„Sokan közülünk átélnek vagy átéltek már életük egy szakaszában szexuális zavarokat. A kérdés az, felismerik és elismerik-e, hogy valami hibádzik” – magyarázza Szabó Szilvia szexuálterapeuta, párkapcsolati mediátor.
A nagyszüleink idején a házastársi kötelezettség nem járt együtt azzal, hogy a nők élvezzék a testi érintéseket. A férfiak egyik legtipikusabb problémája, a korai magömlés az ’50-es évekig nem számított funkciózavarnak. Akkoriban nagy port kavart Kinsey felmérése, mely szerint teljesen átlagosnak minősült egy két perc alatt lezavart szeretkezés. Manapság inkább az a gond, hogy sokan nehezen szembesülnek azzal, hogy egy idő után a kapcsolatukban már semmi nem olyan, mint a szerelem hajnalán, esetleg soha nem is volt kielégítő a szexuális életük. „Az elején kell elcsípni a problémákat, amikor azok megfogalmazódnak az emberben, mert ha a vágy teljesen kihunyt két ember között, akkor már nagyon nehéz megmenteni a kapcsolatot” – emeli ki a szakértő.
Mi a baj velünk?
Ha a szexuális vágyaink sokáig kielégületlenek maradnak, az előbb-utóbb lecsapódhat pszichés vagy testi panaszok képében. A szexuális egészség kihatással van az életünk minden területére, beleértve a munkát és a szociális kapcsolatainkat is. A gondok nem a párkapcsolatban, hanem már a párválasztás időszakában kezdődhetnek. „Gyakori a nőknél a kapcsolatteremtési nehézség, vagy az, hogy nem tudják sokáig fenntartani a férfiak érdeklődését. Nemegyszer megkeresnek azzal lányok, hogy minden kapcsolatukban ugyanazok a forgatókönyvek ismétlődnek. Ilyenkor a terapeuta segít megkeresni a problémás viselkedési pontokat, amelyek terápiával korrigálhatók” – mondja Szabó Szilvia.
Fotó: Lakner Kinga
Nem ritka a nőknél a libidóhiány, a férfiaknál inkább az erekciós gondok és a korai magömlés jellemzőek. A leterheltség, a kimerültség, a munkahelyi gondok miatt egyre gyakoribb, hogy átmeneti vágyhiány lép fel. Ez nem feltétlenül kóros, bizonyos élethelyzetekben teljesen normális. Ha tartósan fennmarad ez az állapot, érdemes elgondolkodni az okain, és célszerű mielőbb szakemberhez fordulni, megoldást keresni, hogy a negatív élmények ne szaporodjanak.
Pároknál a kapcsolat ellaposodása, a munkahelyi stressz, a szülés utáni változások és a kisgyerekes lét okozza a legfőbb nehézségeket. Ki kell szakadni a mindennapi darálóból, egyedül vagy a párunkkal, de a kapcsolat érdekében át kell kapcsolnunk egy másik üzemmódba.
„Emellett a túlzott biztonságra és teljes stabilitásra törekvés is a spontaneitás és a szenvedély ellen hat. Nem arra van szükség, hogy a párunk ismerjen kívülről-belülről, ne olvadjunk össze teljesen, maradjunk önálló személyiségek. Ha nem tartunk meg egy kis távolságot, akkor telítődünk a másikkal. Nem jók a fix elvárások sem: az elvárt szex heti háromszor ugyanazokon a napokon, ugyanazokkal a mozdulatokkal a fejünk búbjától a kislábujjunkig megöli az érdeklődést” – hangsúlyozza a szexuálterapeuta.
Inkább a barátnőmnek mondom el!
A férfiakra nem jellemző, hogy őszintén kiöntenék a lelküket, és a testi problémáikon rágódnának a haverokkal. A nők már inkább oldódnak a barátnőkkel való beszélgetésben, de a barátok a saját tapasztalataikkal próbálnak segíteni, nem feltétlenül aktív, értő figyelemmel hallgatják a másikat. A szakember nap mint nap hall hasonló helyzetekről.
