A sztori onnan indult, hogy kb. 1 hónap alatt sikerült ledarálnom a Maffiózok sorozat összes évadát, úgy, hogy közben beiktattam még egy Keresztapa I-II-III-at, a Casinót és az A sebhelyesarcút is.
A barátaim közben épp Szicíliában nyaraltak, szóval az Instagramon se láttam mást, mint helyes kávézókat, jóvágású kalapos öregeket, és persze őt, a buborékos-ropogós tésztába töltött krémes csodát, a cannolit.
Mivel itthon limitáltak a lehetőségek, hogy autentikus cannolit vásároljunk – a szabadnapjaim száma és a pénztárcám vastagsága pedig éppen útjában álltak, hogy kirepüljek Szicíliába egy sütire – , így nem maradt más választásom, elkezdtem bújni az olasz gasztrooldalakat és videókat. Ezután az olasz alapanyagok és cannoliformák lelőhelyét kutattam, és amikor összeállt minden, végre nekiálltam ennek a nem éppenséggel egyszerű sütinek.
Oké, ha az embernek nem kell közben fotóznia az egyes fázisokat, és rendet tartania végig maga körül, akkor mindjárt egyszerűbb összerakni ezt az ehető olasz szivarkát, szóval hacsak nem egy gasztromagazinnál dolgozol, akkor neked mondhatni „egyszerűbb” dolgod lesz!
Nézzük az alapanyagokat:
Az összetevők nagy része bármelyik hiper-szupermarketben beszerezhető, de van egy-két dolog, ami miatt érdemes felkeresni egy olasz termékeket is árusító üzletet. Fontos a minőségi 00-ás pizzaliszt, a jó minőségű, nem vizes ricotta és a Marsala, a szicíliaiak likőrbora.
Ha ezek megvannak, begyúrjuk a tésztát, és hűtőbe dobjuk. Közben elkészítjük a tölteléket és a díszítéshez valót is.
Tipp:
Itt egy dologra érdemes figyelni: jól csöpögtessük le a ricottát, hogy ne áztassa el a ropogós tésztánkat.
A lehűlt tésztát kettébontjuk, és egy tésztanyújtó gép segítségével kinyújtjuk úgy, hogy közben többször össze is hajtogatjuk, hiszen többek között emiatt is lesz ilyen szép buborékos a tészta.
Ha ezzel megvagyunk, és fel is osztottuk 10 x 10-es lapokra a tésztát, akkor felcsavarjuk a cannoliformára. Óvatosan megkenjük egy kis felvert tojással, összetapasztjuk, és mehet is a forró olajba, kb. 30 másodpercre.
Ha picit lehűltek a tészták, óvatosan lehúzzuk a formáról, és belemártjuk az olvasztott csokiba mindkét végét.
Megtöltjük a krémmel, megszórjuk a végeit egy kis pisztáciával, majd helyet foglalunk a kanapén, és csukott szemmel, hátradőlve fogyasztjuk.
Karácsonyi desszertnek is tökéletes választás lehet majd, ha kilépnétek a zserbó/bejgli/hólabda háromszögből!
A receptért kattints a Nosalty oldalára!
