Noémi, te a Kamay Ko előtt a Müskinn márka egyik alkotója voltál. Az új márka megalapításának igénye vezetett a régi megszűnéséhez, vagy más okok miatt lett vége a Müskinnek?
Sziládi Noémi: A Müskinnben Tóth Eszterrel közösen dolgoztunk hosszú éveken keresztül. A márka történetének 5-6 éve alatt mindkettőnk személyisége, szemléletmódja sokat formálódott, és ezeket a megváltozott gondolkodásmódokat, elképzeléseket a vége felé már kicsit nehezen tudtuk összeegyeztetni. Végül úgy döntöttünk, hogy nem folytatjuk a márkát, de számomra egyértelmű volt, hogy szeretnék továbbra is a szakmában maradni – így jött létre a Kamay Ko új névvel, valamelyest új stílussal, de alapjaiban nagyon sok hasonlóságot hordozva a Müskinnel.
Ahogy te is mondtad, a Kamay Ko-ban tetten érhetőek az előző márkád jegyei, ugyanakkor számomra ez egy sokkal finomabb, femininebb brand. Tudatos volt ez a váltás?
Sz.N.: Érdekes, hogy ezt mondod, tudatos biztosan nem volt, de el tudom képzelni, hogy a bennem zajló változások egy kicsit nőiesebbre formálták az új márka arcát.
Nagyon érződik, hogy a Kamay Ko már nem az első márkád: jól felépített insta-kampánnyal, profi fotókkal, egységes arculattal indult útjára a brand. Szerinted a szakmában szerzett korábbi tapasztalataid mennyire gyorsították fel a Kamay Ko bevezetését?
Sz.N.: A kezdetektől igyekeztem a Müskinn menedzselése során szerzett tapasztalatokat – és az eközben elkövetett hibákból levont tanulságokat – beépíteni a Kamay Kóval való munkába. Ez nehéz ügy, hiszen az ember próbál nem belefutni ugyanazokba a tévedésekbe, miközben nyilvánvalóan lehetetlen mindent tökéletesen csinálni. De valóban sokkal tudatosabban építjük a kampányainkat, ebben sokat segít, hogy van mögöttünk tapasztalat.
Eichner Viktor: Gyakorlatilag új szereplőként kerültem be a márkába Noémi mellé – bár a Müskinn-nél is ott voltam a lányokkal, akkor még nem volt érdemi pozícióm a brandben, mint a Kamay Ko esetében. Én azt látom, hogy miközben Noémi már rendkívüli rutinnal bír, a maximalizmusa néha épp hogy kicsit lassítja őt, hiszen – a tapasztalataiból adódóan – olyan apróságokon, részleteken időzik, amik felett én laikusként egészen biztosan átsiklottam volna. Utólag visszatekintve viszont épp ezektől lesz nagyon minőségi a végeredmény.
A beszélgetésünk idején épp az új kollekció piacra dobása előtt álltok, amire megint egy nagyon szép és átgondolt social média kampányt húztatok fel videókkal, hangulatfotókkal, Insta-storykkal. Hogy látjátok, megtérül ez a sok energia, amit a közösségi médiába fektettek, valóban ez az elsődleges felület az érvényesülésre?
Sz.N.: Abszolút, valójában ez az egyetlen csatorna, ahol hatékonyan és közvetlen módon kommunikálhatunk a vásárlóinkkal – és ez nekem nagyon fontos. Már a Müskinnél is arra törekedtem, hogy ne valami távoli, megközelíthetetlen dolgot csináljak, hanem folyamatos, személyes kapcsolatom legyen az emberekkel: ezt segítették például a workshopok is. Tény, hogy a mindennapos kommunikáció nagyon sok időt és energiát emészt fel, de én úgy érzem, enélkül már nem is lehet sikeresen márkát építeni.
E.V.: Mi azért viszonylag kicsi, saját erőből üzemeltetett márka vagyunk, ezért számunkra leginkább a social média, illetve a személyes kontaktus jelent lehetőséget a brandépítésre. Emellett célunk az is, hogy közösséget építsünk, ami láthatóan működik is, ugyanis a vásárlóink jó része visszatérő vevő.
Az online tér mellett a SISKO Studióban is jelen vagytok. Manapság sok márka dönt úgy, hogy kizárólag webshopot működtet, szerintetek mennyire szükséges, mennyire fontos a fizikai üzlet?
