Miért, milyen célokkal költöztél ki Németországba?
Középiskolás korom óta az volt az álmom, hogy filmrendezőként dolgozhassak. A mozgóképekkel való kommunikáció különleges világa és annak szabadsága, hogy egy videóval vagy állóképpel bármit ki lehet fejezni, teljesen beszippantott, és a mai napig nem engedett el. Talán túl fiatalon és éretlenül vágtam bele ebbe a kalandba, így a filmrendező mesterképzésen a vizsgafilmet végül már nem adtam le. Egy egészen más irányba kezdtem orientálódni, ez volt a művészetmenedzsment. A forgatások alatt mindig azt élveztem a legjobban – a kreatív munka mellett –, amikor a velem együtt alkotókat is tudtam támogatni, segíteni, akár operatőr, hangmester vagy vágó volt. Végül ez az érzés erősebb volt, mint az alkotási vágy, ezért jelentkeztem a MOME dizájn- és művészetmenedzsment mesterképzésére, ami amellett, hogy életre szóló barátságot adott, és a legfantasztikusabb egyetemi éveket, megismertetett a dizájn- és divatipar világával. Lehetőségem volt a legkülönbözőbb tervezőkkel együtt dolgozni, üzletfejlesztési vagy vizuális kommunikáció területen.
2017 tavaszán viszont a férjem kihagyhatatlan szakmai lehetősége miatt Düsseldorfba költöztünk. Csak egy stabil internetkapcsolatra és laptopra volt szükségem a munkáim elvégzéséhez, valamint egy ugyanilyen stabil, profi csapatra, akik Budapesten önállóan tudták végezni a munkájukat. Mivel ezek a feltételek adottak voltak, viszonylag bátran vágtam bele a költözésbe és a távmunkába. Aztán a kezdeti két évből négy lett, és még ez sem biztos, hogy a vége…
Mennyire könnyű vagy nehéz egy nyugat-európai országból, az ottani perspektívákhoz, trendekhez hozzászokva Magyarországra dolgozni?
Düsseldorf régiója híres multikulturális közegéről, hiszen rengeteg nemzetközi cégnek itt található a németországi vagy nyugat-európai központja, valamint Európa legnagyobb japán közössége is itt él. A kultúrák keveredése észrevétlenül formál mindenkit sokkal nyitottabb és elfogadóbb emberré. Ezt a trendet az elmúlt 1-2 évben már a magyarországi projektjeimnél is egyre erősebben érzem. De még mindig egyszerűbb Németországban egy nemzetközi céget meggyőzni, hogy vegyen részt egy, a divatipar fenntarthatóbb üzleti modelljeiről szóló előadáson, előadóként vagy szponzorként. Ebből a szempontból nagyobb kihívás Magyarországon inkluzív vagy szociális projektet építeni, hiszen nyitottságban még nem feltétlenül tart egy szinten a két közeg. Ugyanakkor a pozitív irányú változás tagadhatatlan. Ez óriási löketet ad minden márkának, tervezői csapatnak, akik ezen a területen dolgoznak.
Hogyan került az életedbe a szociális dizájn és az adaptív divat, illetve milyen általad is tapasztalt kihívásokkal küzd ez a terület manapság itthon és külföldön?
Egy szociálisan érzékeny, a társadalmi problémákra nyitott embernek gondolom magam, mindig vonzottak az olyan témák, amelyekről nem beszélünk eleget, holott mindennap találkozunk velük. Ezt az érdeklődést szerettem volna a vizsgafilmemben is megjeleníteni. Egy dokumentumfilmet szerettem volna készíteni, ami az autizmussal élők különleges világát mutatta volna meg. Így jutottam el Szalkai Danihoz és a Miskolci Autista Alapítványhoz. A vizsgafilm ugyan nem készült el, viszont helyette egy olyan területre érkeztem meg, ahonnan azóta sem tudok elszakadni. Nemzetközi szinten már a Maacraft előtt találkoztam szociálisdizájn-projektekkel, de olyan magas minőséget és szakmai profizmust, amit Dani és csapata képviselt, nem láttam Magyarországon korábban. Ezért amikor megkeresett, hogy szüksége lenne egy brand menedzserre, azonnal igent mondtam.
Aztán jött a Perceptual Thinkers…
Igen, a Perceptual Thinkerst ezután már közösen alapítottuk Danival. A PT egy olyan projekt, ahol az autizmussal élők különleges öltözködési és érzékelési preferenciáiból inspirálódva fejlesztünk a hétköznapi emberek számára is hordható ruhadarabokat. Egy olyan folyamat ez, ahol végig törekszünk fenntartó megoldásokat alkalmazni. Mivel ebben a projektben a fenntartható dizájn, szociális hatás és innovatív divatipari megoldások egyesülnek, azóta is az egyik szerelemprojektem maradt.
