A péntek estéiket általában jó előre lekötik a londoniak, programokban és éttermekben nincs hiány. A Turul Project második vacsorájára – ahová mi is meghívást kapunk – harmincan foglaltak asztalt, és közel ugyanennyien a másnapi vacsorára is. Egy lelkes magyar gasztro csapat új elképzelést valósít meg Londonban: pop-up jelleggel magyar vacsorákat szerveznek, és a fogásokhoz magyar borokat is kínálnak.
„Londonban az emberek annyit tudnak a magyar konyháról, hogy szeretjük a pörköltet, és minden ételünkben van paprika. Mi akkor leszünk sikeresek, ha a vendégeinknek meg tudjuk mutatni, hogy mennyire szerteágazó és izgalmas a magyar konyha” – mesél a célokról Ruska István ötletgazda. István mindig is vendéglátással foglalkozott, már 13 éve Angliában él. Jelenleg – főállásban – egy olasz étterem nyitásán dolgozik, mint tanácsadó és general manager. „Édesanyám halála után a családi házban találtam egy szakácskönyvet, amit még a nagymamájától kapott. Megmutattam egy barátomnak, Török Ádámnak, aki most a csapat egyik szakácsa. Elindítottunk egy magyar blogot, amiben magyar ételeket és étkezési szokásokat népszerűsítünk. Ekkoriban találkoztunk Valincsek Misivel (aki ma a Turul Project főszakácsa), és döntöttünk úgy, hogy nem csak blog formájában szeretnénk megmutatni, hogy miről szól a magyar konyha, hanem saját magunk készítjük el az ételeket, és a hagyományos recepteket átformáljuk a saját ötleteink alapján.”
Az átformálás igencsak jól sikerült, személyes kedvencem a vacsorán a rakott krumpli volt, ami – mint ahogy egy fine dining vacsorán várható is volt – egyáltalán nem úgy nézett ki, mint az otthoni tányéron, hanem annál sokkal elegánsabban, és az ízek mégis tökéletesen megfeleltek annak, amit egy igazi rakott krumpli rajongó elvár. A borok nagyon jól egészítették ki a fogásokat, a rakott krumplihoz kellemesen fűszeres egri bikavért (Bolyki Pincészet) töltöttek a poharunkba.
„Elsősorban magyar szőlőfajtákból készült borokat és házasításokat akartunk bemutatni, mert ezek a legjobb társai a magyar ételeknek” – mondta Zsiga György, az Angliában széles magyar borválasztékot kínáló Novel Wines-tól. A fogadóital a Sabar Borház kéknyelűje volt, az ételek mellé a Szent Donát pincészet kékfrankos rozéját, a szekszárdi Vesztergombi pincészet kadarkáját, és a már említett egri bikavért kóstolhattuk meg. A gyümölcsös, fagyis desszert-költeményt a Kardos Szőlőbirtok Tündérmeséje egészítette ki. Magyar szokás szerint a leves előtt egy pálinkát is ittunk (a Brill Pálinkaháztól), méghozzá igazi különlegességeket, mert a párlatok sárgarépából és céklából készültek.
„London egy olyan hely, ahol valószínűleg minden nemzet konyháját megismerheti az ember, mi azon dolgozunk, hogy a magyar konyha ízvilágát, változatosságát mutassuk meg, a saját stílusunkban, főzési technikánkkal” – mesélte Valincsek Mihály, a project kreatív főszakácsa, aki kilenc éve él Londonban, jelenleg senior sous chef egy szállodában. „Szerintem akkor leszünk sikeresek, ha tele lesz az étterem, a vendégek boldogan távoznak, és a magyar ízvilág ismertebb lesz általunk.” Természetesen Misinél se maradhatott el a családi szál: ő édesanyja főztjét említette meghatározó élményként, amely elindította ezen a pályán.
Az asztalok előkészítésekor még igencsak feszült csapat néhány órával később némileg lelazulva gyűjtötte be a gratulációkat. Misi fejben már a következő napra készült, és leadta az utolsó rendeléseket a szombati vacsorához, ahol ismét közel harmincan kóstolták meg a magyar fogásokat.
A következő vacsora november 27-én lesz, ahol egy 4 fogásos degusztációs menüvel állnak elő, illetve egy magyar ízvilágú koktél listával.
További infó: ITT
