A Margó Irodalmi Fesztivált ötödik éve rendezik meg a nyári Könyvhéttel párhuzamosan, kiemelten a magyar írókra és irodalomra összpontosítva. Az őszi, háromnapos Margó különkiadás két kiemelt ügyre koncentrál: az első prózaköteteseknek járó Margó-díjra, valamint kortárs külföldi szerzők bemutatására.
Margó-díj
Első alkalommal adják át a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat, amivel 500 ezer forintos pénzdíj is jár. A pályázatra 47 könyvet neveztek a szerzők és a kiadók. A Margó Irodalmi Fesztivál partnereivel és támogatóival széles összefogásban hozta létre a Margó-díjat: a Főváros jelentős pénzdíjjal segíti a győztes művet, a Bookline a nyertes könyv számára kereskedelmi és médiatámogatás nyújt, a Balassi Intézet vállalta, hogy próbafordítást készített a győztes műből, és ezt eljuttatja a külföldi könyvfesztiválokra is. A fesztivál szakmai partnere, az Aegon a díj odaítélésben segít: a három tagú zsűri egyik tagja a mindenkori Aegon-díjas lesz (idén Péterfy Gergely, a Kitömött Barbár szerzője), aki mentorként is támogatja majd a pályakezdőt. A díjat október 10-én adják át.
Kortárs külföldi szerzők a Margón
Mircea Cartarescu neve az utóbbi időkben évről-évre felbukkan a Nobel-díj esélyes győztesei közt. A Káprázat erős egyedi hangjával, különleges ízével és tökéletesen kidolgozott költői nyelvével igazi ínyencség és meglepetés, az év legnagyobb felfedezése. A román szerző Káprázat-trilógiájával megnyerte a 2015-ös Lipcsei Könyvvásár nagydíját. Olyat ért el, amit kevés más műnek sikerült: a román irodalmat világ-és világszínvonalú irodalommá emelte, ahogy egy amerikai kritikus írta. 2014-ben a Káprázat angol nyelvű fordítását jelölték a legjobb lefordított könyv díjára az Egyesült Államokban széppróza kategóriában.
A trilógia frissen megjelent harmadik kötetében, a Testben a főhős anatómiai és költői utazása során megelevenedik a szerző gyermek- és ifjúkora, ceaușescui diktatúra. Mágikus realizmusa keveredik a saját testen keresztül megtapasztalt léttel, túlmutat a valóságon, belép az álmok és rémálmok, hallucinációk világába. Egyetlen műben egyesül fantázia és valóság, hagyomány és újítás, érzékiség és absztrakció.
A vágyakozás enciklopédiája a norvég Hilde Østbynek első regénye, aki eszmetörténetből szerezte doktoriját, de újságíróként is dolgozott. A történet főszereplője elhatározza, hogy A-tól Z-ig terjedő szócikkekben feldolgozza a történelem és világirodalom leghíresebb szerelmeseinek vágyakozó történeteit, hogy bebizonyítsa, igenis létezik az a mindent elsöprő, és mindennél hatalmasabb érzés, amiért érdemes élni, és amibe érdemes belehalni is. Az enciklopédia mesél Dante és Beatrice viszonyáról, a morze-ábécéről, felfedi Rómeó és Júlia valódi históriáját, és megtudjuk, hogy Boleyn Anna hogyan szerezte meg, majd vesztette el VIII. Henriket. Emellett Werther, Lolita, Grace Kelly és az 1970-es angol labdarúgó-csapat is fontos szerepet kapnak a történetben. Mindeközben a háttérben kirajzolódik az enciklopédia mögött megbúvó szerkesztő, Liv Vestby története is.
Ottlik, Röhrig, Térey, Závada
A Margón több friss könyvmegjelenéshez kapcsolódó szerzői est is lesz: Závada Péter Mész című verseskötetét, Darvasi László Isten. Haza. Csal. című regényét, valamint Térey János A legkisebb jégkorszak című katasztrófatörténetét mutatja be.
A Margó különleges vendége lesz Röhrig Géza, akit a szélesebb közönség Nemes Jeles László cannes-i díjas, a szaksajtó szerint Oscar-díjra is esélyes Saul fia című filmjének főszereplőjeként ismerhet. Ősszel jelenik meg Amerikában Dead Beard című regénye, tavasszal a Magvetőnél a verseskötete.
Az Ottlik-átirat
Esterházy Péter Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára, 1981. december 10-étől 1982. március 15-éig, összesen 250 óra alatt, egyetlen, 57×77 centiméteres rajzlapra lemásolta az Iskola a határon című regényt. Ezt az emlékezetes irodalomtörténeti gesztust ismételjük meg (másoljuk) most, Ottlik Géza halálának 25. évfordulóján, hét kortárs író segítségével.
Cserna-Szabó András, Garaczi László, Kemény István, Németh Gábor, Parti Nagy Lajos, Péntek Orsolya és az Aegon-díjas Péterfy Gergely ismert Ottlik-szöveget vagy szövegrészt választ, amelyet Esterházyhoz hasonlóan egy, az eredetihez képest körülbelül fele akkora, A2-es (420×594 mm) méretű rajzlapra másolnak le. A művelet alatt naplót írnak, jegyzeteikből újabb szöveg születik, melyben az Ottlik-szöveg és annak szereplői új életre kelnek.
Az őszi Margó keretében három nap tobzódás a kortárs irodalom legjavába a Muzikumban, a Bábszínházban, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és a Toldiban…
Infó: Facebook/Margofeszt
