Babiczky Tibor – Magas tenger
Első mondat: „A hatodik áldozatot június elején találták meg.”
A történet: Budapesten találnak egy holttestet. Különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés. Ezt mondaná minden valamire való rendőrségi szóvivő, az olvasó pedig lelkesen vágna bele Babiczky Tibor regényébe, és várná, hogy egy klasszikus krimi bontakozzon ki a szeme előtt. A gyilkosságot újabbak követik, és aki ezt a könyvet a kezébe vette, ösztönösen azt várná, hogy talál köztük valami összefüggést, próbálja megtalálni a motívumokat, és még a történet névtelen nyomozója előtt rájönni, hogy ki lehet a gyilkos. Csak hogy nincs gyilkos. Illetve van, hisz az áldozatok nem maguktól távoztak az élők sorából, de ebben a furcsa detektív sztoriban nem az elkövető a lényeg. A kirakós darabkái nem őt mutatják, hanem egy régi történetet a főhős múltjából, a nyomozást nem is ő végzi, hanem az olvasó. Haladva a könyvvel, a történet szép lassan elkezd hatni ránk, akármi nyomta is a főhős lelkét, az minden oldallal egyre nagyobb súllyal nehezedik a miénkre is. Egy furcsa, megkeseredett, még inkább megtört ember lelkének mélyére húz… Aztán rájönni a végén a megoldásra pont olyan, mint mikor hosszas, oxigénhiányos állapot után, végre vízfelszínre érkezünk: egyszerre felszabadító és sokkoló.
Az erőssége: Tökéletesek az arányok. A helyszínt és az időt nagyon is konkrétan kijelöli. Tudjuk, hol és mikor él a nyomozó, látjuk a helyszíneket, aki ismeri Budapestet, pontosan tudja, mikor merre jár, és milyen időket él éppen. Mindez ad némi kapaszkodót és megnyugvást a kismillió homályba vesző részlet és nyomasztó titok mellett. A nyomozó kedvenc komoly-, és könnyűzenéinek sorozatos megemlítése, a hozzájuk kapcsolódó történetek egy percig sem hatnak kultúrsznob okoskodásnak, inkább egy-egy színes foltot jelentenek abban az állandó szürkületben, ami a nyomozó lelkét uralja.
A szerzőről: Az egyébként verseiről ismert Babiczky első regénye igazán jó indulás. Olyan, mint egy trükkös festmény, egy becsapós fotó, amin annyira feltűnő a kép középpontja, hogy észre sem vesszük, hogy a lényeg valahol a háttérben történik. Mire rájövünk, hogy mire is kéne figyelni, már teljesen magával ragadott bennünket a történet.
Hol, mikor olvasd: Ha van időd elmélyedni a történetben. Lehet, hogy rövidke könyvnek tűnik, de elmélyült, lassú olvasást kíván, főleg, hogy nagyon hamar átragad a hangulata arra, aki olvassa, és senki sem szeretne egyszerre túl sok időt a „tenger mélyén” tölteni.
Magvető Kiadó, 2490 Ft
