Áll a bál a Carolina Herrera legújabb kollekciója körül

2019. június 18. |

Nem más, mint Mexikó kulturális minisztere kiáltott kulturális kisajátítást.

A kulturális kisajátítás hosszú idők óta parázs viták táptalaját képezi – nem is csupán a divatiparon belül. Miközben időtlen idők óta nyújt inspirációt a divattervezőknek egy-egy ország, régió, vagy közösség népművészeti öröksége. Mi a Marie Claire tavaly októberi számában szenteltünk ennek egy nagyobb cikket, hiszen nem olyan egyszerű a kérdés, és a tolvajlás megállapítása, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Azt viszont senki sem vonhatja kétségbe, hogy a divatiparon belül bőven lenne mit javítani a kulturális és kisebbségek iránti érzékenységen és a diverzitáson – szinte hétről hétre robbannak ki a divatban rasszizmussal és kulturális kisajátítással kapcsolatos botrányok a Guccitól a Diorig.

Hasonló esetnek számtalanszor szemtanúi lehettünk már, ezúttal viszont egy amerikai divatmárka ellen emelte fel a szavát Mexikó kulturális minisztere, Alejandra Frausto, hiszen a Carolina Herrera legújabb, 2020-as Resort kollekciójának inspirációja kapcsán nyúlt mexikói szőttesekhez és tradicionális hímzésmintákhoz. A probléma, hogy ezt az előbbiek megnevezése nélkül tette, ráadásul a kollekció kampányfotóin csak fehér bőrű modellek szerepelnek. Az egyik hófehér ruhán látható minták a Tenango de Doria közösség hagyományos motívumai: minden egyes mintának jelentése van a család, az egyén és a közösség számára, más darabok pedig a Saltillo in Coahuila államra jellemző sálakból emeltek át jegyeket.

View this post on Instagram

Mexico is having a moment. It’s not just the news of the border wall and the American detainment camps… motifs from their local arts and crafts seem to be popping up everywhere. Papel picado at @craig__green , serape stripes at @carolinaherrera , and Otomi embroidery at both CH and on a @louisvuitton x @rawedgesdesignstudio chair. ⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀ Craig Green’s papel picado motifs in his much-lauded SS20 collection this week were elevated through their construction in kite nylon, but notation of the source leaves a lot to be desired–“flags made from sails” does little to relay the cultural significance of these banners, which have were decreed a part of the cultural heritage of the State of Puebla in 1998. ⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀ As for Carolina Herrera, The Minister of Culture of Mexico, Alejandra Frausto, issued a letter asking why the brand felt the need to use designs with well-documented origins in the country without benefit or specific credit to the artisans. Gaining protective measures for indigenous designs is part of Frausto’s agenda and she has plans to pass legislation that would allow for Mexico's artisans to be credited and paid for the use of their intellectual property. ⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀ In April at the Salone del Mobile in Milan, Louis Vuitton debuted a collaboration with Raw Edges for their travel-inspired Objets Nomades home collection. The made in Italy "Doll" chair also features Otomi motifs. Also known as tenangos, the embroidered textiles are linked to the ancient history of the region, drawing from local cave and cliff paintings. In the 1960s, they were commercialized to keep the area afloat through an economic crisis and famine. ⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀⠀ All these brands could take a page out of @hermes ' book. In 2011, the French luxury brand partnered with the Museo de Arte Popular in Mexico City to work with local artisans to reproduce the Otomi embroidery motifs as prints for their silk scarves. With a world of inspiration at the click of a button, designers and corporations need to exercise due diligence as their efforts can have a greater global impact than simply spurring fashion's next trend.

A post shared by Diet Prada ™ (@diet_prada) on

Maga Carolina Herrera egyébként venezuelai születésű, a márka kreatív vezetését a 32 éves Wes Gordon látja el tavaly óta. Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó viszonya amúgy sem rózsás, és az aktuálpolitikai helyzet még tovább nehezíti: gondoljunk csak Donald Trump mexikói árukra kivetett vámtervezetére, a falépítés kérdésére vagy a bevándorlással – és a gyermekek elszakításával – kapcsolatos patthelyzetre. Mexikó gyönyörű kulturális öröksége pedig nemcsak a Carolina Herrerát, de az amerikai Michael Korst, de Craig Greent, Isabel Marant-t, a Louis Vuittont, a Zarát és a Mango dizájnereit is megihlette már – persze az ihletforrás megnevezése nélkül. Természetesen kommentháború alakult ki a legújabb eset kapcsán, még a helyiek között is megosztó, miként tekintenek a kollekcióra: lopás vagy tiszteletadás?

Önmagában mindenképpen szép gesztus egy gyönyörű kollekcióval modern formában megmutatni egy ország népművészeti örökségét, hiszen egy globális márka az egész világgal megismertetheti ezeket, azonban nincs arról tudomásunk, hogy együttműködött volna a márka helyi kézművesekkel. Azokkal, akiknél generációról generációra öröklődik az a tudás, melynek birtokában az autentikus darabokat készítik, amelyeket sok országban kénytelenek a kézművesek jóval áron alul adni, hogy megélhetést biztosítsanak maguknak, és a családjuknak. Már csak azért is sokrétű egy ilyen kérdés, mert a népművészet esetében nem olyan egyértelmű a jogi oltalom – a divattervezőknek pedig joguk van az alkotás szabadságához. A Carolina Herrera válaszában kiemelte, hogy a kollekció egy tiszteletadás Mexikó gazdag kultúrája előtt, és Wes Gordon is nyilatkozatott tett, hogy sok ihletet merített utazásai során az ország kézműves hagyományaiból. Egyébként múlt hónapban jelentette be a kormány, hogy egy törvényjavaslatot terjesztenek a szenátus elé, amely jogi oltalmat biztosítana a hagyományos kézműveseknek, akiket így a megoldások, technikák és motívumok jogbirtokosainak ismernének el és ezáltal kompenzációért is folyamodhatnának.

forrás: Euronews, The New York Times Fashion, The Guardian, Diet Prada

Nyitókép: Profimédia – Red Dot

Szólj hozzá te is!

Még több Divat