- Mit jelent a béltranzitidő, és mi számít normálisnak?
- Mi történik a bélbaktériumokkal, ha túl lassú az emésztés?
- Sokat tehetünk az életmóddal azért, hogy egészséges legyen az emésztésünk.
Valószínűleg mindannyian átéltük már, hogy egy hosszú utazás, egy zsúfolt munkanap vagy egyszerűen a körülmények miatt tartogattuk a kakilást, vagy akár ingerünk sem volt rá. Alkalmanként ez önmagában még nem jelent problémát, de a szakemberek szerint érdemes odafigyelnünk arra, ha rendszeresen hosszú ideig marad a táplálék az emésztőrendszerünkben. Egyre több kutatás utal ugyanis arra, hogy ez nemcsak a komfortérzetünket, hanem a bélflóránk működését is befolyásolhatja.
Nem az számít, hányszor megyünk vécére
A kutatók béltranzitidőnek nevezik azt az időt, amely alatt a táplálék a szájtól egészen a székletürítésig végighalad az emésztőrendszeren. Ez egyénenként jelentősen eltérhet, ezért önmagában az sem árul el mindent az egészségünkről, hogy naponta – vagy éppen hetente – hányszor van székletünk.
Az orvosi ajánlások szerint a napi három alkalomtól egészen a heti három székletürítésig még normálisnak tekinthető a gyakoriság, amennyiben nem társul hozzá fájdalom, erőlködés, székrekedés vagy más kellemetlen tünet.
Mi történik, ha túl lassú az emésztés?
A béltranzitidő azt mutatja meg, milyen gyorsan halad végig az emésztőrendszerünkön a táplálék
A Gut című szaklapban megjelent áttekintő tanulmány szerint a béltranzitidő az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a bélmikrobiom összetételét. Amikor a táplálék túl sokáig marad a vastagbélben, a bélbaktériumok először a rostokat használják fel energiaforrásként. Ha azonban ezek elfogynak, egy részük fehérjék bontására áll át.
Ennek során olyan anyagok keletkezhetnek, amelyek fokozhatják a gyulladásos folyamatokat, kedvezőtlenül befolyásolhatják a bél környezetét, és laboratóriumi, illetve állatkísérletes eredmények alapján akár a vastagbél egészségére is negatív hatással lehetnek. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az összefüggések összetettek, és nem jelentik azt, hogy a lassabb bélműködés önmagában betegséget okoz.
Baj, ha néha visszatartjuk a székletet?
Ha egyszer-egyszer egy megbeszélés vagy utazás miatt később jutunk el a mosdóba, attól még nem kell kétségbe esnünk. A probléma inkább akkor jelentkezhet, ha rendszeresen figyelmen kívül hagyjuk a székelési ingert. Ilyenkor a vastagbél tovább vonja ki a vizet a béltartalomból, ami keményebb széklethez, székrekedéshez és nehezebb ürítéshez vezethet.
A szakemberek szerint érdemes hallgatnunk a testünk jelzéseire, és amikor lehetőségünk van rá, nem halogatni a székletürítést.
Több betegséggel is kapcsolatot találtak
A kutatások azt is megfigyelték, hogy a megváltozott béltranzitidő összefüggést mutathat több emésztőrendszeri betegséggel, például az irritábilis bél szindrómával (IBS) és a gyulladásos bélbetegségekkel. Emellett idegrendszeri betegségek – például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór – esetében is gyakran megfigyelhető a bélműködés megváltozása. Fontos azonban, hogy a jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem tisztázott, ezekben az esetekben a lassabb bélműködés ok vagy inkább következmény.
Mit tehetünk az egészséges bélműködésért?
A jó hír, hogy a béltranzitidőt számos életmódbeli tényező befolyásolja. A kutatások alapján a rostban gazdag étrend, a megfelelő folyadékbevitel, a rendszeres testmozgás és a stressz csökkentése mind hozzájárulhatnak az egészséges emésztéshez. A teljes kiőrlésű gabonák, a zöldségek, a gyümölcsök és a hüvelyesek különösen fontos szerepet játszanak, mert elegendő tápanyagot biztosítanak a jótékony bélbaktériumok számára.
Ha azonban tartós székrekedést, véres székletet, megmagyarázhatatlan fogyást vagy hosszabb ideig fennálló hasi panaszokat tapasztalunk, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnunk. A bélműködés változásai mögött ugyanis számos különböző ok állhat, amelyeket csak kivizsgálással lehet tisztázni.
Forrás: Vice, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
