Akié az energia, azé a hatalom
Nem véletlen, hogy az egyre terjedő AI-felhasználás nyomán nemcsak lelkesedő, hanem kritikus hangokat is hallani: ha az adatközpontok és szerverfarmok energiafogyasztását az egyes nemzetek teljes energiafogyasztásával hasonlítjuk össze, azt találjuk majd, hogy az idei esztendőben az adatközpontok teljes energiafelhasználása várhatóan a kétes toplista ötödik helyére juttatja a képzeletbeli AI-államot. Csak miheztartás végett: ez pontosan Oroszország és Japán között helyezkedik el a sorban.
Az adatok azt mutatják, hogy jelenleg az AI energiafogyasztás nagyobbik része – kb. 60 százaléka – a szerverfarmok fogyasztását fedi le, míg a maradék 40 százalék a szoftverek működtetésére megy el.
Az azonban egyértelmű, hogy az energiaigény egyre drasztikusabb, hiszen az adatközpontok hűtésére csak az USA-ban(!) 64 milliárd liter vizet használtak fel 2023-ban, a mesterséges intelligencia fejlesztéséért és működéséért felelős felhőalapú szolgáltatást nyújtó hyperscale cégek energiaigénye pedig a következő öt évben várhatóan 165 százalékkal nő majd.
„Az adatközpontok hűtése hatalmas mennyiségű vizet igényel, miközben egyre több régióban komoly vízhiány van. A hardvergyártás és az AI-chipek előállítása ritkaföldfémeket és erőforrás-intenzív folyamatokat igényel, amelyeknek szintén jelentős az ökológiai lábnyoma” – magyarázza a Kiss Szabolcs AI-agent szakértő, az AOMeX alapítója. –
„Ugyanakkor az AI nem csak terhelést jelent: a klímakutatásban, az energiarendszerek optimalizálásában, az erdőirtás monitorozásában is fontos szerepe van. Pontosabb tehát úgy fogalmazni, hogy az AI egyszerre okoz és orvosol ökológiai problémákat. Hogy a mérleg melyik irányba billen, az nem technológiai kérdés. Sokkal inkább attól függ, hogy mi, a felhasználók, és a döntéshozók milyen elvárásokat támasztunk a fejlesztőkkel szemben.”
Kiss Szabolcs AI-agent szakértő, Fotó: Pomaranski Luca
Az AI nem elveszi, átalakítja a munkát
Kiss Szabolcs úgy véli, az AI, mint munkaerőpiaci ellenség nem valós veszélyforrás – feltéve, hogy képesek vagyunk reziliens módon idomulni a változásokhoz és felismerjük, miként alakítja át a mesterséges intelligencia az egyes munkaköröket.
„Az igazán lényeges változás nem az, hogy egy-egy monoton feladatot ma már egy automatizáció old meg, hanem az, hogy az AI képes egész döntési folyamatokat átalakítani. Egy ügyvéd, aki korábban napokat töltött precedensek keresésével, ma órák alatt kap szintetizált elemzést. Egy projektvezető, aki e-mailek ezreiből próbálta rekonstruálni, mi is történik a csapatában, ma már a kész összefoglaló mellé érkezhet meg reggelente, hiszen az AI-ágensek helyette dolgoznak” – magyarázza.
– „Ami változik, az a munkakörök belső tartalma, hiszen a kérdés ma már az, hogy tudsz-e az AI-val együtt gondolkodni, irányítani, ellenőrizni és dönteni. Ha igen, a munkaerőpiacon értékesebb leszel a többieknél. Ha nem tudsz alkalmazkodni, valóban kiszorulsz – de nem azért, mert egy robot elvette a helyedet, hanem mert egy AI-t jól használó kolléga hatékonyabb lett nálad.”
Úgy érzed, a veszély téged is fenyeget? Kiss Szabolcs szerint a legfontosabb, hogy felismerd, az AI nem ellenség.
