Bence 2015 szeptemberében költözött Berlinbe, azóta pedig igazi insider lett a városban (egy berlini napjáról már nekünk is mesélt a Marie Claire-en). Ehhez hozzájárul, hogy Berlin egy felkapott negyedében, egy szuper lakásban éli mindennapjait, ami tökéletesen tükrözi a személyiségét is. Vendégségben… különkiadás Berlin szívéből.
Transmedia storytellerként dolgozol a Budapest–Berlin vonalon. Pontosan mit takar ez a trendi nevű foglalkozás, és hogy néz ki a munkád Berlinben?
Szabadúszó kreatív tanácsadóként dolgozom, Berlinben főleg nagyobb márkák kampányain, egy-egy ügynökségen keresztül. Idén már dolgoztam a Zalando 2020-as sustainability kampányán, egy Thor eredettörténet bevezetőjén a skandináv Netflixnek, és jelenleg egy PlayStation és Red Bull tender is prezentációs fázisban van – szóval zajlik az élet.
Budapestre elsősorban közvetlenül bizonyos márkákkal dolgozom, de ügynökségeknek is segítek nagyobb volumenű munkákban (az UP Advertising re-brandingje a legutolsó hazai projektem).
Hogy találtál rá a lakásodra, és hogy zajlott a beköltözés, a berendezés? Mennyi időt, energiát fordítasz rá, hogy új dolgokat szerezz be vagy átalakítsd az enteriőrt?
Egyrészt óriási mák, másrészt meg sorsszerű volt, ahogy rátaláltam a jelenlegi lakásomra: úgy három és fél éve, pörgettem a Facebookot egyik reggel, és láttam, hogy az egyik berlini ismerősöm költségcsökkentés céljából egy WG-be (flatshare) akar költözni, és ezért föladná a lakását.
Nem posztolt képeket, sőt árat sem adott meg, de néhány korábbi fotója alapján volt elképzelésem arról, hogy milyen lehet a tér. Másnap megnéztem, megpályáztam, és végül egy Skype-hívás alapján engem választott a főbérlő, akivel aztán három évig személyesen nem is találkoztunk…
Emlékszem, abban a pillanatban hogy beléptem az új lakásomba a négy Ikeás táskámmal, benne az egész életemmel, azt éreztem: végre itthon vagyok. Berlin kemény város költözés szempontjából, ha van egy jó lakásod, akkor addig ragaszkodsz hozzá, ameddig lehet.
Mivel ez az első olyan pecóm, amibe szívesen invesztálok energiát, ezért folyamatosan teszek hozzá a belső térhez: egy Bauhaus űrhajóra hajazó állólámpa az egyik kedvenc elemem a házban, de a Prince Harry névre keresztelt, utcán talált dizájnerszék is közel áll a szívemhez. Az engem körülvevő tárgyak nem a kinézetükkel fognak meg, hanem a mögöttük húzódó koncepciókhoz ragaszkodom: így ha egy tárgy sztorija rezonál az enyémmel, akkor az jöhet.
Mesélj kicsit a környékedről és a kedvenc helyeidről Berlinben.
Berlin Mitte városrészében élek. A szó maga közepet vagy központot jelent, egy megállóra van az Alexanderplatztól, ami a város tömegközlekedési gócpontja és az ikonikus Fernsehturm otthona. Kicsit erőltetett az összehasonlítás, de ha kell, a Mittét kicsit az ötkerhez hasoníltanám Budapesten: egy csomó nagy márka flagship store-ja van itt, tele van klassz éttermekkel, és bár nincs róla konkrét adatom, de az egy főre eső ausztrál származású baristák száma is itt a legmagasabb egész Európában.
Szerencsés vagyok, mert a kiez (negyed – berlini szlenggel) egyik ütőerén, a Torstrassén lakom, amihez a környék összes említésre méltó helye egy köpésre van, ezért most nehéz is lenne néhányat kiemelni, de ha nagyon kell, akkor legszívesebben a Weinbergsweg valamelyik teraszán próbálom elcsípni a napot, vagy az egyik Rosenthalerplatz környéki kávézóból dolgozom.
