Amikor kimegyek a WAMP-ra, mindig kutatom az új kreatív energiákat, ötleteket, így találtam rá Katára és Pascalra, vagyis a redone csapatára! A nevükben is benne van, hogy újragondolják a dolgokat, egészen pontosan a különböző használati tárgyakat. Nagyon tetszenek a munkáik és az összhang is, ahogyan dolgoznak.
A redone projectet Kata a vőlegényével együtt álmodta meg. Mindketten más területen dolgoztak korábban, de valahogy mindkettőjük életéből kimaradt a kreatív munka. Pascal (aki egyébként német származású) korábban egy telekommunikációs multinál dolgozott, ahonnan azóta már eljött, pont azért, hogy nagyobb figyelmet tudjon szentelni a közös vállalkozásuknak. Kata pedig a szépségipari családi vállalkozásukban dolgozott, és dolgozik a mai napig.
Hogyan találtátok ki a koncepciótokat?
A redone project onnan ered, hogy amikor összeköltöztünk, nagy lendülettel tervezgetésbe fogtunk, hogyan is alakítsuk ki az első közös otthonunkat. Netes inspirálódás, képnézegetés, ötletelés következett, és úgy gondoltuk, hogy amit lehet, magunk valósítunk meg. Neki is álltunk ennek, és annyira élveztük illetve a barátaink visszajelzése is olyan pozitív volt, hogy nagyjából egy pillanat alatt megszületett a vágy arra, hogy ne csak a magunk számára, hanem másoknak is készítsünk különböző tárgyakat. Én a lakberendezés lelkes szerelmese vagyok, Pascal pedig egy igazi ezermester, aki már régóta szeretett volna a két kezével dolgozni, hogy a munkájának konkrét, kézzel fogható eredménye legyen.
A név angol, magyar jelentése (rossz magyarsággal): újracsinálva. A névválasztás mögött meghúzódó ok az volt, hogy eleinte (akkor még műhely és komolyabb szerszámok, gépek híján) régi tárgyakat formáltunk újjá, teljesen új rendeltetést adva nekik. Formailag izgalmas, az idő vasfogát magán viselő dolgokat vettünk kezelésbe és adtunk nekik új életet. Mára ez már picit átalakult, de mivel az újrahasznosítás továbbra is jellemző ránk, a név tulajdonképpen még mindig megállja a helyét.
Mit készítetek pontosan?
Szinte bármit, ami inspirál bennünket, de elsősorban lakberendezési tárgyakat. Ahogy mondtam, eleinte régi tárgyakhoz nyúltunk, ma már többnyire saját tervezésű dolgokat készítünk. Ilyenek például az újrahasznosított fából készülő LINEART fali képeink, mennyezeti, fali, asztali vagy állólámpáink, a praktikus, irodai vagy otthoni munkát segítő cuccok, mint pl. a dizájn hosszabbítónk, laptop lábak, telefonos kihangosító stb. És eljött a régóta várva-várt idő, hogy kisbútorokkal is elkezdjünk foglalkozni.
Ezen kívül sokszor dolgozunk együtt megrendelőinkkel olyan formán, hogy ha van valami egyedi elképzelésük, akkor egy közös tervezési folyamat után elkészítjük nekik. Már több ilyen megbízásunk volt, és nagyon izgalmas úgy készíteni egy terméket, hogy közben figyelembe kell venni a megrendelő személyiségét, az életterét, az igényeit, szokásait és az ízlését. Nagyon szeretjük ezt a fajta kihívást.
Mit szerettek ebben a munkában a legjobban?
Hát, szinte mindent – a csiszoláson kívül! Nagyon jó együtt dolgozni. Az ízlésünk szerencsére nagyon hasonló, és ha mégis eltérne a véleményünk, akkor is hagyjuk egymást kibontakozni. Én néha elszállok a tervezés folyamataiban, aztán kiderül, hogy amit megálmodtam, az a gyakorlatban nem megvalósítható, de szerencsére Pascalra jellemző a németek precizitása, és a gyors észjárásának köszönhetően hamar előáll valami alternatívával, ami aztán kivitelezhető lesz.
Kimondottan jó érzés az is, amikor a munkánkhoz újrahasznosított fát használunk, mert bár ez nem világmegváltó ökotudatosság, csak egy apró lépés, mégis óvja valamelyest a környezetet, normalizálja a társadalmunk túlfogyasztását és pazarlását, ezen felül pedig csak bónusz, hogy a használt fának megvan a maga bája, amit az újonnan kitermelt fa nem visel magán.
Hol készülnek a tárgyaitok?
Eleinte a belvárosi albérletünk nappalijában és konyhájában dolgoztunk. Így a privát életterünk hamar nagy felfordulás lett, szanaszét hevertek kábelek, fadarabok, félkész termékek, cementes vödrök, ecsetek, festékek. Nem volt annyira ideális, és akkor finoman fogalmaztam, én gyakran álltam az őrület szélén és napi harcot vívtam a rendmániámmal. Pascal ezt jobban viselte, őt inkább az feszélyezte jobban, hogy a lehetőségeink meglehetősen korlátozottak voltak.