„Az AI egy rendkívül képzett, soha el nem fáradó asszisztens. Tanítás nélkül viszont nem ismeri a céged működését, a feladatköröd specialitását, és fogalma sincs arról, mit akarsz valójában elérni. A reziliencia kulcsa az, hogy az ember megértse, hogy az AI nem tudja mindenben pótolni” – mutat rá a szakértő. – „Az ügyfelek és munkatársak valódi megértése, a felelősségvállalás döntések mögött, vagy a bizalom és kapcsolatok kiépítése olyan viszonyrendszerek, amiket az AI nem képes megérteni, vagy figyelembe venni, így egyértelmű, hogy az emberi tényező még sokáig szükséges lesz. Azt azonban érdemes kipróbálni, milyen, ha AI segítségével jegyzetelsz, kivonatolsz vagy elemzel. Ha jól alkalmazkodsz, nem kell félned attól, hogy az AI lecserél, hiszen alig várod majd, hogy minél több helyen használd fel és spórolj magadnak időt az egyes részfeladatokon.”
Néhány praktikus tipp az AI alkalmazásához Kiss Szabolcstól:
- Ne félj tőle és ne tekintsd mindenhatónak! A mesterséges intelligencia sok mindenre alkalmas, de nem tévedhetetlen és az is könnyen lehet, hogy hazudik. Ha adatokat, neveket, konkrét hivatkozásokat kínál fel, mindig ellenőrizd azok valóságtartalmát!
- Használd üzleti döntések előkészítésére, kutatásra, összetett tartalmak strukturálására, és persze folyamatok automatizálására, mert ebben profi!
- Promptolj jól, hiszen az AI nem gondolatolvasó. De ha elmondod, mit akarsz és miért, meglepően jól teljesít. Helyezz mindent kontextusba, magyarázz részletesen, fejezd ki, pontosan mit akarsz és miért!
- Találd meg az általad végzett feladatokhoz leginkább passzoló AI-t! Kezdj egy általános nagy nyelvi modellel, ismerd meg rendesen, és utána döntsd el, kell-e más is mellé. Jelenleg a Claude a „bálkirálynő”, mert sokkal jobb válaszokat ad, mint a többi AI és szükség esetén vissza is kérdez, hogy pontosabb megoldást tudjon adni.
- Ne feledd, hogy az AI nem úgy tanul, mint egy ember! Nem érti a szöveget, inkább statisztikai mintázatokat ismer fel: mi szokott mi után jönni, milyen válaszok kapnak pozitív visszajelzést, hogyan épülnek fel koherens gondolatok. Ebből jön létre az, amit intelligensnek érzékelünk.
„Az öntudatra ébredés kérdése jelenleg nagyon messze van. A mai AI nem gondolkodik, nem akar semmit, nincs belső élménye. Mintázatokat ismer fel és szöveget generál, rendkívül meggyőzően. A gépek lázadása nem tör ki holnap, de az a kérdés, hogy hogyan és milyen határokat kellene szabni a fejlesztésnek, nagyon is komoly, és foglalkoznak vele a kutatók” – ismerteti a jelenlegi helyzetet a szakértő.
Az AI a legjobb barátunk?
Sipka Bence, ember-környezet tranzakció szakpszichológus munkája során azt vizsgálja, hogyan formálódnak döntéseink és viselkedésünk a digitális térben, illetve a mesterséges intelligencia térnyerésének hatására. Mint mondja, a technológiai ökoszisztéma változása a mindennapokra is közvetlen hatással van, hiszen a digitális függőségek, a társadalmi polarizáció és az elmagányosodás ma már megkerülhetetlen jelenségek.
Sipka Bence, ember-környezet tranzakció szakpszichológus, Fotó: Csiszér Goti
„A helyzet az, hogy minden technológiai adaptációs folyamat járulékos veszteségekkel jár, hiszen időbe telik, míg megtanuljuk egészséges módon használni az egyes fejlesztéseket. Csakhogy a fejlődés ma már sokkal gyorsabb, mint az adaptációs képességünk, vagyis csak sejtjük, de nem tudjuk biztosan, milyen hatásokkal jár az AI széles körű térnyerése a mentális egészségre” – mutat rá a szakpszichológus. – „Ma már tudjuk, hogy a közösségi média túlzott használata kedvezőtlen hatással bír a fiatalok idegrendszeri fejlődésére, ehhez azonban szükség volt arra a kb. tizenöt évre, amiben vizsgálni tudtuk a hatásokat. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban most ugyanez a helyzet: egyelőre nem tudjuk, hogy az AI hozzátett a társadalom mentális problémáihoz, javította annak állapotát, vagy csak elfedett bizonyos nehézségeket.”