Sz.N.: Szerintem ez még nagyon fontos, legalábbis itt Magyarországon biztosan. Nekünk annyiban szerencsésebb a helyzetünk, hogy a SISKO nemcsak üzlethelyiség, de egyben műhely és közösségi tér is, így mindenféleképpen van létjogosultsága. Számomra egyébként nagyon érdekes tapasztalat volt, hogy míg a Müskinn esetében a táskákat sokkal könnyebben megvették online, addig a Kamay Ko ruhákat már jóval többen szeretnék élőben is megnézni, felpróbálni, megtapintani az anyagot. Ez persze teljesen érthető. Nálunk egyébként arra is van lehetőség, hogy személyre szabjuk a termékeket: alapvetően sztenderd méretekkel dolgozunk, de ha valakinek ez túl kicsi, vagy nagy, akkor szívesen ráigazítjuk az adott darabot. Ez megint olyasmi, amitől személyesebb a márka, amivel extra odafigyelést tudunk kínálni a vásárlóinknak, szemben mondjuk a fast fashion márkákkal. Szóval már csak ezért is érdemes lehet bejönni!
Egyre nagyobb az érdeklődés a kis szériás, tervezői holmik iránt, és már többen tisztában vannak a fast fashion divat árnyoldalaival is. Szerintetek mennyire tudják elfogadni a magyar vásárlók, hogy ezek a termékek gyakran jóval drágábbak, és mennyien engedhetik meg maguknak, hogy ilyen holmikat vásároljanak?
Sz.N.: Rengeteget szoktunk gondolkodni az árazáson, ez nekünk is dilemma. Igyekszünk minél természetesebb, lehetőleg hazai alapanyagokkal dolgozni, ami persze jelentős plusz költséget jelent – ez pedig sajnos az árban is meglátszik. De a termékpalettánk elég tág, vannak pénztárcabarátabb, úgynevezett belépő termékek, amik olcsóbbak, így azok is megismerkedhetnek a márkával, akik nem szeretnének, vagy nem tudnak annyit költeni. Én egyébként úgy látom, hogy egyre inkább jelen van egy olyan réteg Magyarországon, amelyik szívesen invesztál drágább, de tartósabb, egyedi darabokba. Sok vásárlónk meséli, hogy igyekszik kevesebb, de jobb minőségű, akár tervezői holmit vásárolni – ez az attitűd az árakhoz való hozzáállást is formálja, hiszen hosszú távon még anyagilag is jobban járunk a minőségi darabokkal, mintha az olcsóbb, fast fashion ruhákat halmoznánk.
E.V.: Egyébként törekszünk arra, hogy amennyire csak lehetséges, lenyomjuk az árainkat. Hasonló méretű ruhamárkákhoz viszonyítva szerintem mi még az olcsóbbak közé tartozunk, épp azért, hogy minél több embert el tudjunk érni. Vannak persze drágább termékeink: az új táskakollekciónk például a tervek szerint teljesen vegán lesz, így ezek szükségszerűen magasabbra lesznek árazva. Viszont a Noémi által is említett belépő termékekkel szeretnénk minél többeknek megmutatni, hogy miben rejlik a tervezői holmik értéke: hogy ha veszel mondjuk tőlünk egy pólót, akkor az öt-hat évig is szép marad, megőrzi a minőségét. A vásárlók amúgy már egyre kevésbé szoktak megdöbbenni az árakon, szerintem mi sokkal többet izgulunk rajta, hogy nem lett túl drága-e egy-egy termék.
Krisztina Szalay 2021
Ahogy már többször felmerült, a márkátok egyik fő üzenete a fenntarthatóság. Hogyan igyekeztek ezt megvalósítani a tervezés és gyártás során, és mennyire nehézkesek ezek a folyamatok Magyarországon?
Sz.N.: Elég nehéz… (nevet) Az elmúlt fél évben rengeteget dolgoztunk azon, hogy teljesen elhagyhatjuk a bőrt a táskagyártásból: pár hónapja még nem igazán hittem, hogy ez sikerülni fog, de most úgy néz ki, találtunk jól működő alternatívát. Ez egyébként globálisan is problémát jelent, Magyarországon pedig pláne kevesebb az alternatíva, mi is kénytelenek vagyunk sok alapanyagot külföldről rendelni. Ez különben leginkább a táskakészítésnél nehézkes, a ruhagyártáshoz jóval könnyebb természetes textileket találni.