Egy évvel ezelőtt kiköltöztünk a városból, lett kertünk, a kertben pedig egy picit műhely, szépen fokozatosan beszereztünk egy csomó szerszámot és gépet (bár ennek a folyamatnak azt hiszem sosem lesz vége), és elkülönült a munka illetve a privát életterünk. Pont időben állt be ez a változás. Így nemcsak kényelmesebb az élet, de most már adottak a körülmények egy csomó mindenhez.
Hogyan oszlik meg a munka kettőtök között?
Az eredeti tervünk az volt, és még most is az, hogy mindketten végzünk mindenféle feladatot. Jelenleg azonban ez inkább úgy néz ki, hogy a Pascal viszi a vállán a gyártás nagy részét, én pedig inkább csak besegítek neki, amikor az idő engedi. A tervezés ad hoc jellegű, mikor kinek van valami új ötlete, amivel előáll. Ha konkrét megbízásunk van, akkor a tervezési fázist abszolút együtt csináljuk, a helyszínekre is együtt járunk, és ha a munkánk része a beépítés, akkor azt is együtt végezzük el. A kommunikáció és marketing feladatok inkább rám maradnak, én kezelem a Facebook és Instagram oldalainkat, tartom a kapcsolatot a vevőinkkel, készítem a képeket a termékekről, a grafikus munkát, és csinálok bármi ilyesmit, mikor mire van szükség.
Minden tárgy egyedi és megismételhetetlen, ami kikerül a kezeitek közül?
Minden tárgyunk egyedi, hiszen mi tervezzük és gyártjuk őket. Viszont csak nagyon kevés megismételhetetlen. Amihez az alapanyag könnyedén és bármikor beszerezhető, annak az utángyártása is megoldható. Ha viszont olyan tárggyal dolgozunk, ami ritka, véletlenül bukkantunk rá, és nincs rá garancia, hogy újból sikerül, azok elkészítését nem tudjuk újra garantálni. De ebből van a kevesebb. Ettől függetlenül mi nem sorozatgyártást végzünk, minden termékből egy-egy darab készül először.
Most épp mik a kedvencek?
Nagyon büszkék vagyunk a GEO állólámpánkra, mert igazán különleges a formája, a színei variálhatóak, és a fény-árnyék játéka is tök izgalmas. Ez méltán az egyik legnépszerűbb lámpánk. Én a LINEART képeinket őrzöm előkelő helyen a szívemben, egyszerűen nem tudom őket megunni. Szabályosan hiányoznak, miután valaki megvette és elvitte őket tőlünk.
Pascalnak nagy kedvence a dizájn hosszabbító, amire általában egyébként a pasik szoktak egyből rágyorsulni. Ez egy nagyon jópofa cucc, hiszen mindenki használ hosszabbítót, főleg aki régebbi lakásban lakik, hiszen korábban nem volt mindenhez elektromos áramra szükség, így sokkal kevesebb a konnektor az ilyen lakásokban, mint amire ma már igényünk van. Viszont senki nem szereti a ronda műanyag kábelt és dugaljakat nézegetni. Erre jó alternatíva a mi elosztónk.
De azt hiszem, mindkettőnknek az a lámpa jelenti a legtöbbet, amit a Pascal akkor készített, mikor megkérte a kezem. Elutaztam munkaügyben, és mondta, hogy hazaérkezéskor vár egy meglepetés, amit készített nekem. Hát ott volt egy steampunk lámpa, nagyon menő, és én azt hittem itt véget ér a meglepetés, de nem. A lámpa lába egy kis fa doboz, amibe különböző üzeneteket, kérdéseket rejtett el, és aminek az alján végül a gyűrűt találtam. Ez a darab nyilván nem eladó, az íróasztalomon őrzöm és imádjuk.
Hol lehet megtalálni a munkáitokat?
Rendszeresen járunk vásárokba, ahol személyesen is találkozhatunk a vásárlóinkkal. Ezek közül kettőben fixen jelen vagyunk mindig, a Wampon és a Vintage piacon. A Facebookon is van egy oldalunk, ahol virtuális boltunk is van, továbbá az Instagramon is megtalálnak bennünket az érdeklődők. Ezen kívül Pécsett a P’Artisan csapta is tart néhány termékünket a boltjukban, illetve kilátásban van egy budapesti lakberendezési üzlettel való együttműködésünk is.
Az idei év egyik nagy terve, hogy összehozzunk egy profi webshopot, ami egyszerűbbé teszi a vásárlást. Bár mi hiszünk a személyes kapcsolatban, és ez bizony van, amikor elengedhetetlen, hiszen egyedi igények esetén a megrendeléshez nem elég megnyomni a „kosárba rakom” gombot, de alaposan át kell beszélni a megrendelő elképzeléseit, a tervezést. Ilyenkor általában folyamatos kapcsolatban vagyunk a vásárlókkal. Persze álmunk, hogy egyszer egy saját boltot is nyithassunk, és erre több ötletünk is van különböző alkotói kooperációkkal, de ez még a jövő zenéje.