Esténként szeretek kimozdulni a negyedből, és Kreuzberg vagy Neukölln eldugottabb helyein pörögni. A legújabb kedvencem – annak ellenére, hogy nem iszom alkoholt – a Jaja, ami egy francia-neuköllni fúziós naturális borbár. A séf, Hannes Broecker minden alkalommal magasabbra emeli a lécet a szigorúan helyi alapanyagokból összerakott, többnyire vegán ételeivel.
Szerinted hogyan befolyásolja a környezeted a stílusodat, akár a lakás, az öltözködés vagy az életmód tekintetében?
Ilyen jelentős hatással, még sosem volt a környezetem az (élet)stílusomra, mint most. A hétvégi bolhapiacok olyan szintű kreatív játszóteret nyitnak meg előtted, aminek csak a pénztárcád és a lakásod, illetve gardróbod mérete szab határt. A semmihez nem hasonlítható klubkultúra (vagyis inkább a nagyon szigorú door policy…) arra motivál, hogy kezdeményezőbb legyek az öltözködésemmel is, ami természetesen a vizuális világomat is befolyásolja – ez pedig kihat a munkámra.
Ebből egyértelmű a számunkra, hogy Berlin mennyire inspiráló hely lehet. Egyébként miből merítesz még inspirációt?
Időről időre megállapítjuk a barátaimmal (vagy épp idegenekkel sorban állás közben), hogy Berlin azért nagyszerű hely, mert az egész világ eljön hozzád. A világ 196 országából élnek itt emberek, ebből adódóan nagyon izgalmas sztorikkal lehet találkozni nap mint nap.
A város befogadhatatlan mennyiségű, eszméletlen klassz koncertet, bulit, kiállítást, vetítést, pop-up vacsorát ajánl fel napi programopcióként, így amint túlléptél a FOMO-n, és elfogadtad azt, hogy mindig van egy kúlabb program a városban, onnantól elkezdheted élvezni azt, amit éppen nézel, hallgatsz, ízlelsz, érzel.
Arról nem is beszélve, hogy Olafur Eliassontól kezdve Yasiin Bey-en és Ai Weiwei-en keresztül egészen Peggy Gouig egy csomó kortárs kreatív alkotóba bele lehet botlani a helyi spätiben, ami ad egy különleges pikantériát ennek a városnak.
Ha nem Berlinben, akkor hol élnél még szívesen?
Hm… ez nehéz kérdés. Én nagyon európai (és egyre inkább berlini is) vagyok, ezért ezen a földrészen Berlin az egyetlen hely, ahol jelenleg szívesen élnék, de 1-2 évre kipróbálnám New Yorkot vagy Tokiót is. Nyolc évig éltem Budapesten, imádom a város dinamikáját, és a családom egy része, illetve a legközelebbi barátaim is ott élnek, de egyelőre élvezem, hogy néhány nap turistáskodás után felülhetek a berlini gépre, és hazajöhetek.
Ha három szóban kéne leírnod a stílusod…
Eklektikus, praktikus, és kosaras, mivel több mint húsz éve kosarazom, ami az életem minden területére kihat.
Dizájntipp:
Ahogy Bence a stílusát jellemezte, az tökéletesen leírja a lakását is. Az albérlete arra bizonyíték, hogy az eklektikus részleteknek nem kell kizárniuk a praktikumot. A lakásban fel-fel bukkanak ugyan személyes, vintage darabok vagy kosaras relikviák, de ha kell, gyorsan variálható a berendezés, így akár 15 fős meccsnézésnek, vagy 30 fős teapartinak is teret adhat a lakást (és adott is már, ahogy megtudtuk a házigazdától).
Olvass tovább!
Szerző: Gyöngy Orsolya
Fotó: Bodnár Zsófi
A képek Huawei P30 Pro készülékkel készültek.
