Ilyen a pezsgő New York egy magyar ékszertervezőlány szemével

2016. január 12.
Ékszertervező bloggerünk, Koós Lili ezúttal New Yorkot mutatja be nektek, egy kicsit másképp.

Legyen szó divatról, művészetről, író kurzusokról vagy menő szakács sulikról, New York a világ egyik leginspirálóbb „fővárosa”. Mindig öröm ide visszatérnem, de most – a műanyag-feelinggel teli Miami után – igazi fellélegzés volt.

Ez az a hely, ahol tudom, hogy rengeteg izgalmas látnivaló és barát fog várni. Tudom, sokan fársztónak találjátok ezt a hatalmas forgatagot, de engem annyira leköt, hogy átadom magam és feltöltődök új gondolatokkal és tervekkel.

Már meséltem nektek korábban az árverések iránti szenvedélyemről, azon belül is a híres aukciós házakról. Nem meglepő, hogy az első New Yorki napomat az Upper East Side-on, a Sotheby’s “Magnificent Jewels” árverésén töltöttem. Nem is kívánhat magának mást egy ékszertervező, egy „egyszerű” földi halandó, hogy részt vehessen egy ilyen eseményen. Az aukció legjobb része, mikor az előtte lévő  kiállításon fel lehet próbálni a kikiáltásra kerülő csillogó csodákat. A 38 karátos gyémántgyűrűtől kezdve az antik Art Deco ékszerekig MINDENT!! Persze nekem sem kellett több, jó pár darabot megnéztem alaposan…Szinte varázslatos egy olyan ékszer viselni magadon amit eddig csak fényképen könyvekben láttál. Egy olyan ékszer mely előtte Elizabeth Taylor nyakán volt vagy éppen Wallis Simpson kezén.

Ami viszont meglepő, hogy nem egy kiváló ötvös munka darabja hanem egy caboschon csiszolású zafír kő kelt el a legmagasabb áron, 5,1 millió dollárért.

Egy másik hely ahova mindíg ellátogatok amikor itt járok a The Strand könyvesbolt. Több mint 2.5 millió könyvével ez New York leghíresebb családi vállalkozásként üzemelő könyvesboltja, melyet 1927-ben alapított Benjamin Bass. Új, használt és különleges könyvek otthona ez a hatalmas üzlet, egészen az okkult tudományoktól a filozófián keresztül a gazdaságig. Órákat lehet itt eltölteni a magas, szinte könyvtári sorok között. Sokan a földön ülve olvasgatnak teljesen belemerülve az albumokba. Bevallom őszintén régebben én is közéjük tartoztam. Teljesen bele tudtam feletkezni a művészeti és ékszer témájú könyvekbe. Egy helyi műkereskedő ismerősöm ajánlotta ezt a helyet még régebben mert ő is rengeteg hasznos dolgot tanult itt.

Ha már a városban vagyok egy másik kedves emlékem Dumbohoz fűződik – Down Under Brooklyn Bridge felé vezetett, ahol régebben dolgoztam.

Ez a városrész a hatalmas régi gyárépületeiről híres, melyeket mostanában a trendi dizájn és fotó stúdiók, szuper éttermek és tervező műhelyek foglalnak el. Rengeteg divat kampányt fotóznak itt, az utcán sétálva szinte minden nap vad kattintgatásokban pózoló modellekbe lehet botlani.

A DUMBO napjaink egyik legfelkapottabb környéke. Legyen szó bútorról, ruhákról, ékszerekről vagy grafikai tervezésről, a művészek és a tervezők csakúgy nyüzsögnek errefelé. A hangulat nagyon közvetlen és baráti, ahhoz képest, hogy egy olyan metropolis része, mint New York.

Rájöttem, hogy New York nekem egy olyan város ahova akárhányszor visszatérek vannak helyek amiket fel kell keressek. Mint egy szentimentális emlék, megkopogtatom a falakat, magamba szívom az érzést ( akár évről évre) és megnyugszok. A Grand Central pályaudvar is egy ilyen kedves helyszín számomra.

A város pezsgésétől megfáradva, itt megnyomhatom a szünet gombot. A nagy terembe lépve felnézek a hatalmas, boltíves mennyezetre amire – mint égi védelmezőket- az összes csillagjegyet felfestették. Egyszerűen gyönyörű, csakúgy, mint az árkádok alatt sorakozó kis kávézók és butikok. Kedvenc étel piacom is itt található. Ha végig sétálok rajta  nem tudom megállni, hogy ne vegyek valami finomságot. Amit a legjobban szeretek, hogy az eladók úgy szólitanak meg mintha minden nap találkoznánk egymással- szinte majdnem megkérdik, hogy van a kutyus vagy a család…

A pályaudvar novemberben és decemberben otthont ad a karácsonyi kézműves vásárnak, ami remek lehetőség a New Yorkból és a környékéről érkező kézműveseknek, tervezőknek, hogy bemutassák kollekcióikat. Persze ide külön kiváltság bekerülni és csakis a tökéletesen kivitelezett, magas minőségű termékek mennek át a rostán.

Persze a látványosságon kívül még a helyi  barátok teszik igazán különlegessé a város számomra. Tudom, ha a Grand Centralban felülök a Hudson mentén északra tartó vonatra, egy pár órán belül Woodstockban vagyok egy barátom és családja farmján. De éppen elég csak a metróra felülnöm és elmeni a Union Square-re ahol Paul barátom, a kiváló tehetségű gitár készítő workshopja található. Ez a hely már majdnem olyan mint egy stúdió, rengeteg zenész megfordul itt naponta. Csak be kell ülnöm hozzá egy kicsit és máris megtudom melyik a legjobb koncert este a városban. De az is elég ha csak lemegyünk páran a studió földszintjén található éjjel nappal nyitva lévő Cubai étterembe és órákon át beszélgetünk és álmodozunk. Mert itt lehet

Ennél már csak az volt autentikusabb amikor egy magyar művész loft lakásában  vendégeskedtem pár hétig ahol a nappali rendszeresen egy komolyzenei próba terem, fotó stúdió vagy éppen filmforgatás helyszínévé elekult át. Szinte ki sem kellett mozdulnom , az egész város hozzám jött….de erről majd egy másik alkalommal mesélek…

Lili