Ha valaki, hát ő képben van a divatot illetően, ráadásul egészen komplex rálátása van erre az iparágra. Karrierjét modellként kezdte, majd éveken át dolgozott különböző magazinoknál stylistként. A printet azután online-ra cserélte, és divatújságíró lett belőle, azt követően pedig PR és kommunikációs menedzserként tevékenykedett egy olasz divatmárkacsoportnál. Két éve az Answear.hu multibrand online webáruház country managere, így a vásárlási szokásainkról is elég sokat tud…
Több mint tíz éve ismerjük egymást, egy ideig együtt dolgoztunk az akkor piacvezető női havi magazinnál. Te mint stylistasszisztens, én mint kezdő szerkesztő. Akkoriban főleg telepakolt IKEA-s zsákokat cipelve lehetett látni téged, de nem ekkor csöppentél a divat világába, hiszen korábban modellkedtél, ugye?
Több ügynökséghez jelentkeztem, és kizárólagosság nélkül többnél is dolgoztam. Mivel még javában gimnazista voltam, a szüleim nem nagyon engedték, hogy külföldi munkákat is vállaljak. Bár hívtak Törökországba és távol-keleti országokba, a tanulmányaim miatt inkább csak itthon dolgoztam: divat- és katalógusfotózásokon, illetve divatbemutatókon vettem részt. És egyébként egy bemutatón ismerkedtem meg Schreiter Lilla stylisttal, akinek stylingolás közben feltűnt, hogy rendkívül érdeklődő vagyok, és még érzékem is van a divathoz – hát így lettem az asszisztense. Ezt a feladatkört két-három éven át végeztem, a kitartásomnak köszönhetően pedig elkezdtem egyre felelősségteljesebb megbízásokat kapni a magazinoknál – már stylistként. A kitartást azért emeltem ki, mert kevesen látnak bele abba, hogy a divatvilágban dolgozók milyen kemény fizikai munkát végeznek, és hogy nem olyan glamúrosak a mindennapjaink, mint ahogy azt az amerikai filmekben ábrázolják.
Egy jó stylist mindenféle stílusban remekel, de mégis fel lehet ismerni a munkáját. Neked mi volt a védjegyed?
Ezt nem tudnám megmondani, mert a legkülönfélébb glossyknál dolgoztam a fiatal nőknek szólótól a fitnesz és egészség fókuszún át a prémium férfimagazinokig. Mindenhol az adott laphoz és az olvasóihoz kellett igazítanom a stylingot, rengeteg egyéb szempontot figyelembe véve.
Milyen típusú stylingmunka volt a kedvenced, ha hírességeket kellett öltöztetni, vagy ha modelleket?
Ezeket is élveztem, de legjobban a kompozíciófotózásokat szerettem, nagyon sok ékszer-óra összeállítást készítettem. Ebben a műfajban lehettem a legkreatívabb.
Aztán eleged lett az IKEA-s zsákokból, így váltottál online újságírásra, majd divatmárkák menedzselésére?
A cipekedés nem hiányzik, az tuti. (Nevet.) Nem voltak éles átmenetek, egyikből következett a másik, közben pedig rengeteget tanultam, és így a divatipart is volt lehetőségem minden oldaláról megismerni. Ami a legjobb, hogy mindenhol tudtam kamatoztatni a korábbi ismereteimet. Amikor például egy világszerte ismert olasz divatcég PR és kommunikációs csapatának a vezetője lettem, pontosan tudtam, hogy a stylistok munkáját hogyan könnyíthetem meg, vagy hogy az újságíróknak milyen információkra van szükségük egy új kollekcióról. Az ott szerzett tudás pedig kellett ahhoz, hogy a jelenlegi pozíciómban helyt tudjak állni.
Az Answear.hu-nál country managerként dolgozol. Nem egy hétköznapi titulus, mi a feladatod?
Gyanítom, hogy a megnevezés minden cégnél mást takar, az esetemben azt, hogy Magyarországon én felelek a márka marketing- és kommunikációs tevékenységeiért, a brand által kitűzött célok teljesüléséért – a szezonális büdzsé megtervezésétől kezdve az influenszer együttműködéseken át a televíziós és a rádiós kampányokig. De ha kell, PR-cikket fordítok, Facebook-bejegyzést időzítek, és nekem egyik feladat sem derogál, rettentően élvezem, hogy ilyen változatos a feladatköröm, és hogy mindenbe belelátok. A kollégáim nagy része a krakkói központban dolgozik, így lokálisan a döntések nagy része és a projektek kivitelezése rám hárul. A nyomvonalakat ők határozzák meg, de sokszor kapok szabad kezet, ami mindig jóleső érzéssel tölt el, hiszen ez annak a jele, hogy bíznak bennem és a munkámban.
