Csak még egy cikk.
Csak még egy hír.
Csak még egy reels.
Ismerős?
A jelenségnek neve is van: „doomscrolling”. A szó az angol doom („végzet”, „pusztulás”, „ítélet”) és scrolling („görgetés”) szavak összeolvadásából származik, és azt a szokást írja le, amikor céltalanul, gyakran negatív tartalmakat pörgetünk, aggasztó híreket olvasunk a mobilunkon, ami könnyen stresszt és szorongást okoz. A kifejezés a 2020-as évek elején terjedt el, főként a COVID–19-járvány idején, amikor sokkal több időt töltöttünk online, különösen a járvánnyal kapcsolatos hírek böngészésével.
A doomscrolling – vagyis a céltalan, kontrollálatlan mobilpörgetés – ma már sokunk esti „rituáléja”. Nem azért csináljuk, mert valóban érdekel, amit látunk, hanem mert az idegrendszerünk nem tudja, hogyan kell leállni.
Mi történik ilyenkor az idegrendszerünkkel?
Napközben a szervezetünk folyamatos készenléti állapotban működik. A stresszre adott válasz – a kortizolszint emelkedése, a fokozott figyelem – evolúciósan hasznos mechanizmus. Csakhogy a szervezet este nem kapcsol át automatikusan pihenő üzemmódba, pedig az lenne a természetes.
A képernyő fénye, a folyamatos ingeráradat, az érzelmileg felkavaró tartalmak mind azt üzenik az agynak: „Még nincs vége. Figyelj.”
Az idegrendszer így nem kapja meg a lezárás jelzését. A test fáradt, az elme viszont aktív marad. Az eredmény? Nehezebb elalvás, felszínes pihenés, éjszakai felébredések, hosszabb távon pedig alvászavar.
Miért pörgetünk mégis tovább?
A mobil egyszerre menekülés és jutalom. Egy kis dopaminlöket egy hosszú nap után. Annak az illúziója, hogy „most végre magamra figyelek”, miközben valójában tovább terheljük az idegrendszert.
A feszültség nem oldódik, csak eltolódik. A test már pihenne, de az agy még pörög. És másnap kezdődik minden elölről.
Így jelez a test, hogy túl sok az inger:
- elhúzódó elalvás,
- zaklatott gondolatok lefekvéskor,
- reggeli fáradtság,
- ingerlékenység,
- napközbeni koncentrációs nehézség.
Ezek mind annak jelei lehetnek, hogy az idegrendszer nem tud megfelelően megnyugodni.
Apró esti változtatások, amik segíthetnek
Nem feltétlenül van szükség radikális digitális detoxra. Már kisebb változtatások is sokat számíthatnak.
- Lefekvés előtti egy órában már ne használjuk a mobilunkat vagy egyéb okoseszközt.
- Meleg fényű lámpa használata, vagy gyertyázás.
- Lassú, mély légzés.
- Arcápolási rutin lefekvés előttre időzítése.
- Rövid nyújtás vagy relaxáció.
- Testünk – vagy akár az arcunk – átmasszírozása.
- Arcjógagyakorlatok, pl. fejbiccentő izom kilazítása fájó nyak esetén.
- Esti rutin lezárása tudatos mondattal: „Mára elég volt. A többi már a holnapé.”
Álmatlanság, feszültség? – Segíthet a Sedacur forte!
Vény nélkül kapható gyógyszer / Fotó: Phytotec Hungária Bt.
Az egészséges szokások és egy jól működő esti rutin kialakítása mellett előfordulhatnak átmenetileg olyan feszültebb időszakok is, amikor ezeknél többre van szükségünk a megnyugváshoz. Ilyen esetekben választhatjuk a Sedacur fortét is. Ez a vény nélkül kapható gyógyszer három gyógynövény – a macskagyökér, a komló és a citromfű – kivonatát tartalmazza, amelyeket már a népi gyógyászatban is alkalmaztak nyugtató, altató hatásuk miatt. A Sedacur forte nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Nincs negatív hatással a napközbeni koncentrációra, illetve az autóvezetéshez szükséges készségeket sem befolyásolja.
Mert a napnak valóban véget kell érnie. Ne hagyjuk, hogy a telefonunk döntsön erről – és engedjük, hogy idegrendszerünk végre megnyugodjon.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Pormóció