A márkánk üzenete egyébként alapvetően az élhető fenntarthatóság, amivel azt próbáljuk üzenni, hogy a környezettudatos törekvéseinkben sem a szorongató tökéletességre kell törekedni, sokkal inkább arra, hogy igyekezzünk a lehetőségeink és képességeink szerint minél többet megtenni a fenntartható jövőért. Engem személy szerint gyakran hatalmába kerít a klímaszorongás, az érzés, hogy nem teszünk eleget, de ilyenkor Viktorral mindig próbáljuk megnyugtatni egymást, és a lépésekre, a fokozatos változásra fókuszálni. Nem azt akarom mondani, hogy mindenki dőljön hátra, de szerintem az sem jó, ha önmarcangolásba kezdünk, vagy bepánikolunk azon, hogy mennyi mindenről kellene még lemondanunk a klímatudatosság jegyében. A műanyagmentességre való törekvés például nagyon jó első lépés lehet: épp ezért a következő kollekciónk témája is ez. Az eldobható műanyagok használata nagyon egyszerű és kényelmes, de a legtöbb esetben teljesen felesleges. Viszont annyira beépültek a mindennapjainkba, hogy egyáltalán nem egyszerű lemondani róluk, pedig már egy-két gyakran használt műanyag termék kiiktatásával is rengeteget tehetünk. Mi erre otthon is nagyon figyelünk, és a ruháinkkal is erre szeretnénk felhívni a figyelmet.
Mennyire fontos számotokra a környezettudatossággal kapcsolatos edukáció? Volt például egy kampányotok, amiben kedvezményt adtatok a vásárlóknak a leadott műanyag zacskókért cserébe.
Sz.N.: Abszolút, egyre többször tartunk céges workshopokat is a fenntarthatóság témájában. Szerintem ezek a témák olyanok, amikkel nagyvonalakban mindenki tisztában van, sokan mégis nehezen építik be cselekvés szintjén a mindennapokba. Ezért jönnek jól a kis „emlékeztetők”: például csinálunk közösen egy újrahasznosított kulcstartót, ami nap mint nap eszünkbe juttatja, hogy fontos odafigyelnünk a környezetünkre. A nejlonzacskós projektünk egyébként folytatódik, továbbra is várjuk őket, ugyanis nagy terveink vannak velük!
E.V.: Én egyébként azt gondolom, hogy azok, akikkel kapcsolatba kerülünk, általában már eleve tisztában vannak a klímatudatosság fontosságával. Mi olyan eszközöket szeretnénk kínálni, amikkel a környezettudatos életmód könnyebben megvalósíthatóvá válik. Az új kollekciónkban például lesz picire összehajtható bevásárlószatyor, amit bár sok helyen lehet kapni, de a miénkről pontosan lehet tudni, hogy miből, hol, hogyan készült. Visszatérve a fenntartható alapanyagokra, szerintem nem hangsúlyozzuk eleget, hogy mennyi időbe és energiába kerül felkutatni a legmegfelelőbb, legjobb minőségű matériákat. Őszintén szólva engem egy kicsit zavar, hogy ma már szinte minden divatmárka a fenntarthatósággal dobálózik, hiszen egy (elviekben) újrahasznosítható poliészter azért egyáltalán nem olyan fenntartható. Én ebben radikálisabban gondolkodom, szerintem a tömeggyártás természeténél fogva nem alkalmas az igazán zöld működési módra.
A hagyományos anyagok esetében tudjuk, hogy mik azok, amik magasabb értéket képviselnek – ilyen például a bőr, a gyapjú, a kasmír. Szerintetek az emberek elfogadják, ha egy ismeretlen, vegán alapanyagból készült táska is annyiba kerül, mint egy bőrből készült darab?
Sz.N.: Szerintem a vásárlóink már tudják, hogy a környezetbarát, vegán alapanyagok sajnos drágábbak. De ez jó kérdés, még nincs igazán tapasztalatunk ezzel a táskák terén, nem tudom, milyen lesz a vegán kollekció fogadtatása. Számomra egyébként ez egy nehéz döntés volt, hiszen sokáig bőrrel dolgoztam, és alapvetően hiszek benne, hogy ez az anyag a tartóssága által fenntartható lehet. Most azt látom, hogy az új anyagok is tudják képviselni a bőrtől már megszokott minőséget, szóval bízom benne, hogy a vásárlóinknak is kielégítő alternatíva lesz.