Számomra nagyon fontos, hogy olyan márkák mellé álljak, ahol a termék funkcionalitása az egyik legfontosabb elem a tervezés során. Ezen felül, különösen fontosnak tartom, hogy a mai tervezői generáció nyisson a szociális dizájn világa felé, hiszen egy olyan lehetőség van a kezükben kreativitásuk révén, amivel rengeteg embert meg tudnak ismertetni olyan szociális problémákkal, amelyekkel máshogy talán nem is találkoznának.
Több olyan rendezvényen is szerepet vállaltál, amely a Fashion Revolution Düsseldorfhoz köthető. Mesélj ezekről a projektekről!
A Fashion Revolution nemzetközi szervezet munkáját már évek óta követtem, többek között a magyarországi csapat rendezvényeit is. Amikor férjemmel úgy döntöttünk, hogy két év helyett hosszabb távra tervezünk Düsseldorfban, elkezdtem a magyar projektjeim mellé düsseldorfi lehetőségeket is keresni. Így találkoztam a Fashion Revolution Düsseldorf csapatával még 2019 őszén, akikkel ezután 1,5 évig dolgoztam együtt különböző projekteken.
Eleinte élő, később online rendezvényeket szerveztünk fenntartható divatipari üzleti modellek témakörben, ahol sikeres fenntartható divattal foglalkozó németországi vállalkozások, szervezetek csatlakoztak hozzánk előadókként. Például a VINOKILO, az Armedangels vagy a FEMNET – utóbbi a ruhaiparban dolgozó nők helyzetének javításáért küzd. Később ez kinőtte magát, így párhuzamosan elindítottuk az egyik „FR nagykövettel” a Change Room nevű projektet, ahol a körforgásos üzleti modell és a Németországban megszületendő „ellátási lánc törvény” került a fókuszba. Online kerekasztal-beszélgetéseket szerveztünk, a résztvevők pedig olyan nevek voltak, mint Renate Künast, a német parlament képviselője, aki a törvény egyik előterjesztője, vagy Professzor Walter Stahel, a körforgásos gazdaság fogalmának és üzleti modelljének megalkotója. Minden rendezvényünkhöz több százan csatlakoztak – fantasztikus volt látni, hogy mennyire nyitott a szakma és a társadalom is ezekre a témákra.
Vannak olyan német szokások, jelenségek a hétköznapi életben, amiket szerinted Magyarországon is érdemes lenne bevezetni?
Ha egy dolgot kellene kiemelnem, akkor számomra az egyik legszembetűnőbb példa a hétköznapi életből, az a mentális egészségre való tudatos figyelés. Mindenki 110%-kal próbálja megvalósítani az álmait, amihez elengedhetetlen egy stabil mentális alap. Ezt támogatja minden egészségbiztosító például azzal, hogy a különböző meditációs applikációk havi díját fedezi. Azt gondolom, hogy egy ilyen minta átvételére Magyarországon is óriási szükség lenne.
Hová szeretsz járni, mi mindent szeretsz csinálni Düsseldorfban akkor, ha épp nem dolgozol?
Évszázadok óta, Németország egyik meghatározó képzőművészeti központja Düsseldorf. Nemzetközi szinten híres képzőművészeti akadémia is található itt, valamint rengeteg múzeum és kisebb galéria. Nem tudsz úgy sétálni a városban, hogy ne futnál bele legalább egy fantasztikus galériába. A koronavírus előtt nem nagyon volt olyan kiállítás, amit kihagytunk volna, azóta viszont sokkal kevesebb lehetőségünk van. Ha nem beltéri helyet keresünk ebben az esős éghajlatú városban, akkor a kedvenc időtöltésünk a Rajna-parti éttermek teraszán pihenés a barátainkkal, a környéken lévő túraútvonalak felfedezése, vagy az egyik kedvenc városunk, Amszterdam és az ott élő barátaink meglátogatása.
Mi mindennel készülsz még ebben az évben, hol találkozhatunk a munkáiddal legközelebb?
Ebben az évben a fókuszomat a sokféle projektről fokozatosan a tanulás felé fordítottam. 2020 őszén elkezdtem egy 2 éves MBA képzést Európa egyik elismert egyetemén, a WHU – Otto Beisheim School of Managementen, ami pont Düsseldorfban van. Szeretném az üzleti és vezetői képességeimet tovább fejleszteni, hogy még magasabb szinten tudjak támogatni és vezetni különböző vállalkozásokat egy fenntarthatóbb üzleti modellre váltásban. Hamarosan egy kutatómunkába kezdek, amiben a fenntarthatóság és a divatipari cégek üzleti modelljeit igyekszem új szemszögből vizsgálni egy kollaboráció keretében. Reményeim szerint egy éven belül már néhány érdekes eredményről is be tudok majd számolni. Emellett van még 1-2 folyamatban lévő projekt, amiről hamarosan kiderül, hogy publikussá érik-e idén vagy sem, de az biztos, hogy a Perceptual Thinkers csapatával tovább dolgozunk egy innovatív kapszulakollekción, amit nagyon szeretnénk minél hamarabb bemutatni.
Szerző: Zahorján Ivett Fotó: xxx
Olvass tovább!
