Létezik-e virtuális szerelem?

2015. március 05.
A digitális korban, a világháló nyújtotta végtelen lehetőség közt hajlamosak vagyunk a szerelmet is a virtuális világban keresni. De létezik ilyen egyáltalán? Bloggerünk, Ferjancsik Ágnes ma erről mesél nekünk.

A virtuális világ a kapcsolatteremtés teljesen új perspektíváit nyitotta meg. Talán nem kell részletezni, hogy még a legkisebb faluban élő fiatalok számára is, akik korábban csak a szűkebb lakóközösségük tagjai közül választhattak párt, a világ kinyílt, és olyan távoli emberekkel teremthetnek kapcsolatot, akikkel korábban biztos nem találkozhattak volna. A hozzám forduló, tanácsadást kérők elmondása alapján azonban a virtuális szerelem néhány komoly veszélyét szűrtem le beszélgetéseink során. Ezekre szeretném most itt is felhívni olvasóim figyelmét.

1. Az internetes ismerkedés egyik legnagyobb veszélye, hogy a keresgélés könnyen válhat napi rutinná, és lassan egy valódi kapcsolat teremtésének vágyát a jelentkezők közötti válogatás izgalma váltja fel, és ennek válunk rabjává. 

2. Mielőtt társkereséshez fogunk, jó, ha végig gondoljuk, milyen személyiségű, milyen paraméterekkel rendelkező partnert keresünk. A fényképek, bemutatkozások nagyon sokat elárulnak ugyan az illetőről, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az internetes „kamu-karakterek” szerepét, akik vagy saját személyiségüket tüntetik fel hamisan (fiatalkori kép posztolása, hamis életkörülmény leírása stb.) vagy nem is a saját képükkel és paramétereik leírásával kívánják megtéveszteni a párkeresőt.  Ezért tanácsos csak olyan jelentkezőkkel levelezést elindítani, aki hajlandó egy pár levélváltás után személyes találkozásra is. Intő jel, ha a levelező társ a találkozás elől többször is, mindenféle kifogással elzárkózik. Ilyen esetben a legjobb, ha más jelentkező után nézünk.  

3. A hosszas levelezgetés az esetek legnagyobb részében önámítássá válik. Ennek oka nagyrészt lélektani sajátosságunkból ered. A leírt szavak mintegy mágikus erővel hatnak ránk, olvasás közben fantáziánk óhatatlanul „elszabadul” és hajlamosak vagyunk a szavak puszta jelentéséhez az általunk elképzelteket, tényként hozzátenni. Ezt a jelenséget egyébként tapasztaljuk akkor is, amikor egy sztorit, amelyet korábban könyv formájában ismertünk meg, és később megfilmesített verzióban megnézünk, hogy valamiféle kis csalódást érzünk az olvasott élményhez képest, mert azt fantáziánk szabadon gazdagíthatta. Az internetes társkeresésnél vigyáznunk kell arra, hogy a partnert ne ruházzuk fel elképzelt tulajdonságokkal, és mindenekelőtt törekedni kell arra, hogy a kiszemelttel minél előbb személyesen ismerkedjünk meg!

4. Az első találkozásnál fontos a szimpátia, és az, hogy sok közös téma legyen, amely nélkül csak nehezen működik egy hosszú távú párkapcsolat. Fontos tudni, hogy néha olyan ismeretségből is lehet nagy szerelem, ami kezdetben barátságnak indul, ezért egy ilyen kapcsolat indulásánál mindig nyitottnak és előítélet mentesnek kell lenni a másik nemmel szemben.

Összefoglalva: tapasztalataim szerint virtuális szerelem nem létezik. A világháló valóban korlátlan lehetőséget kínál arra, hogy a hozzánk illő partnert megtaláljuk. Azonban ez csak egy eszköz kell legyen arra, hogy az ideális partnerrel  személyes kapcsolatot teremtsünk.  A hosszas levelezgetés mindig önámításhoz vezet, a valóság pedig sokszor döbbenetes!