A törvényi szabályozások és innovatív technológiák egyre javítják a levegő minőségét, az alábbi faktorok figyelembevételével magánemberként is hozzájárulhatunk a sikerhez.
A legkártékonyabb tevékenységek
A Levegő Munkacsoport szerint a fővárosunkban és néhány vidéki nagyvárosban a közlekedés okozta ártalmak a legkártékonyabbak. Európai példák szerint a dízelautók számának csökkentésével, a tömegközlekedés és a bicikliutak fejlesztésével hatékonyan javítható a helyzet. A koronavírus okozta új élethelyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a levegő nitrogén-dioxid- és a szálló por koncentrációja szignifikánsan csökkent: a pandémia megszűnésével ezen állapot fenntartása lényegesen javíthatna a városi ember életminőségén.
Vidéken az avarégetés az egyik legártalmasabb légszennyező tevékenység. Hiába a törvényi szabályzás, sokan – főként a szegényebb régiókban, fűtési alternatívaként – elégetik még a műanyagfajtákat is: ez a faégetéshez képest akár ezerszer több mérgező anyagot is a levegőbe juttathat, helyette mindenképpen érdemes a szelektív hulladékgyűjtést választani, vagy alapból környezetbarát csomagolású termékeket vásárolni.
Másra is érdemes figyelni!
A cigaretta égése során felszabaduló füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, ráadásul cigarettázáskor a dohányosok nemcsak önmagukat, de környezetüket is veszélynek teszik ki, mivel a füst őket is éri, így közös érdekünk, hogy a dohányzás ártalomcsökkentésére nagyobb hangsúlyt fektessen a társadalom. Általános tévhit, hogy a cigarettázásban a nikotin a legártalmasabb – igaz, hogy erős függőséget okozó anyag, illetve egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást –, de az elsődleges veszély az égés és az égés során keletkező füstben lévő káros anyagokban van.
Persze a legjobb, ha nem járunk dízelautóval, nem égetünk szemetet és el sem kezdünk dohányozni – ha viszont már végezzük valamelyik káros tevékenységet, akkor igyekezzünk minél hamarabb felhagyni vele önmagunk, a környezetünk és a bolygó védelmében. Illetve tájékozódjunk a lehetőségekről és a potenciálisan kevésbé káros alternatívákról, például az elektromos autókról, a szelektív hulladékgyűjtésről és a dohányzás füstmentes alternatíváiról.
Füstmentes technológia kategóriájába tartozik például az e-cigaretta, a dohányhevítéses technológia, vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Előbbi dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.
Ugyanakkor ezen technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, és egyelőre ezen alternatívák használatának hosszú távú hatása sem ismert, mint ahogy az elektromos vagy hibrid autók környezetre gyakorolt hosszú távú hatása sem. Egy dolog biztos: a dohányzás okozta ártalmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.