E.V.: Én úgy látom, hogy a nagyobb divatmárkák is ebbe az irányba mozdulnak, és valószínűleg az egész iparág feladata lesz azt kommunikálni, hogy ezek az újfajta matériák is vannak olyan értékesek, mint a régebb óta ismert minőségi anyagok. Jelenleg például egy nagyon szép, nagyon tartós, ananászból készült vegán anyaggal dolgozunk, ami szerintem elképesztően ígéretes, de valószínűleg még sokak fejében kérdés, hogy mitől kerül ugyanannyiba egy vegán táska, mint egy bőrtáska. Erre mi is igyekszünk választ adni, de azt gondolom, széleskörű szemléletformálás akkor valósulhat meg, ha ebben az egész szakma fellép.
A környezettudatosság egyik nagy dilemmája az egyéni felelősség kérdése a döntéshozók felelősségével szemben. Az egyik tábor azzal érvel, hogy a legkisebb lépés is számít, míg a másik azt mondja, hogy az óriási cégek kibocsájtása mellett eltörpül az átlagember szerepe a klímaválságban. Ti mit gondoltok erről?
Sz.N.: Ez nehéz kérdés, mi is tisztában vagyunk vele, hogy mennyivel nagyobb szerepe van a gyáraknak és a döntéshozóknak, ettől függetlenül azt gondolom, ha mindenki csak ül egy műanyaghegy tetején, és nem csinál semmit, az biztosan nem segít a helyzeten. Hiszek benne, hogy el kell indítani a folyamatokat, és hogy az egyéni tettek nagyobb változásokat eredményezhetnek.
E.V.: Szerintem azt is fontos tudatosítani, hogy az egyéni döntéseinknek hatása van a közösségeinkre is. Persze, ha eldönthetném, hogy melyik olajcég szűnjön meg, az tök jó lenne, de az is nagyon fontos, hogy edukáljuk a közösségeinket, és kommunikáljuk az elvárásainkat a döntéshozók felé is.
A Kamay Ko központi motívuma a kéz, ez már a márka nevében is megjelenik, ami filippínó nyelven azt jelenti, „az én kezem”. Mit jelent számotokra ez a szimbólum?
Sz.N.: A kéz átfogó szimbóluma a márkának: jelenti a kézzel készültséget, a márka életében fontos workshopokat, de az új szakmai érdeklődésemet, a manikűrkészítést is. Ez egyébként – hasonlóan a Müskinn tigriséhez – valószínűleg hosszú távon is végigkíséri majd a márkát.
Meséljetek egy kicsit a hamarosan megjelenő kollekciótokról!
Sz.N.: Az új kollekciónk egy pulcsikollekció lesz, amit tulajdonképpen maguk a nejlonzacskók, és az elsősorban Ázsiában ismert, kultikus zacskóminták inspiráltak. Háromféle ikonikus mintát dolgoztunk át úgy, hogy a fő üzenet a Goodbye Plastic lett – ez a felirat fog megjelenni a termékeken. Ez a széria egyébként csak a kollekció első fele, november közepe táján debütál a második rész, amiben lesz még több ruhadarab és itt mutatjuk be az új táskákat is. A kampányhoz készült fotósorozaton is igyekszünk megidézni a zacskók „otthonának” számító távol-keleti közeget, úgyhogy nagyon izgalmas képekre lehet számítani.
E.V.: Ezek a kultikus zacskóminták valójában sokkal mélyebb jelentéssel bírnak, mint elsőre gondolnánk: a generációk óta szinte mindennap használt nejlonzacskók a New York-i, vagy akár hazai ázsiai diaszpóra számára fontos kulturális szimbólumok lehetnek. Ezeket a jelentéssel teli mintákat szerettük volna újradefiniálni azáltal, hogy egy fenntarthatóbb formába mentjük át őket.
Milyen hosszú távú terveitek vannak a márkával?
Sz.N.: Nem szeretnénk a klasszikus, szezonokra építő gyártási tempóhoz alkalmazkodni, általában fél évente jövünk ki újabb darabokkal, esetleg néhány köztes mini-kollekcióval. Próbálunk előre tervezni, hiszen ez nekünk is segít – de ez most még nagyon nehéz volt, pláne, hogy épp a Covid-időszakban indítottuk be a márkát.
E.V.: Fel is újítunk régebbi darabokat, például a nyár legnépszerűbb darabjait most téliesíteni fogjuk.
Sz.N.: Egy másik nagy tervünk a zacskó-újrahasznosítás: szeretnénk egy saját bőralternatívát kikísérletezni külső szakértők bevonásával. Szuper lenne, ha sikerülne optimalizálni a gyártást és képesek lennénk nagyobb mennyiségben is gyárthatóvá tenni ezt az anyagot.
Fotó: Varga Matti, Szalay Krisztina
