- A pudendus neuralgia a kismedence krónikus fájdalmával járó állapot, melyről még ma is nagyon keveset tudunk.
- Ez a fájdalmas probléma megkeseríti a nők életét, az orvosok azonban gyakran sem diagnosztizálni, sem kezelni nem tudják.
- Az alábbi vallomásban a harmincas éveiben járó Anna meséli el saját történetét eredménytelen kivizsgálások soráról, mindennapos fájdalomról és a betegséggel járó mentális nehézségekről.
Anna életében minden terv szerint haladt. A harmincas éveiben járt, rátalált élete szerelmére, aktívan, és egészségesen élt, egy idő után közös ingatlant vásároltak a párjával vidéken. A „terv” az ő esetében egyáltalán nem csak szófordulat: Anna – saját bevallása szerint spirituális alkatként – egy ponton listában szedte össze, hogy miket keres egy társban és egy párkapcsolatban, és amikor sikerült megtalálnia a partnert, akivel kialakíthatja álmai közös életét, úgy érezte, végre révbe ért.
„Elképesztően sokat jelentett számomra, hogy megteremthettük a saját otthonunkat, kialakulóban volt a biztonsági hálónk, a kis puzzle-darabkák – kapcsolat, munka, barátok és hobbik – kezdtek összeállni az életemben. Elterveztem, hogy innentől már tényleg minden egyes napomat boldogan igyekszem tölteni, rengeteg tervem volt. Szerettem volna kiteljesedni nyugodt körülmények között. Ez volt a célom, szívből és a testem minden porcikájával ezt kívántam” – emlékszik vissza Anna.
Egy napon aztán diszkomfort jelentkezett a nemi szerve tájékán – ahogy fogalmaz, tipikusan az az érzés volt, mintha hüvelygomba lenne kialakulóban. Anna nem esett pánikba, rutinosan megvásárolt egy korábban már bevált hüvelygomba ellni kúpot és egy krémet a patikában, és bízott benne, hogy három nap alatt el is múlhat a probléma.
De a helyzet nem javult, így Anna nőgyógyászhoz fordult, aki egy kéthetes gyógyszeres kúrával igyekezett orvosolni a panaszokat – továbbra is eredménytelenül. A diszkomfort pedig nemcsak makacsul megmaradt, de egyre rosszabbodtak, és egyre inkább ki is terjedtek a furcsa érzetek.
Anna ekkor már a sportolással is felhagyott, hogy időt adjon testének a pihenésre, a panaszok azonban ennek ellenére is tovább fokozódtak. A válaszokat kutatva közben folyamatosan orvosról orvosra járt: nőgyógyász, bőrgyógyász, belgyógyász, endokrinológus, allergológus, proktológus, neurológus, STD-tesztek, hormonvizsgálatok, székletvizsgálatok, allergia-, és ételintolerancia-vizsgálatok sorából állt egy teljes éve. A szűrések mind negatív eredménnyel zárultak, az orvosok leginkább csak a vállukat vonogatták.
„Ekkor már lelkileg is elég megviseltnek éreztem magam, hiszen mellőznöm kellett a sportot, a magánéletre is kihatott az egész, kezdtem egyre inkább kétségbeesni” – meséli Anna. „Egy bőrgyógyász és egy belgyógyász javaslatára felkészítettem magam arra, hogy esetleg valamilyen neurológiai probléma állhat a háttérben. A pánik egyre inkább eluralkodott rajtam és egy 4 hónapon át tartó tartó lejtmenet következett. A mindennapos aggódás és bizonytalanság miatt belekerültem egy depresszív spirálba, egy soha nem látott oldalamat ismertem meg. Összetörtem.”
Anna ebben a kétségbeesett állapotban az internethez fordult segítségért, a tüneteire keresve pedig egyre gyakrabban szembejött egy diagnózis: „pudendus neuralgia”. Elolvasta a releváns esettanulmányokat, külföldi Facebook-csoportokhoz csatlakozott és sikerült beszélnie hasonló problémákkal küzdő (külföldi és magyar) nőkkel. Amikor egyből ráismert saját tüneteire, újra neurológushoz fordult – ezúttal már az általa kikutatott diagnózis gyanújával.
Csiszolópapír vagy kaktusz
Anna összesen öt különféle MR-vizsgálaton vett részt, de az orvosok előre figyelmeztették, hogy ezt a problémát nagyon nehéz egyértelműen igazolni. Az egyik orvos ugyan nem állapított meg eltérést a képalkotó vizsgálatok alapján, de szintén azt feltételezte, hogy a pudendus nervus nevű ideg érintettsége állhat a panaszok mögött.
A pudendus neuralgia a kismedence egyik fő idegének számító pudendális ideg működési zavara. Ez az ideg a medenceöv jobb és bal oldalán halad keresztül és a külső nemi szervet és a gát tájékát idegzi be. Ha az ideg működése sérült vagy irritált, krónikus kismedencei fájdalom jelentkezhet, ami a genitális régió, a perineum (gát) és a farpofák tájékán is jelentkezhet. A tünetek közé tartozik az ideiglenes vagy állandó fájdalom, az érzészavarok (például zsibbadás, bizsergés vagy érzékenység), és a fájdalmas szex is. Erről az állapotról még mindig nem tudunk sokat, így azt nem, hogy pontosan miért alakul ki.
Feltételezések szerint okozhatja túl sok ülés, medencei sérülés, szülés, az ideg körüli izmok feszültsége, fertőzés, de akár túl sok biciklizés is.
