Mikor döntöttél a színészpálya mellett?
Állítólag már két éves koromban színésznő akartam lenni. Egyébként van egy ilyen típus a pályánkon. Arra emlékszem, hogy nagyon szerettem „szinkronizálni”: néztem messziről, ahogy két ember beszélget, és a gesztusaikhoz társítottam egy kitalált párbeszédet. Mindig élveztem megfigyelni az embereket, és nyilvánvaló volt, hogy a Színművészetire jelentkezem, ahova másodszorra vettek fel.
2008-ban végeztél Zsámbéki Gábor, Zsótér Sándor és Bodó Viktor osztályában.
A három rendező három különböző világából sokat profitáltunk. Mindegyikükkel nagyon kreatív munka folyt. Bodó Viktor a diploma után hívott az akkor alakult társulatába, a Szputnyik Hajózási Társaságba. Állandó tagként egy évet töltöttem ott. Nagyon szeretek Viktorral együtt működni, az egyetemi évek alatt kiderült, hogy inspiráló a közös munka. Alapító tagként mégis úgy éreztem, másokkal is szeretnék dolgozni, és nem várhatok éveket, mire a társulat valóban felépül. Szabadúszó lettem.
Nem rémisztő műfaj a szabadúszás?
Mondják, hogy ez egy haldokló műfaj. Nekem viszont nagyon jót tett sok szempontból. Valószínűleg szerencsém van, hogy eddig minden munka hozott egy másikat. A főiskola elvégzése óta eltelt hat év nekem arról szólt, hogy megtaláljam a saját ízlésemet, és ebben megpróbáljak kiteljesedni. Különböző független színházi rendezők kerestek meg, dolgozhattam Vajdai Vilivel, Mundruczó Kornéllal, Sopsits Árpáddal, Zsámbéki Gáborral és sok fiatal alkotóval, többek között Laboda Kornéllal és Kálmán Eszterrel. Most a főpróbahéten tartunk Dunaújvárosban az Amphitryon előadással. Hegymegi Máté rendezésében ez izgalmas kihívás, mert fuvolázom a darabban, és bár 14 évig zenéltem, igyekszem minél magasabb színvonalon játszani.
Tamási Zoltán A zlíni bőröző című darabban
Miben és hol játszol ebben az évadban?
Az Amphitryon mellett Berzsenyi Bellaagh Ádám Antigonéjában és Csiszár Imre rendezésében A fösvényben. A Trafóban Kálmán Eszter rendezésében a Justinben, a Tápszínházzal A jövedelmező állást a Jurányi Inkubátorházban játsszuk. A cserenadrág kikerül a Katonából, bízom benne, hogy találunk majd helyet neki. Ez az évad a saját csapat létrehozásáról is szól. Színészkollégámmal, Molnár Gusztávval és Dancsecs Ildikó dramaturggal hasonló ízlésünk van, és belevágtunk egy elképzelésünk megvalósításába Avogadro Group néven. Hiszek abban, hogy ez a jövő: létrehozni olyan koprodukciókat, amikre meghívunk rendezőket és összegyűjtünk további alkotókat. Október végén együttműködünk a Budaörsi Színházzal Régi szép idők címmel, tavasszal pedig a Sanyi és Arankában tervezzük Strindberg Julie kisasszonyát Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezésében. Lesz kisfilmünk is, és reméljük egy nagyobb szabású produkció is összejön a Bakelit és a Brémai Kulturális Intézet bevonásával. Sokféle színház tetszik, és nem szeretem, ha be akarnak határolni. Számomra a leginspiratívabb munkamódszer az, ahogyan a független társulatok jelentős része dolgozik: van egy karakter, aminek kapcsán a színész bemutatja a jelenetötleteit, tehát kreatívan részt vesz az alkotásban. Különleges élmény, amikor az elejétől kezdve mi is aktív részesei vagyunk a forgatókönyv írásának.
Pálfi György Szabadesés című filmjében játszol. Hogy talált meg a szerep?
Gimis koromban lelkesen néztem a filmjeit, és az volt a titkos vágyam, hogy színészként majd vele dolgozhassak. Minden filmjét legalább ötször megnéztem. Tudtomon kívül egy színész barátom, Gosztonyi Csaba ajánlott neki, akit a Nem vagyok a barátod Pálfi filmben láttam először. Amikor megkaptam a felkérést, nagyon boldog voltam, mert egy álmom vált valóra.
Akkor is boldog voltál, amikor megtudtad, hogy az egész jelenetben meztelenül szerepelsz?
A Taxidermia rendezője hívott fel, könnyű igent mondani bármire, egy olyan alkotó esetében, mint ő. Soha nem a meztelenség a kérdés, hanem, hogy ez milyen módon van használva. Erre pedig Pálfi biztosíték volt nekem. Tudtam, hogy a feleségével és alkotótársával Ruttkay Zsófival dolgoznak a forgatókönyvön, és mikor elmesélte a jelenetet, már felismerhető volt a rá jellemző látásmód, ami lenyűgöz a filmjeiben. A mi szakmánkban pedig a testünk is munkaeszköz. Fontos azonban, hogy ebben a filmben a meztelenség nem a szexualitást jeleníti meg. Általában ha egy nő vetkőzik, abban feszültség van meg szexus. Ebben a filmben a feszültség megvolt, a cél viszont, hogy ne legyen szexus. A forgatáson egyébként bekattantam, nem vettem tudomást a helyzetről, pedig egy teljesen idegen, körülbelül 40 fős kórus jelenlétében zajlott.
A Szabadesés hazai premierjén Pálfi Györggyel, Molnár Piroskával és Hegedűs D. Gézával
Mit szimbolizál számodra a jelenet?
Mindenkinek ismerős az a helyzet, amikor idegennek érzi magát egy közegben. A vőlegény trófeaként kezeli a menyasszonyt, miközben úgy kell tenni, mintha ők összetartoznának. A szoros viszony ellenére azonban érezhető, hogy problémák vannak a kapcsolatukban és idegenek egymás számára.
Érezted már magad hasonló helyzetben?
Persze, kívülálló maradtam egy társaságban, ahova tartozni szerettem volna. A főiskolán is éreztem ezt egy kicsit, nőként éreztem idegennek magam. Ez egyébként tabutéma, és nem szokás erről beszélni. A főiskolás évek alatt rettentően be voltunk fogva, de a szép színésznő kategória egy óriási plusz teherként nehezedett ránk. Egyáltalán bármilyen kategória. Ha szép vagy, akkor tehetségtelen, ha szürke egér, akkor csilloghatsz a színpadon, holott ezek a dolgok nem függnek össze. Ha nem vállalod a szexusod, a szakmában sem lehetsz elég jó. Mostanra sikerült levetnem ezt a ránk rakódott terhet és téveszmét. Több év kellett ahhoz, hogy visszataláljak magamhoz nőként. Ilyen szempontból talán túl korán kerültem be a főiskolára.
Láthatunk másik filmben is?
Igen. Török Ferenc Senki szigete című filmjében játszom egy kisebb szerepet, ahol egy sokkal fiatalabb csajt alakítok. Szinte felismerhetetlen vagyok, izgalmas, ha különböző korú karaktereket alakíthatok egymás után. Nagyon szeretnék forgatni, és bízom benne, hogy lesz rá lehetőségem. Hálás vagyok Pálfinak és Pusztai Ferenc producernek, hogy kivittek Karlovy Varyba, mert fantasztikus érzés volt megélni a film sikerét. Remélem itthon is szeretni fogják.
