A felmérések szerint Magyarország Európa egyik legelőítéletesebb országa. Külső jegyek, különbözőnek tartott csoportokhoz való vélt vagy valós tartozás alapján bélyegzünk meg és maradunk tisztes távolságban gyakran, szinte mindannyian. Ezen a helyzeten igyekszik javítani a Hősök Tere Kezdeményezés, amely a három héttel ezelőtti HeroiKon konferencia után most kampányfilmet indít útjára az előítéletességről. A filmet a Young & Rubicam készítette, a médiamunkát az MEC médiaügynökség segíti. A négyperces videóban különböző korú, nemű és hátterű embereket kérdeznek arról, hogy ha egy szívátültetéssel járó műtét előtt lennének, a felmutatott cigány donort, vagy inkább azt a kék szemű, szőkésbarna férfit választanák, akiről lassan kiderül, saját neméhez vonzódik. A megszólalásokból tisztán vagy rejtve mutatkoznak meg a különböző „más” csoportokhoz való tartozás előhívta előítéleteink, majd a személyek jobb megismerése után a szembesülés – saját magunkkal és a skatulyák mögötti valósággal.
A Hősök Tere társalapítója, Philip Zimbardo professzor szerint az előítéletesség kódolva van az emberben, leegyszerűsítendő a mástól, mint idegentől való félelmet. Bár az evolúció során a csoportidentitás egyfajta pozitív funkcióval bír és segít minket eligazodni a világban, káros hozadéka mégis van: felmentjük magunkat a tőlünk látszólag különböző emberek megismerésével járó szellemi és érzelmi munkától. Ez az egyik olyan mechanizmus, amiről nincs tudomásunk, mégis eszerint működünk. És éppen ezek a tudattalan mechanizmusok vezetnek könnyen előítéletességhez. Ezért nagyon fontos, hogy tudatában legyünk annak, amikor másokról vagy akár önmagunkról előítéletesen gondolkodunk, és megkérdőjelezzük ezeket a néha automatikus gondolatokat, hogy megalapozott döntéseket hozhassunk társainkról és magunkról.
A Hősök Tere Kezdeményezés a kampányfilm mellett a három héttel ezelőtt szervezett HeroiKon konferencián is az előítéletesség témáját járta körül: a harmadszor megrendezett nemzetközi eseményen Zimbardo mellett előadtak külföldi és magyar vendégek, tudományos megközelítésben vagy saját életük drámáján keresztül beszélve az előítéletekről és a lehetséges kiutakról. Előadott például a szír Sarah Mardini, aki szintén úszó húgával együtt húzta partra a menekültekkel teli csónakot, vagy az arab-izraeli konfliktusban kislányaikat elveszítő és azóta a megértést és megbékélést hirdető arab és zsidó apa. Elmondta még történetét Oláh Attila, egykori elítélt, a Feldmár Intézet tapasztalati munkatársa, akit 4 éves korától arra neveltek, hogy lopjon, raboljon, 29 évesen mégis képes volt megfordítani az életét. Ezen felül a Hősök Tere elsősorban középiskolai tanároknak szóló, elméleti és gyakorlati elemeket is tartalmazó tréningje az előítéletesség csökkentéséről szóló modullal bővült. Az eddig a bámészkodóhatás pszichológiáját és a fix (fixed), illetve a növekvő (growth) mindset közötti különbségeket, valamint utóbbi elsajátításának módjait tanító egynapos oktatásokon eddig több mint 1500 pedagógus vett részt az ország számos pontjáról.
Harc az előítéletesség ellen
„Gyakran sztereotípiákat használunk, hogy dönthessünk és így sokszor előre ítélkezünk másokról, ami gyakran tévútra visz minket. Mi épp ezért szeretnénk megmutatni, milyen más kapaszkodóink vannak az életben az előítéletes érzések helyett. Ebben segít nekünk a Young & Rubicam és az MEC, két olyan szervezet, akik számára nem volt kérdés az együttműködésünk. Élmény velük együtt dolgozni” – mondta Orosz Györgyi, a Hősök Tere ügyvezetője.
„Nagyon inspiráló az a munka, amit a Hősök Tere önkéntesei végeznek. Amikor találkoztam velük és elmondták, hogy az előíteletesség ellen harcolnak, tudtam, hogy segítenünk kell valahogy. Le kell rombolnunk a sztereotípiákat, a falakat és a negatív prekoncepciókat, amik az emberek fejében élnek” – mondta Aczél László, a Young & Rubicam Group vezetője.
„Az MEC-nél nemcsak a kollégák folyamatos fejlesztésében hiszünk, de abban is, hogy érdemes olyan ügyek mellé állnunk, amelyek próbálnak a társadalomba befektetni, és mindannyiunk gondolkodását figyelmesebbé, érzékenyebbé tenni. A Hősök Tere missziója nekem személyesen is fontos, általuk tehetek azért is, hogy például az öt gyerekem is egy jobb országban nőjön fel” – nyilatkozta Gulyás János, az MEC Hungary ügyvezetője.
A Hősök Tere számára szintén felajánlásban készített, reprezentatív GfK kutatásból az derül ki, van ellentmondás abban, hogyan gondolkozunk és cselekszünk: amikor másokról van szó, akkor 10-ből 8-an (78%) azt gondolják, hogy könnyen tévednek, akik elhamarkodottan ítélnek. Viszont, amikor az első benyomásokról van szó, akkor 10-ből 4 (42%) válaszadó szerint nem csal az első benyomásunk. Tehát miközben azt gondoljuk, hogy az elhamarkodott ítélkezés téves, mégis így cselekszünk. A Hősök Tere szerint ilyenkor érdemes benyomni egy pillantra a „stop” gombot, és átgondolni, mi alapján alakítottuk ki a benyomásainkat és kicsit jobban utánajárni további információknak. Ugyanakkor a jó hír az, hogy a válaszadók háromnegyede (74%) szerint az emberek képesek megváltozni és jó irányban fejlődni. „Szeretnénk a pozitív tendenciákat hangsúlyozni és tudatosítani, hogy ha előbb ítélünk, mint megvizsgálnánk az elérhető információkat, akkor könnyen tévedhetünk. Emellett szeretnénk ráerősíteni arra a tendenciára, amit a válaszadók többsége képvisel: az emberek igenis képesek a pozitív változásra és fejlődésre. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy akik azt gondoljak, hogy képesek a változásra, azok változnak is” – mondta Orosz Gábor, a Hősök Tere társalapítója, az ELTE kutatója.
