Mától PLACCC – a reflektív város

2014. szeptember 23.
Feltárni, felidézni, felforgatni, újragondolni, átértelmezni, másként látni... Kilencedik alkalommal rendezik meg a PLACCC fesztivált.

Ugyanazokat a tereket járjuk be nap mint nap, azok pedig mintha ezért vesztenének jelentőségükből. Milyen különös a rácsodálkozás, amikor egy hosszabb út után hazatérünk, vagy ha külföldről érkezett barátainknak kell bemutatnunk a főváros, általunk untig ismert („kiismert”) részleteit. És milyen más, új, idegen városokba vagy városrészekbe tévedni – esetleg saját városunkra ilyen friss szemmel nézni! A fesztivál idén nem véletlenül kétpólusú: a belváros és Csepel adnak otthont a PLACCC eseményeinek mától hat napon át, így két igen különböző oldaláról ismerhetjük meg (újra) a fővárost.

Helyszínspecifikus munkáikkal nemzetközi és hazai alkotó csapatok arra ösztönöznek minket, hogy gondoljuk újra, amit Budapestről tudunk – fedezzünk fel új részleteket, és találjunk új kapcsolatokat a minket körülvevő terekkel, ne csak éljünk e terekben, hanem éljük is meg őket. Ezért olyan ideiglenes alkotások is születhetnek, amelyek akár hosszabb távon, a fesztivált követően is a választott helyszínen maradhatnak.

Az elmúlt évekhez hasonlóan sokszínűnek ígérkező programban szeptember 23. és 28. között a helyszínspecifikus színházi és táncelőadások mellett köztéri építészeti-képzőművészeti installáció és design-akció is szerepel. Két külföldi projekt (Benjamin Vandewalle, Lotte van den Berg) nyújt kitekintést a nemzetközi szcénára, emellett idén is érkeznek fiatal magyar alkotók: a színház területen dolgozó 011 Alkotócsoport, a Studio Nomad építészkollektíva, valamint a Noppa tervezőcsapat kifejezetten a PLACCC felkérésére készíti el helyszínspecifikus projektjeit.

Benjamin Vandewalle Birdwatching 4×4 című előadásának közönsége egy különleges, mozgó nézőtérről figyelheti a flamand koreográfus köztéri táncelőadását. A 011-es Alkotócsoport tagjai egy disztopikus világba kalauzolnak minket, amelyben az állampolgári döntés és választás lehetősége kérdőjeleződik meg. A holland színházi rendezőt, Lotte van den Berget Building Conversation című sorozatában az emberek közti kommunikáció érdekli – az, hogy miként tudunk egyéni és közös sorsunkról beszélni. A Studio Nomad csoport Check-Point című installációja a városi ember térhasználati viselkedését elemzi – egy olyan rendszert hoznak létre, amely új útvonalat jelöl ki a megszokott városi térben. A cseh és magyar művészek közreműködésével megvalósuló Szubjektív Csepel részeként egy üresen álló csepeli bolthelyiség válik pop-up galériává, a Noppa-csoport pedig ember nagyságú térképjelölővel készül, melynek segítségével Budapestet valósidejű térképként élhetjük meg.

A programot két kisebb kísérőesemény egészíti ki: a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésben a Rombusz Terasz keszon-bárjában hang-installáció készül Esterházy, Kőrösi és Szakonyi szövegekből, emellett egy kertmozis vetítés is lesz a Váli utcában, amely a 2012-ben megkezdett Fix Sarok projekt folytatása.

Bővebb infó itt!