Füstmentesen a világ

2019. október 18.
Nemzetközi előrejelzések szerint több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte, Magyarországon is több mint 2 milliós ez a tábor – de ennél jóval több ember életére hatással van a cigaretta az égés során keletkező füst miatt. Azonban a tudomány és a technológia fejlődésének köszönhetően ma már léteznek olyan technológiák, amelyek csökkenthetik a dohányzás okozta ártalmakat. Azt azonban tudnunk kell, hogy ezen új technológiai vívmányok használata sem lehet soha olyan hatékony az ártalmak kiküszöbölésében, mintha el se kezdtük volna használni a dohány- és nikotintartalmú termékeket, illetve, ha leszokunk a dohányzásról.

Mindannyiunk érdeke

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros az egészségre, egészségügyi következményei komoly aggodalomra adnak okot. Nem véletlenül, hiszen ahogy a fenti számokból is látszik, ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy cigarettázáskor nem csak a dohányosok saját szervezetét érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőkét is. Szinte minden embernek a szűk, illetve tágabb környezetében van olyan ismerős, barát vagy családtag, aki cigarettázik, ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom.

A dohányzással kapcsolatban a legtöbben a nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig az elsődleges veszélyforrás nem más, mint az égés, és az égés során keletkező, a füstben lévő vegyi anyagok. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, ezek közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala, hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Ennek ellenére sokan még mindig a nikotint tekintik a cigarettázással kapcsolatos megbetegedések elsődleges okozójának, és nem a füstöt. A nikotin valóban függőséget okoz, és olyan mellékhatásokat okozhat, mint például a fejfájás, szédülés, de számos mértékadó szakmai szervezet szerint a betegségek kialakulásáért elsősorban a füstben található, égés során keletkező káros anyagok a felelősek.

A lényeg az ártalomcsökkentés

Könnyű belátni, hogy a dohányzás ártalmainak kiküszöbölésére a leghatékonyabb mód, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket, vagyis a legjobb, ha rá se gyújtunk. Így nemcsak a dohányosok, a környezetükben lévők sincsenek kockázatnak kitéve. Dohányzás esetén a legeredményesebb, ha leszokunk róla. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Ezért, ha már dohányzunk, azáltal tudjuk a legtöbbet tenni egészségünkért, ha minél hamarabb felhagyunk e káros szokásunkkal. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunkat, a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

A füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy a dohányt, illetve a nikotint tartalmazó folyadékot nem égetik, továbbá a kémiai reakcióval működő technológia esetén is csak hevítés történik – az égés, és ezáltal a füst kiküszöbölésével csökkenthető az ártalmas anyagok kibocsátása a cigarettázáshoz képest.

Fontos kiemelni, hogy rengeteg különböző füstmentes technológia létezik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak attól függően, hogy a hatásuk vonatkozásában rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.

Az egyik ismert füstmentes technológia például az e-cigaretta, amely nem füstöt, hanem nikotinpárát képez azáltal, hogy elektromos úton felmelegíti a tartályában lévő nikotintartalmú folyadékot. Ehhez hasonló a nikotinsóval működő technológia, ahol kémiai reakció eredményeként keletkezik nikotinpára. A hevítéses technológia jellemzője, hogy dohány használatával működik, azonban használata során épp csak annyi hő képződik, ami képes a dohány- és nikotinpárát felszabadítani, azonban égés hiányában nem keletkezik füst. Valamennyi típusú füstmentes technológia jellemzője, hogy használatuk során az égés kiküszöbölésével kevesebb káros és potenciálisan káros anyag juthat a dohányzó szervezetébe, és a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak vannak kitéve, mint a cigarettafüst esetében.

Az egyes füstmentes technológiákkal kapcsolatban további kutatásokra van szükség, és bár az eddigi eredmények optimizmusra adhatnak okot, még kérdéses, hogy használatuk hosszabb távon pontosan milyen egészségügyi hatásokkal jár. Fontos tudni továbbá, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, valamint a nikotin megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, fejfájást és szédülést okozhat. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig kizárólag megbízható forrásból származó anyagok használatával kerülhetők el.

A legfontosabb azonban az a tény, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölésének leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak teljes kiküszöbölését a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.