Anna esetében a tünetek alapján nagy valószínűséggel erről a problémáról van szó. Az égő, csípő fájdalomérzetről azt mondja, olyan érzés, mintha csiszolópapírral vagy kaktusszal dörzsölnék odalent. Emellett egy általános nyomásérzékenység és diszkomfort is jelen van nála. A pudendus neuralgia diagnosztizálása egyrészt épp nagyon nehéz, mert rengeteg különféle oka lehet, és még mindig kevésbé ismert a betegség. Ráadásul a beteg könnyen elveszhet a különböző szakágak között, hiszen valójában ideggyógyászati problémáról van szó, miközben a nemi szervben okoz fájdalmas tünetet. A diagnózis egyébként elvileg egyértelműen igazolható az úgynevezett pudendus block eljárással, melynek során érzéstelenítik a területet – amennyiben enyhül a fájdalom, úgy bizonyos az ideg érintettsége. De ezt a vizsgálatot egyelőre csak nagyon kevesen végzik el.
Fiatal nő összegörnyed a fájdalomtól – a pudendus neuralgia az egész életet befolyásolhatja
A gyógyulás útja – válaszok nélkül
Anna sokáig gondolkodott rajta, vajon mi lehet az életét megkeserítő állapot oka? Gyanakodott a hosszú ideig tartó biciklizésekre, az antibiotikumokra, a gombás fertőzésre, stresszre vagy egy elfelejtett fenékre esésre is. De arra jutott, hogy valószínűleg soha nem fogja már megtudni a választ.
A kezelésben multidiszciplináris megközelítést alkalmaznak, aminek része a fizioterápia, az életmódváltás, a pszichoterápia és az antidepresszáns szedése is. „A fizioterápia célja a medencefenék izmainak lazítása, és ezáltal a fájdalom csökkentése, az életmódváltással arra törekszünk, hogy kerüljünk minden olyat, ami a terület súrlódását, irritációját fokozza. Le kellett mondanom a futásról, kerékpározásról, bármilyen dinamikus edzésről.”
Annának emellett amitriptilin hatóanyagú antidepresszánst is felírtak, amit világszerte alkalmaznak a krónikus fájdalmak enyhítésére. De a kezelés nem csupán a fájdalmas és kellemetlen tünetek csökkentéséről szólt – a mentális nehézségekkel is meg kellett küzdenie.
Mintha valaki behúzta volna a kéziféket
Anna számára a legnehezebb a kezelést megelőző bizonytalanság időszaka volt, amikor meg kellett élnie, hogy egy csapásra omlik össze az élete, mindenféle magyarázat nélkül. „Úgy éreztem, az egész identitásomat kellett feladnom. Ez az állapot hirtelen gátat szabott mindennek, amit szerettem volna megtenni. Mintha valaki hirtelen behúzta volna az életemben a kéziféket, és egy szakadék szélére taszított volna. Nem értettem, mi történik a testemmel, nem láttam, hogy hol van a kiút, ha egyáltalán létezik kiút” – emlékszik vissza.
Anna számára a válaszkeresés évének utolsó négy hónapja volt élete legnehezebb időszaka. Minden szorongással töltötte el, ami korábban örömöt adott neki: összeszorult a szíve, ha másokat mozogni, sportolni látott, ahogy fogalmaz, üvölteni tudott volna a lelki fájdalomtól. Minden reggel azon dilemmázott, mit vegyen fel, ugyanis nagyon gondosan meg kellett válogatnia, hogy milyen szabású és anyagú alsórészt visel – minimálisra csökkentve az intim területen érezhető súrlódást, és ezáltal a fájdalmat. Rettegett tőle, hogy ha nem javul az állapota, odalesz a párkapcsolata, a közös otthonuk, és minden, ami volt és ami lenni szeretett volna.
„Egy extrovertált, pörgős karakterből depressziós, szomorú, inaktív és elszigetelődő ember lettem. Próbáltam különböző verziókat felállítani a fejemben a jövőmre, és arra az eshetőségre, ha nem sikerül javítani a helyzetemen. Nem tagadom, a nehezebb napjaimon a legsötétebb gondolatok is megfogalmazódtak bennem” – magyarázza.
Válaszok és kijelölt betegút nélkül Annát állandóan különböző kérdések emésztették: vajon visszakaphatja még a régi életét? Mindent megtesz, amit kell? Meddig tart ki mellette a párja ebben a helyzetben?
Amióta sikerült eljutni a diagnózisig és felállt komplex, holisztikus szemléletű kezelési terve – melynek egyébként a pszichoterápia is része – már újra van remény Anna számára, bár a jövőt még mindig nem látja tisztán. Azt viszont már egészen biztosan tudja, hogy nem kell csendben maradniuk a nőknek, ha ilyen problémáktól szenvednek.
Anna szerint sok nő osztozik hozzá hasonló történeten: ezek a nők igyekeznek csendben szenvedve helytállni a mindennapokban, miközben gyakran magányosan próbálnak megoldást találni az életüket megbénító állapotokra. Anna azért döntött úgy, hogy ha név nélkül is, de elmeséli történetét, mert szeretett volna irányt mutatni sorstársainak, és még inkább megmutatni nekik, hogy nincsenek egyedül.
A beazonosíthatóság elkerülésének érdekében a cikkben álnevet használtunk.
Fotó: Getty Images