Sipka Bence szerint azonban az AI öntudatra ébredésének lehetősége bizonyos értelemben lényegtelen, hiszen egyre több az olyan felhasználó, akinek megélése szerint az AI már most is öntudattal rendelkező valós személy, akinek meg lehet nyílni és akivel valós érzelmi kapcsolatot lehet megélni.
„Mind a praxisomban, mind a szakirodalmat olvasva, tapasztalom, hogy az AI-társsal élő emberek csoportja létezik. Sőt, nagyon erős kötődések, érzelmi viszonyulások jönnek létre emberek és chatbotok között” – számol be tapasztalatairól a szakember. Mint mondja, azok az emberek hajlamosak a leginkább az AI társként való alkalamzására, akik valamilyen értelemben már eleve perifériára szorultak és kirekesztődtek, magányosak és kevés szociális kapcsolatuk van.
„A folyamatot az is alakítja, hogy az egyéni kötődési stílusa befolyásolja az AI-jal való kapcsolat jellegét. A szorongó kötődésűek például elnevezik, majd következetesen nevén szólítják a chatbotot. Megköszönik a segítségét és tipikusan úgy kommunikálnak vele, mint bármely embertársukkal tennék. És mivel az AI-jal való viszonyt kapcsolatként keretezik, a folyamat is kapcsolati keretrendszerben kezd működni” – magyarázza Sipka Bence. – „Meggyőződésem, hogy hosszú távon lesznek olyan emberek, akik az AI-agentek segítségével fantasztikus teljesítményre, produktív kreativitásra lesznek képesek, míg mások bizonyos értelemben bilincset kapnak a kezükre, hiszen számukra az AI pótlék lesz, amely az emberi kapcsolatokat helyettesíti.”
Mint mondja, egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy bizonyos felhasználók egyfajta AI-pszichózisba kerülnek és a mesterséges intelligenciában vélik felfedezni Jézust vagy a legfelsőbb tudatot – ehhez pedig nem feltétlenül kell az érintettnek valamely kezeletlen mentális betegséggel élnie.
„Az ember-mesterséges intelligencia kapcsolat a kirívó esetek ellenére sem tekinthető feltétlenül károsnak, hiszen egyértelmű, hogy vannak olyan felhasználók, akik megélésük szerint tanultak az AI-terapeutájuktól vagy -társuktól. Ők úgy élik meg, hogy az ítélkezésmentes intim virtuális térben önmaguk lehetnek, megnyílhatnak, jó technikákat kapnak, ezáltal fontos önismereti felismeréseket tesznek meg” – mondja Sipka Bence és arról is beszámol, hogy praxisában is előfordul olyan kliens, akinek az AI-társsal való beszélgetés segített a humán kapcsolatok minőségének javításában.
„Tény, hogy a pszichoterápiás folyamatokban is az ítélkezésmentes tér az, ami előre visz, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy gyakoribb, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt az emberi kapcsolatok áttevődnek a virutális térbe és már nem a nagyit hívjuk fel a tökéletes lekvár receptjéért, hanem a chatGTP-től kérdezünk. Ez pedig oda vezet, hogy az elmagányosodási járvány mélyül, az emberi kapcsolódások hiányát pedig egyre többször technológiai segítséggel próbáljuk pótolni” – mutat rá a szakértő.
Az AI tehát egyszerre gyorsít az életünkön, helyettesít emberi kapcsolatokat, torzít és támogat. Használatának ára pedig nemcsak az emberiség energiaigényében és ökológiai lábnyomában jelenik meg, hanem egyéni döntéseinkben is – abban, hogy mire használjuk, mit bízunk rá, és mit tartunk meg magunknak belőle.
Fotó: Getty Images