„Az első dolog, amit felmérünk, hogy van-e szervi ok a szexuális funkciózavarok mögött. Ha nincs, akkor a pszichés problémákon kezdünk dolgozni a kognitív viselkedésterápia segítségével” – folytatja Szabó Szilvia. A terapeutának meg kell ismernie a kliensét és a hátterét, csak ezután következhet a gyakorlati munka, minden egyént, kapcsolatot egyedileg kell kezelni, nincsenek instant megoldások. A terápia többnyire gyorsan halad, 8–10 üléssel a problémák többsége kezelhető. A sikerhez viszont elengedhetetlen a terápiára járók aktív közreműködése, motiváltsága, kitartása.
Rossz nevelés, jó nevelés
Egy túlzottan konzervatív nevelésből, szexuális kulturálatlanságból vagy a pornófilmekből szerzett téves elképzelésekből adódó zavar esetén akár a megfelelő felvilágosítás is elég lehet. A kliens felnőttként magát gyógyítja azzal, hogy felismeri: téves hiedelmek és mítoszok határozták meg a szexualitását. Az iskolai felvilágosítás viszont még gyerekcipőben jár, nem csak a viccekben élnek a méhecskés sztorik.
„Az lenne az ideális, ha nem a pedagógusnak kéne tartani az iskolai felvilágosításokat, hanem a megfelelő szakemberek zavar nélkül a szükséges dolgokról beszélnének a gyerekekkel. Manapság már nem anatómiai ismereteket kell átadni, hanem a nemi szerepeket kell megtanítani, értékrendeket közvetíteni. A Szexológiai Tudományos Társaság egy ilyen program kidolgozásával foglalkozik pillanatnyilag, 2016 januárjától indul a felvilágosítást végző szakemberek képzése” – magyarázza Szilvia, aki maga is a társaság tagja.
Szülőként az a legfontosabb, hogy megfelelő kommunikációs környezetet teremtsünk, amelyben a gyerek fel meri nekünk tenni a kérdéseit. Másrészt fontos az otthon látott férfi-női modell, amit az értékrendünkkel együtt öntudatlanul is átadunk.
Traumák után
Már egy rossz bekúszó gondolat vagy egy kellemetlen együttlét is kialakíthat funkciózavarokat a szexuális életünkben. Ám komoly traumák, mint a méhnyakrákos megbetegedés, olyan fizikai és lelki változásokat okozhatnak, amelyek miatt a nőiség és az önértékelés hatalmas károkat szenvedhet.
Szabó Szilvia a Mályvavirág Alapítvány szakembereként segíti a betegségen, műtéten átesett nőket, hogy megértsék, különböző megoldásokkal (pl.: síkosító, hüvelytágító használatával, a megfelelő pozitúrák megválasztásával) és a lelki blokkok oldásával megoldhatóak a felmerülő nehézségek. Gyakran a fizikai problémák kiküszöbölése után fennmaradnak a lelki gátak, és ezek okozzák az örömtelenséget. A tudatosság és a terápiák segítenek ezeken a helyzeteken.
Nagyon hasonló lehet a helyzet szülés után vagy a test korral járó átalakulása esetén. A legfontosabb, hogy elismerjük: változások történtek, új alapokra kell helyezni a kapcsolatunkat és a szexuális életünket, új utakat kell találnunk egymáshoz, mert a régi módszerekkel egy új rendszerben csak kudarcélményeket szerzünk. „Ne dugjuk homokba a fejünket! Természetes, hogy az első időszakban a figyelem a babára irányul, és az anyuka minden energiájával felé fordul. Ez az időszak a férfinak sem könnyű: szülés után a nő a kisbabájától kapja meg az érintéseket, a férfi sokszor elszigetelődik. A szoptatás időszakában a mellek érzékennyé válnak, nem erogén zónaként funkcionálnak, és még a hormonok is a vágyak ellen dolgoznak. A hátrányainkat fordítsuk az előnyünkre, ha a mell érzékeny, akkor fedezzünk fel új útvonalakat. Nagy szerepe van a nőnek az egyensúly újbóli megteremtésében, erőfeszítéseket kell tenni a kapcsolatunk érdekében.”
