- 2025. október 26-ra virradóan ismét óraátállítás lesz, amivel átállunk a téli időszámításra.
- Az óraátállítás elsődleges célja, hogy minden évszakban kihasználhassuk a természetes fény előnyeit, ezzel egyúttal az energiával is takarékoskodva.
- Ma már sokan vitatják az előnyeit és érvelnek amellett, hogy több hátránya van, mint előnye – az óraátállítás ugyanis a szervezet működését is megzavarhatja.
2025. október 26-ra virradóan ismét vissza kell állítanunk az óráinkat egy órával, hivatalosan is átállva ezzel a téli időszámításra. A téli időszámítás minden évben október utolsó vasárnapjával kezdődik, ami idén szokatlanul korai időpontra esik. Az őszi óraátállítással a napfelkelte és a napnyugta időpontja is egy órával korábban következik be, és jó hír, hogy ilyenkor tovább is aludhatunk!.
Mára már megszokhattuk, hogy minden évben kétszer átállítjuk az óráinkat, de szinte minden évben felmerül, hogy Európában kollektíven megszabaduljunk ettől a szokástól. Mi a baj az óraátállítással, és miért volt rá eleve szükségünk?
Miért találták ki az óraátállítást?
Az óraátállítás ötlete először 1895-ben merült fel: George Hudson új-zélandi rovarkutató javasolta, hogy állítsák két órával át az órát a téli időszakban, hogy több ideje legyen a rovarok megfigyelésére. Nagy-Britanniában William Willett is felvetett hasonló elképzelést, amit akkor a brit kormány még egyértelműen elutasított.
Willett halála után az első világháború idején ismét előkerült a kérdés: az országok energiatakarékosság céljából keresték a megoldást, miként csökkenthetik szénfogyasztásukat. Bár Nagy-Britanniában lassan terjedt el az elképzelés, a németek 1916-ban bevezették az óraátállítást, hogy több természetes fény álljon rendelkezésükre a mindennapos munkavégzéshez, később pedig több európai ország is átvette. Az óraátállítást aztán évekkel később elhagyták, majd a ’70-es években újra bevezették.
Az óraátállítás tehát elsősorban a természetes napfény kihasználását és az energiatakarékosságot célozza, és leginkább gazdasági előnyökkel jár. Persze érdeme lehet az is, hogy így több időt tölthetünk fényben, ami köztudottan fontos a szervezet megfelelő működéséhez – csakhogy az óraátállítás kifejezetten megterhelő is lehet testünknek.
Ezért visel meg minket az óraátállítás
Azok, akik az óraátállítás eltörlése mellett érvelnek, általában azt emelik ki, hogy az óraátállítások megterhelhetik a szervezetet. Az óraátállítás beleszól cirkadián ritmusunkba, amivel felboríthatja alvásminőségünket, közvetetten kihatva a nappalainkra is.
Az óraátállítás tünetei lehetnek:
- rossz közérzet
- fejfájás
- fáradtság
- ingerlékenység, lehangoltság
- koncentrációs zavarok
- álmatlanság
- emésztési zavarok
Arról nem is beszélve, hogy modern világunkban az óraátállítással nyerhető energiamegtakarítás elhanyagolhatónak számít. Jogosan merülhet tehát fel a kérdés: meddig van még szükség az óraátállításra?
Tényleg az idei átállás lehet az utolsó?
Az Európai Bizottság 2019-ben hivatalosan megszavazta az óraátállítás megszüntetését: akkor az eredeti tervek szerint 2021-től minden ország maga dönthette volna el, hogy a nyári vagy a téli időszámítást alkalmazza-e véglegesen. A tagállamok azonban nem tudtak egységes álláspontra jutni, így a döntés azóta is halasztódik, az óraátállítás pedig még 2025-ben is érvényben van.
Az óraátállítást sokan kritizálják és 2019-ben az Európai Bizottság meg is szavazta a megszüntetését
Mivel egyre hangosabban kritizálják a gyakorlatot, nagyon is lehetséges, hogy az óraátállítás néhány éven belül megszűnik. Addig is a tudatos felkészüléssel tehetünk érte, hogy szervezetünket ne viselje meg annyira az átállás.
Így készülj fel az óraátállításra!
- Kezdjük el fokozatosan előkészíteni a változást! Az óraátállítást megelőző napokban érdemes naponta 15-20 perccel korábban lefeküdni és felkelni, így a szervezet könnyebben megszokja a változást.
- Használjuk ki a reggeli napfényt! A természetes fény hatásos „ébresztő” lehet, ami segíti a belső óra újraszinkronizálását. Próbáljunk meg minél többet tartózkodni a szabadban a reggeli órákban.
- Kerüljük a délutáni koffeint és a késő esti képernyőhasználatot! Ezek a szokások megnehezíthetik az elalvást, mivel zavarják a melatonin termelését, így rontják az alvás minőségét.
- Mozogjunk naponta! A rendszeres, lehetőleg reggeli testmozgás nemcsak az energiaszintet növeli, hanem az alvási ciklus beállításában is nagy segítségünkre lehet.
Fotó: Getty Images
