- Biztosan rácsodálkozunk egyik-másik keresztnévre a kvízben.
- Adnánk valamelyiket a gyerekünknek a kvízben szereplő nevek közül?
- Hány pontunk lesz végül a keresztnévkvízen?
Miért olyan nehéz eldönteni némelyik keresztnévnél, hogy ez fiú- vagy lánynév?! Több ezer utónév közül választhatnak a szülők Magyarországon, így jó eséllyel találunk olyan keresztnevet, ami igazán tetszik, és még trendi is. De vajon el tudjuk dönteni a keresztnévkvízben szereplő utónevekről fiúknak vagy lányoknak adhatók?
Honnan erednek a magyar keresztnevek?
Ha jobban megnézzük a magyarországon anyakönyvezhető utóneveket, látjuk, hogy mennyiféle forrása, eredete van a sok ezer keresztnévnek. Ez jól tükrözi a magyar nép vándorlásait, keveredését más népekkel a történelmünk során.
1. Ősi magyar és török eredetű nevek
A honfoglalás előtti és alatti időszakból származó nevek gyakran természeti jelenségekre, tulajdonságokra vagy méltóságnevekre utaltak.
- Magyar eredetűek: Gyakran köznevekből alakultak ki (pl. Előd – elsőszülött, Árpád – az ‘árpa’ szóból kicsinyítőképzővel).
- Régi török átvételek: A vándorlás során átvett nevek, mint az Ákos (fehér sólyom), Ajtony (arany) vagy a Sarolt (fehér menyét).
2. Keresztény (bibliai és szent) nevek
Az államalapítás és a kereszténység felvétele után a pogány nevek háttérbe szorultak, és megjelentek a latin, görög és héber eredetű szentnevek.
- Héber eredetűek: Például János, Tamás, Mária, Erzsébet.
- Görög eredetűek: Például István (koszorú), András, Katalin.
- Latin eredetűek: Például Imre (bár ez germán gyökerű latin közvetítéssel), László (szláv eredetű, de latin formában terjedt el), Márton.
3. Jövevénynevek más nyelvekből
A történelem során a szomszédos népekkel való érintkezés folyamatosan bővítette a névválasztékot:
- Germán nevek: A középkortól népszerűek, mint a Károly, Lajos vagy a Gizella.
- Szláv nevek: Ilyen a Béla, Zoltán (török-szláv kapcsolat) vagy a Piroska (a latin Prisca szlávosított alakja).
4. Névújítás és irodalmi nevek
A 18–19. században, a nyelvújítás korában sok nevet alkottak meg vagy támasztottak fel.
- Irodalmi alkotások: Vörösmarty Mihály alkotta meg például a Csilla és a Tünde neveket, Dugonics András pedig az Etelkát.
- Régi nevek felélesztése: Ebben az időben jöttek újra divatba az olyan nevek, mint az Attila, Csaba vagy a Zsolt.
Töltsük ki a keresztnévkvízt!
Itt az ideje, hogy próbára tegyük magunkat a kresztnévkvíz fiú- és lányneveivel. Tíz kérdésre kell válaszolnunk, mindegyiknél azt kell eldöntenünk, női vagy férfi utónévről van-e szó. Hány pontunk lesz a kvízen?
Fotó: Unsplash