- Az MNB nevével visszaélő csalók telefonon keresik meg az áldozatokat.
- A bűnözők a Magyar Államkincstárban vezetett számlákat és értékpapírokat is célba veszik.
- Az MNB és a pénzügyi intézmények soha nem kérnek jelszót vagy belépési adatokat telefonon, e-mailben vagy SMS-ben.
A Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálatára érkezett bejelentések alapján a kibercsalók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak. A telefonáló gyakran a Magyar Nemzeti Bank, egy kereskedelmi bank vagy akár a rendőrség munkatársának adja ki magát, és azt állítja, hogy biztonsági incidens történt a bankszámlánkkal.
A beszélgetés elején megnyugtató hangnemben közlik, hogy állítólag sikerült megakadályozni egy gyanús pénzmozgást. Ezzel próbálják elnyerni a bizalmunkat, majd fokozatosan érdeklődni kezdenek arról, milyen megtakarításokkal rendelkezünk.
Már a Magyar Államkincstár ügyfelei is célponttá váltak
Az MNB nevével visszaélő csalók telefonon keresik meg az áldozatokat
Ha a beszélgetés során kiderül, hogy rendelkezünk Magyar Államkincstárnál vezetett számlával, a csalók különböző indokokra hivatkozva rá akarnak venni bennünket arra, hogy online hozzáférést igényeljünk a számlánkhoz.
Amennyiben még nincs ilyen számlánk, előfordulhat, hogy annak megnyitására és pénz átutalására próbálnak rábeszélni bennünket.
A cél minden esetben ugyanaz: megszerezni az online belépéshez szükséges felhasználónevet, jelszót vagy más bizalmas azonosító adatot.
Így tűnhet el a teljes megtakarítás
Ha a bűnözők hozzájutnak a belépési adatokhoz, belépnek az online kincstári felületre, ahol módosítják a kifizetésekhez tartozó bankszámlaszámot.
A különösen megtévesztő módszer lényege, hogy a megadott bankszámla tulajdonosaként az ügyfél nevét tüntetik fel, a számlaszám azonban valójában a csalókhoz tartozik.
Ezután a számlán lévő készpénzt, illetve az értékpapírok eladásából származó összeget saját számlájukra utalják.
Mire figyeljünk, hogy elkerüljük a csalást?
A Magyar Nemzeti Bank ismét hangsúlyozza, hogy sem a jegybank, sem a Magyar Államkincstár, sem más pénzügyi intézmény nem kér telefonon, e-mailben vagy SMS-ben:
- felhasználónevet,
- jelszót,
- egyszer használatos belépési kódot,
- internetbankos vagy kincstári hozzáférési adatokat.
A TAJ-kártyás csalásokhoz hasonlóan különösen gyanús, ha a telefonáló sürget bennünket, azt állítja, hogy azonnal cselekednünk kell, vagy arra kér, hogy bizalmas adatokat adjunk meg.
Mit tegyünk gyanús hívás esetén?
Ha ilyen telefonhívást kapunk, a legbiztonságosabb megoldás, ha megszakítjuk a beszélgetést, és mi magunk hívjuk fel az érintett pénzintézmény hivatalos ügyfélszolgálatát.
Néhány perc ellenőrzés sokszor milliós veszteségtől óvhat meg bennünket. A kibercsalók módszerei folyamatosan változnak, ezért egyre fontosabb, hogy bizalmas adatainkat semmilyen körülmények között ne adjuk ki telefonon vagy elektronikus üzenetben, még akkor sem, ha a megkeresés első pillantásra hitelesnek tűnik.
Forrás: Pénzcentrum Fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