Akkor te azon kevesek egyike vagy, akinek a teljes home office nem a koronavírus-járvány kezdetekor vált az élete részévé?
Bizony, én már több mint két éve dolgozom otthonról. Eleinte én is féltem, hogy ki fognak csúszni a kezem közül a dolgok, de kialakítottam a napi rutinomat: reggelente ugyanúgy elkészülök, mintha egy irodába indulnék, csak éppen az íróasztalomig megyek.
A pandémia az online áruházakra is óriási hatással volt, gondolom, a forgalom nőtt, de a kereslet egészen megváltozott.
Már tavaly is tisztán látszott, hogy megváltoztak az emberek vásárlási szokásai, több időt töltöttek az interneten, kétszer annyit, mint korábban. Az otthoni viseletek és a sportruhák eladásai akkoriban több száz százalékkal nőttek. Jelenleg azt látjuk, hogy a vásárlók szívesen kibújnának már a melegítőjükből, szeretnének újra csinosabban öltözködni.
Azért még mindig vannak, akik nem nagyon mernek online ruhákat venni. Nekik tudnál adni néhány tuti tippet?
A bátortalanok rendeljenek olyan márkájú cuccokat, amelyeket ismernek, hordanak, hiszen akkor evidens lesz, milyen méretűt kell rendelniük. Egyébként pedig a márka oldalán részletes mérettáblázatokat találnak, ha pedig valaki még így is bizonytalan, nyugodtan írjon az ügyfélszolgálatunknak.
Hét európai országban vagytok jelen. Vannak markáns különbségek, hogy az egyes országokban mit szeretnek jobban az emberek?
Preferált márkák tekintetében lehet különbséget tenni, de a legszembetűnőbb eltérések a vásárlási szokásokban vannak. A magyarok például egy-két darabot tesznek a virtuális kosarukba, míg mondjuk a bolgárok egy teljes szettet megvesznek, vagyis a ruhához választanak cipőt és kiegészítőt is. A magyarok rendkívül árérzékenyek – bár azt gondolom, ez nem csak a divatcikkek vásárlásánál érhető tetten –, és különösen szeretik a kuponakciókat.
Idén ünnepeltétek a webáruház 10. születésnapját, az évek során pedig számos remek kezdeményezésetek volt, amellyel a fiatal tehetségeket támogattátok. Ilyen volt a Stylistok csatája és a Packshot Project is. Most mire készültök?
Lényegesnek tartjuk, hogy ne csak a vásárlásról szóljon minden, hanem jó ügyek mellé is álljunk. A Lengyelországban indított Wear & Share projekt például a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet, ezzel a megmozdulással nyolc tonna használt ruhát sikerült gyűjteni a lengyeleknek. Szuper lenne, ha ezt a kezdeményezést lehetne Magyarországra adoptálni.
Hogyan látjátok, a vásárlóitok mennyire környezettudatosak?
Egyre többeknek fontos a fenntarthatóság, ez az igény hívta életre azt az új funkciót is, hogy a keresési szűrők között megtalálható már a Planet friendly szelekció. Aki ezt a szűrőt kiválasztja, csupa olyan termék közül válogathat, amelyek valamilyen módon környezetbarátok. Például újrahasznosított anyagokból készültek, vagy mondjuk fenntartható feldolgozással állították őket elő.
Rengeteget beszéltük a divatról, de arra még nem derült fény, hogy honnan ered a divat iránti szenvedélyed. Bár egy tippem lenne, hiszen az elképesztően sikkes nagymamádról időről időre szoktál megosztani outfit fotókat…
Valószínűleg tőle, mert ő mindig is nagyon divatosan öltözködött, és még 91 évesen is szuper szetteket rak össze magának. Gyerekkoromban a nyarakat a nagyszüleimmel töltöttem Dömsödön, és emlékszem, a nagyinak volt egy nyolcszög alakú ékszerdoboza. Na ennek a tartalmát én előszeretettel borítottam ki a padlószőnyegre, majd pakolgattam őket hosszasan – például S-alakba rendeztem a gyöngysorát, melléraktam egy fülbevalót… Lehet, hogy a kompozíciófotózás iránti szenvedélyem is innen ered? (Nevet.)
A benned szunnyadó stylist szerint mi az a három kulcsdarab, amit idén nyárra be kell szereznünk?
Tíz évvel ezelőtt még az aktuális trendek szerint soroltam volna három dolgot, ma már másképp gondolkozom, a divatirányzatok követése helyett az időtállóság a legfontosabb szempont számomra. Szóval egy fehér bőr sportcipő, egy minőségi anyagból készült, mintás nyári ruha és egy jó szabású blézer a válaszom.
Fotó: Czvitkovits Judit
