A Marie Claire szerkesztősége az Opinio Institute piackutató cég segítségével nemrégiben átfogó, reprezentatív felmérést készíttetett annak érdekében, hogy képet kaphassunk a magyar társadalom nemi szerepekről alkotott nézeteiről, valamint arról, mennyire jellemző a hagyományos szereposztás a hazai mindennapokban. Női magazinként mindig is elkötelezettek voltunk a nők ügyei mellett, mélyen hiszünk a nemek közötti egyenlőségben, és azt is tudjuk, hogy ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy nyíltan, valamint rendszeresen beszéljünk a magyar nők helyzetéről és lehetőségeiről.
E felmérés révén olyan kérdésekre kerestük a többi között a választ, mint hogy mennyire vannak jelen a tradicionális szerepelvárások a magyar családokban, mennyire jellemző a nemek közötti egyenlőség a munka világában, és hogyan változnak ezek a normák a fiatalabb generációk körében.
Fontos látni, hogy a nemi szerepekről alkotott elképzeléseink nemcsak a mindennapjainkat és kapcsolatainkat befolyásolják, de nagyban hozzájárulnak a társadalomban fennálló egyenlőtlenségek fenntartásához is.
Hagyományos és modern nemi szerepek – melyik dominál Magyarországon?
Bár az elmúlt évtizedekben a világ rengeteget változott, a magyar társadalom sok szempontból még mindig erősen kötődik a hagyományos nemi szerepekhez. A kutatás szerint az emberek nagyjából fele-fele arányban gondolják, hogy a konzervatív értékek a dominánsak (44%), és majdnem ugyanennyien vallják, hogy a saját életükben is követik ezeket a szerepeket (43%). Ezzel szemben a modern, liberális felfogást kevesebben látják elterjedtnek (13%), bár személyes szinten ezt a nézetet már a válaszadók több mint egynegyede követi.
Milyen korosztály és társadalmi csoportok követik a hagyományos és modern felfogást?
Az adatok alapján a hagyományos nemi szerepek elsősorban az idősebb korosztályhoz, a férfiakhoz, a vidéki településeken élőkhöz, a szakmunkás végzettségűekhez és a kormánypárti szavazótáborhoz köthetők. A modern felfogás viszont inkább a nőkre, fiatalabbakra, a diplomásokra, a nagyvárosiakra, illetve a magas jövedelműekre jellemző.
Mi okozza a mindennapos súrlódásokat?
Érdekes adat, hogy a társadalom csupán egy szűk része (16%) tapasztal mindennapos konfliktusokat a nemi szerepekkel kapcsolatban. Ez főként azokra jellemző, akik az „abszolút liberális” életfelfogást követik. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy azok, akik a hagyományosabb nézeteket vallják, ritkábban ütköznek olyan problémákba, amelyek a nemek közötti egyenlőséggel, szerepekkel kapcsolatos kérdésekből fakadnak.
Állami szabályozás vagy egyéni döntés?
A nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásokra vonatkozó kérdésekben szinte teljes az egyetértés abban, hogy az államnak nincs helye a magánélet ezen szegletében: az emberek 60%-a úgy gondolja, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogyan szeretne viselkedni a párkapcsolataiban vagy a családban. Azok, akik mégis szívesen látnának állami iránymutatást ezen a téren, mindössze a társadalom 7%-át teszik ki. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a legalacsonyabb végzettségűek és a kormánypárti szavazók körében magasabb az ambivalencia a kérdésben, vagyis ők hajlamosabbak az állami szabályozást is elfogadhatónak tartani.
A diszkrimináció mindennapos árnyéka
A kutatás szerint a magyar társadalom egy jelentős része, 36%-a már érezte, hogy hátrányos megkülönböztetés érte pusztán a neme miatt. A nők esetében ez a szám magasabb, mint a férfiaknál, és leginkább a fiatalabb generációk számolnak be diszkriminációról, különösen a húszas éveikben járók. Ez a tendencia azonban az életkorral együtt csökken: a 60 év felettiek mindössze 23%-a számolt be hasonló élményekről.
Milyen női és férfi szerepeket tartanak fontosnak a magyarok?
Az emberek többsége ma már nem szívesen társít szerepeket a nemekhez, bár a kutatás mégis kimutatta, hogy vannak visszatérő elvárások. Mindkét nem azt várja el leginkább a másiktól, hogy az „jó társa legyen a párjának” illetve „jó apa/anya legyen”.
Ugyanakkor, amikor a férfiaknak és a nőknek szánt társadalmi szerepekről van szó, még mindig markáns különbségek vannak: például a „család eltartása” sokkal inkább férfiszerepként jelenik meg (36%), míg a háztartás vezetése és a vonzó megjelenés inkább női feladatként él az emberek fejében.
Sztereotípiák a munka világában
Ugyan egyes szakmák megítélésének kapcsán jóval többen, a válaszadók nagyjából fele zárkózott el attól, hogy bármely szakmát a férfi, vagy a női nemmel azonosítson, e kérdés esetén is tisztán tetten érhető volt a hagyományos nemi sztereotípiák és reflexek működése. A válaszadók szemében férfias szakmának számít például a taxisofőr, a rendőr vagy a mérnök, míg nőies szakmaként tekintettek a légiutas-kísérőkre és a szociális gondozókra.
Csupán két olyan szakma akadt a listán, ahol nem mutatkoztak meg éles különbségek e tekintetben: az orvosok és a szakácsok.
Fiatalok a változás élén
Az ifjabb generációknál, különösen a 16-19 éves korosztályban már egyre kevésbé jellemző, hogy a szerepeket nemekhez kössék. A legfiatalabbak közül sokan úgy gondolják, hogy a férfiak és a nők egyformán alkalmasak a legtöbb feladatra, legyen az családon belüli vagy munkahelyi. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a fiatalabb generáció nyitottabb a nemek közötti egyenlőségre, és kevésbé látják szükségesnek a hagyományos szerepek követését.
Összegzés
Bár a kutatás eredménye szerint egyre sokszínűbb kép él a magyarok fejében a nemi szerepekről, és egyre nyitottabbá válnak a modern, liberális életfelfogásra, a hagyományos nemi szerepek még mindig mélyen gyökereznek a társadalomban.
A fiatalabb generációk rugalmasabbak, kevésbé ragaszkodnak a sztereotípiákhoz, és nagyobb szerepet szánnak az egyéni döntéseknek. Az előítéletek lebontása, különösen a munka világában, azonban még mindig hosszú utat igényel.
A kutatás rámutatott, hogy az igazi változást az új generációk hozzák el – talán ők lesznek azok, akik képesek lesznek egy egyenlőbb, szabadabb társadalmat teremteni, ahol a nemi szerepek kevésbé kötik meg a nők és férfiak lehetőségeit.
Fotó: Getty Images
