- Tudod, hogy honnan származnak a ma használatos hónapnevek?
- Milyen régi magyar neveken ismerték elődeink az év hónapjait?
- Miért nem stimmel a szeptember, október, november és december neve a sorszámukkal?
Természetesnek vesszük, hogy január után február, majd március következik, és ritkán gondolkodunk el azon, honnan is származnak ezek az elnevezések. Pedig a naptárunk hónapjai valóságos időutazásra hívnak bennünket: római istenek, császárok, latin szavak és több mint kétezer éves történetek bújnak meg a jól ismert nevek mögött. Hányat találunk el a műveltségi kvízben?
Régen nem ugyanúgy nevezték magyarul a hónapokat
Érdekes módon a magyar nyelvben is léteztek saját hónapnevek, amelyek sokkal inkább a természethez, az egyházi ünnepekhez vagy a mezőgazdasági munkákhoz kapcsolódtak.
Januárt például Boldogasszony havának, áprilist Szent György havának, augusztust Kisasszony havának, decembert pedig Karácsony havának nevezték.
Ezek az elnevezések ma már leginkább néprajzi érdekességként élnek tovább, mégis jól megmutatják, hogyan kapcsolódott össze elődeink életében az év ritmusa, a természet változása és a mindennapok.
Mennyit tudunk a hónapok nevének eredetéről? Töltsük ki a kvízt!
Elsőre talán egyszerűnek tűnik a feladat a kvíz megoldása, de vajon emlékszünk rá, melyik hónap kapta a nevét Janus római istenről? Tudjuk, miért nem a hetedik hónap a szeptember, vagy hogy melyik hónap neve jelent latinul annyit: megnyitni? És arra is emlékszünk, melyik két hónapot nevezték át római uralkodók tiszteletére?
Hónapkvízünkben tíz kérdésen keresztül tesztelhetjük, mennyire ismerjük a naptár történetét, a latin eredetű hónapneveket és a régi magyar elnevezéseket.
Fotó: Canva
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
