Az Alzheimer egyik legfájdalmasabb titkát fejthették meg – ezért nem ismerik fel szeretteiket a betegek

• Új okot találtak a szeretteink felismerésének zavarára.
• Az idegsejteket védő hálók károsodása is szerepet játszhat.
• A felfedezés ígéretes, de egyelőre csak egereken tesztelték.

Az Alzheimer-kór egyik legmegrázóbb tünete, amikor valaki már nem ismeri fel a saját gyermekét vagy évtizedek óta mellette élő párját. Ezt sokáig elsősorban az általános memóriaromlással magyarázták.

Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban megjelent kutatás azonban arra utal, hogy ennél összetettebb folyamatról lehet szó. Egereken végzett kísérletekben a kutatók egy olyan agyi változást azonosítottak, amely kifejezetten a társas emlékezet romlásával függhet össze.

Az idegsejtek „védőhálói” kerültek a középpontba

Harald Sontheimer idegtudós és Lata Chaunsali doktorandusz, a University of Virginia kutatói a Virginia Tech munkatársaival az úgynevezett perineuronális hálókat vizsgálták.

Ezek olyan mikroszkopikus struktúrák, amelyek bizonyos idegsejteket vesznek körül, és segítenek stabilan tartani a sejtek közötti kapcsolatokat. Egyszerűbben fogalmazva: egyfajta védőhálóként működnek az agyban.

Különösen érdekes, hogy ezek a hálók megtalálhatók a hippokampusz CA2 nevű területén is. Ez az agyi régió fontos szerepet játszik abban, hogy felismerjük az ismerősöket, és megkülönböztessük őket az idegenektől.

Alzheimer kór: a kutatók egy fontos tünet okaik találhatták meg

Elfelejtették társaikat, a tárgyakra mégis emlékeztek

Az Alzheimer-kór egérmodelljeiben a kutatók azt figyelték meg, hogy a védőhálók gyorsan bomlani kezdtek. Ezzel párhuzamosan az állatok már nem ismerték fel azokat a társaikat, amelyekkel korábban találkoztak.

A tárgyakkal kapcsolatos memóriájuk ugyanakkor megmaradt.

Ez azért fontos, mert arra utal, hogy a társas emlékezet külön is sérülhet. Vagyis nem feltétlenül arról van szó, hogy minden emlék egyszerre és ugyanolyan mértékben halványul el.

Sikerült megakadályozni a memóriaromlást az egereknél

A kutatók azt is vizsgálták, mi károsíthatja ezeket a védőhálókat. Eredményeik szerint ebben bizonyos, MMP-nek nevezett enzimek fokozott aktivitása is szerepet játszhat.

Ezután olyan szereket adtak az egereknek, amelyek gátolják ezeknek az enzimeknek a működését. A kezelés megakadályozta a védőhálók lebomlását, és az állatok társas memóriája is megmaradt.

Ez biztató eredmény, de egyelőre nem jelent új Alzheimer-kezelést. A kísérleteket egereken végezték, és még nem bizonyított, hogy ugyanez a módszer embereknél is működne.

A felfedezés azért is figyelemre méltó, mert a vizsgált folyamat az Alzheimer-kutatásban régóta központi szerepet játszó amiloidfehérjék felhalmozódásától függetlenül is végbemehet. Ez egy újabb lehetséges irányt nyithat a betegség kutatásában.

Nem csak az emlékezet miatt válhat idegenné egy ismerős arc

A szeretteink felismerése összetett agyi folyamat, ezért valószínűleg nem egyetlen mechanizmus károsodása áll a tünet hátterében.

Más kutatások szerint az Alzheimer-kór előrehaladtával maga az arcfelismerés is romolhat. Az agynak ilyenkor egyre nehezebb lehet az arc részleteit egyetlen ismerős képpé összeállítania.

Vagyis két probléma egyszerre is jelentkezhet: az ember nehezebben idézi fel, ki áll előtte, miközben magának az arcnak a feldolgozása is nehezebbé válhat.

Forrás: Marie Claire Hollandia, Fotók: Unsplash

Olvass tovább

Sokan észre sem veszik ezt az epilepsziás rohamot: néhány másodpercig tart, mégis fontos felismerni

Ez a rohamtípus sokszor csak néhány másodpercig tart, az érintett rövid időre kizáródhat a környezetéből. Éppen rövidsége miatt előfordulhat, hogy a tüneteket elsőre észre sem vesszük.