John Relyea kanadai-amerikai származású operaénekes. 30 éves karrierje során a világ különböző pontjain lépett már fel, például a Metropolitan Operában, a San Francisco Operában, a La Scalában, de Párizsban, Chicagóban, Rómában és Nápolyban is. Számos főszerepben játszott, köztük Handel, Mozart, Rossini, Verdi és sok más híres zeneszerző operájában. Napjaink egyik legjobb basszusa hatalmas népszerűségnek örvend. Rendszeresen fellép olyan zenekarokkal, mint a Chicagói Szimfonikusok, a Bostoni Szimfonikusok, a New York-i Filharmonikusok, a Skót Kamarazenekar, a Philharmonia Orchestra és a Londoni Szimfonikusok.
Giuseppe Verdi Attila című operája a hunok királyáról, Attiláról szól, akinek alakját számos titok és legenda övezi. Volt szerencsénk beszélgetni a főszerepet játszó John Relyea-val, aki augusztus 12-én lép a Margitszigeti Szabadtéri Színház színpadára.
Augusztusban a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon az Attila című operában játszod a főszerepet. Milyen hatással volt rád Attila karaktere?
Attila valójában a férfi ősi oldalát, az erős férfi energiát testesíti meg. Azt hiszem, nagyon mélyen szólít fel egy olyan energia megtalálására, amely versenyezni, győzni, uralkodni akar. Attila szerepében nagyfokú magabiztosságot éreztem, és komoly késztetést, hogy arra összpontosítsak, amit éppen teszek.
Játszottál korábban hasonló darabban?
Az Attila számomra egyedülálló opera. A történet inkább egy hataloméhes hódítóról szól, aki semmitől sem riad vissza, amíg a világot a markában tartja. Hozzászoktam, hogy gazembereket játszom, de lényegesen más történetekben és helyszíneken.
Az előadás bővelkedik látványelemekben, mivel komoly hangsúlyt fektettek egy valósághű környezet megteremtésére. Mesélnél a jelmezedről? Melyik a kedvenc kiegészítőd?
A jelmezem nagyszerű, leginkább páncélt viselek és bőrből készült, gyönyörű ruhadarabokat. Hatalmasnak és erőteljesnek érzem benne magam. Természetesen a kedvenc kiegészítőm a kard!
Hogyan éled meg a színpadi szereplést? Teljesen elveszel a karakteredben, vagy közelebb maradsz önmagadhoz?
A színpadon mindig az a célom, hogy elveszítsem magam a karakteremben. Hiszem, hogy az előadásnak minden esetben átváltoztató ereje van, általa bele tudunk csöppenni egy teljesen másik világba. Ha összekapcsolódunk a zene, a szöveg és a karakter erejével, mindez nagyon is lehetséges.
Miként készülsz az előadásokra, milyen lepései vannak a rutinodnak?
Amikor egy előadásra készülök, igyekszem a karakterem gondolkodásmódját követni, testiségén és érzelmein gondolkodni vagy meditálni. Ahhoz, hogy ezt jól csináljam, igyekszem megőrizni a napom nyugodtságát. Ezáltal tejesen karakteremre koncentrálhatok és átszellemülhetek. Mindezek mellett figyelek arra is, hogy hidratált maradjak, és keveset eszem. Remélhetőleg előző este jól aludtam!
Mi a kedvenc pillanatod az előadás napján?
Azt mondanám, hogy az előadásom csúcspontja gyakran azok az első hangok, amelyeket elénekelek, amikor bemutatkozom a közönségnek. Fontos számomra, hogy lebontsam a köztem és a közönség között húzódó korlátokat és bevonjam őket a történetembe. Egy erős, közvetlen bemutatkozás kiváló módja ennek. Nagyszerű érzés, amikor ez megtörténik.
Milyen nehézségekkel találkozol a munkád során?
Az operaénekesi lét legfőbb nehézsége, hogy sokszor kifejezetten magányos életet élünk. Sok helyre elutazni a családtól távol nagyon nehéz, de ezt el kell fogadnunk.
Milyen volt a világjárvány után újra színpadra állni?
A világjárvány arra emlékeztetett, hogy ne vegyem magától értetődőnek a lehetőségeket. Az előadóknak hirtelen akár 2 évig nem akadt munkájuk. Azt hiszem, sokan közülünk kissé berozsdásodva és sokkolva éreztük magunkat, amikor kijöttünk ebből. De a szenvedélyünk és az előadás iránti éhségünk megújult.
Mit szeretsz a legjobban az operaénekesi létben?
Nehéz megmondani, mit szeretek a legjobban a munkámban… Az egyik dolog, amit nagyon szeretek, az a helyi kultúrához és nyelvhez való kapcsolódás. Főleg, amikor olyan csodálatos helyekre megyek, mint Budapest!
Sok helyen jártál már és léptél fel. Magyarországon most vagy először?
Még soha nem jártam Magyarországon, de mindig is szerettem volna eljutni. Az egyik kedvenc szerepem a Kékszakállú, Bartók A kékszakállú herceg vára című operájában. Imádom a magyar nyelvet, és nagyon izgatottan várom, hogy megismerjem ezt a helyet!
Szöveg: Balogh Sarolta Fotó: Shirley Suarez
Promóció
