Már játsszák a Hannah Arendt-filmet

2013. október 08. |

Margarethe von Trotta filmrendező alkotása Hannah Arendt német filozófus Eichmann-perről írt cikksorozatának visszhangját idézi fel.

Már játsszák a Hannah Arendt-filmet

Az Egyesült Államokba emigrált Hannah Arendt (1906-1975) életének azt a korszakát dolgozza fel a német rendező, amikor 1961-ben Adolf Eichmann SS-tiszt jeruzsálemi bírósági tárgyalásáról készített cikksorozatot egy amerikai folyóiratnak, és amely a Gonosz banalitása címmel jelent meg.

Az Argentínában álnéven élő Adolf Eichmannt, sok millió zsidó deportálásának fő szervezőjét 1960 májusában fogtak el és csempésztek Izraelbe titkos ügynökök. A tárgyalás során a vádlott saját szerepének kisebbítésével igyekezett menteni magát. “Az Eichmann különös magatartását is elemző Arendt-beszámolóknak köszönhető, hogy a probléma újra és újra terítékre kerül” – mondta a filmmel összefüggésben Ungváry Krisztián történész egy kerekasztal-beszélgetésén.

Hozzátette: a korabeli híradórészleteket is tartalmazó filmből kiderül, miként befolyásolta a holokauszttal kapcsolatos értelmiségi diskurzusokat a náci háborús bűnös pere.

Pető Andrea, a Közép-Európai Egyetem, a CEU Társadalmi nemek tanszékének docense szerint a filozófus külön nyelvet és gondolkodást alakított ki a múlt feldolgozásában, amikor a Gonoszság banalitása című sorozat esszéit írta.
A docens úgy látja, az Eichmann-per legalitásának részleges kétségbevonásával, a zsidók kollaborációjának gondolatával, valamint a gonoszság banalitásának teóriájával Hannah Arendt átlépett bizonyos határokat, és nőként  is szembe került mások mellett a korabeli zsidó férfiértelmiséggel is.

Arendt második generációs német zsidó értelmiségi családból származott, az egyetemen a legjobb tanároktól tanult, mindenekelőtt Martin Heideggertől, akihez gyengéd szálak fűzték. Nem volt feminista, távol tartotta magát mindenféle nőmozgalomtól, ugyanakkor életműve meghatározó mérföldköve a 20. századi filozófiának – hangsúlyozta Pető Andrea.

Beszélt arról is, hogy a filozófus esszériport sorozata befolyásolta a korszak jogi gondolkodásának alakulását. Munkájában a pernek, a jogi eljárásnak azt a részét kérdőjelezte meg, hogy milyen szinten nyújt igazságot a jogszolgáltatás, és miként tudja kiegyenlíteni a holokausztban megtörtént szörnyűségeket.

Hannah Arendt volt az első gondolkodó, aki a totalitarizmus rendszerét nemcsak a nácikra, hanem a kommunistákra is vonatkoztatta a Totalitarizmus gyökerei című művében – tette hozzá.

A filmbeli Hannah Arendt megformálásáért Barbara Sukowa német színésznőt a legjobb női főszereplő díjával tüntették ki az idei Német Filmdíj-átadón.

Forrás: mti

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Kultúra

Térben és időben is utazunk a Belau friss klipjében belau

Térben és időben is utazunk a Belau friss klipjében