A vas nélkülözhetetlen a hemoglobin képződéséhez, amely az oxigént szállítja a vérben, de az izmok energia-anyagcseréjében is fontos szerepet játszik. Ha a szervezet vasraktárai kiürülnek, romolhat az izmok oxigénellátása, és csökkenhet az állóképesség. Ilyenkor az edzés hamarabb válik kimerítővé, ugyanaz a tempó nagyobb erőfeszítést igényelhet, és hosszabb időre lehet szükség a regenerálódáshoz.
A vashiányra tartós fáradtság, gyengeség, szédülés, fejfájás, sápadtság, légszomj, szapora szívverés, koncentrációs nehézség és motivációvesztés is felhívhatja a figyelmet. Egyesek étvágytalanságot vagy izompanaszokat is tapasztalhatnak, ezek azonban nem tekinthetők kizárólag a vashiányra jellemző tüneteknek. Sok sportolónál jelentkezhet az úgynevezett „idő előtti savasodás”, amely valójában azt jelenti, hogy romlik a szervezetük aerob teljesítőképessége, ezért az izmok hamarabb elfáradhatnak, és egy adott terhelés mellett magasabb lehet a laktáttermelés.
A vashiány ráadásul bizonyítottan csökkenti a fizikai munkavégző képességet.
Miért veszélyeztetettebbek a sportolók?
A rendszeres, intenzív mozgás több módon is befolyásolhatja a vasellátottságot. Kis mennyiségű vas távozhat az izzadással, hosszútávfutóknál pedig a talaj ismételt ütődése hozzájárulhat a vörösvértestek fokozott széteséséhez. Emellett előfordulhat mikroszkopikus emésztőrendszeri vérvesztés is. Különösen veszélyeztetettek a menstruáló női sportolók, az állóképességi sportolók, valamint a vegetáriánus és vegán étrendet követők.
A fáradtabb, figyelmetlenebb sportoló mozgása pontatlanabbá válhat, ezért közvetve a sérülés esélye is emelkedhet. A gyakori sérüléseket ugyanakkor nem szabad automatikusan vashiánynak tulajdonítani, hiszen a túlterhelés, az elégtelen energia- és fehérjebevitel, valamint a kevés pihenés is állhat a háttérben.
Nem csak a hús jelenthet megoldást
A húsokban, halakban és szárnyasokban található hemvas könnyebben hasznosul, mint a növényi eredetű, nemhem kötésű vas. Arra azonban nincs általános szakmai ajánlás, hogy minden sportolónak hetente legalább ötször kellene húst vagy májat ennie. A rendszeres májfogyasztással ráadásul túl sok A-vitamin kerülhet a szervezetbe, ezért különösen várandósság alatt indokolt az óvatosság.
Növényi étrend mellett hüvelyesekkel, tofuval, olajos magvakkal, teljes kiőrlésű gabonákkal, zöld leveles zöldségekkel és vassal dúsított élelmiszerekkel növelhető a bevitel. A növényi vas felszívódását segíti, ha C-vitaminban gazdag zöldséget vagy gyümölcsöt is fogyasztunk mellé. A kávé, a tea és a nagyobb mennyiségű kalcium viszont ronthatja a hasznosulását, ezért ezeket érdemes más időpontra időzíteni. A növényi étrendet követők vasszükséglete a rosszabb felszívódás miatt magasabb lehet.
A vaspótlás nem kezdődhet találomra
Ha felmerül a vashiány gyanúja, az első lépés mindig egy laborvizsgálat és az ok tisztázása legyen. A vérkép mellett többek között a ferritinszint értékelése is fontos. Igazolt vashiány esetén az étrendi változtatás önmagában nem mindig elegendő, különösen akkor, ha már vérszegénység is kialakult. Ilyenkor orvos javasolhat megfelelő dózisú, szájon át szedhető vaskészítményt.
A kezelés gyakran több hónapig is tarthat, hiszen nemcsak a vérképet kell rendezni, hanem a vasraktárakat is fel kell tölteni.
Fotó: Unsplash
Promóció
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
