Mi már láttuk: A dán lány

2016. február 02. |

A négy Oscar-díjra jelölt A dán lány a szezon egyik kihagyhatatlan filmje. Fontos témát dolgoz fel, kiemelkedő a színészek alakítása, és telis-tele olyan jelenettel, amelyet a szépség dominál (utóbbi egyben a film egyik hibája is).

Az 1882-ben született dán festő, Einar Wegener volt az egyik első olyan férfi, aki nemváltoztató műtéten esett át – az ő és felesége történetét mutatja be A dán lány című film, amelyet már a vetítenek a magyar mozik.

A sikeres festő (Einar – Eddie Redmayne) és a kevésbé sikeres, szintén festő felesége (Gerda – Alicia Vikander) életébe akkor csöppenünk bele, amikor még minden a legnagyobb rendben van, a két fiatal boldog és alig várja, hogy gyerekük szülessen. Aztán egy táncos barátjuk, aki modellt ül a festőnőnek, késik a megbeszélt találkozóról, ezért Gerda a férjét kéri meg, hogy tartson maga elé egy női ruhát, vegyen fel egy kecses pózt, és helyettesítse a modellt egy kis időre – Einar ezekben a pillanatokban ismeri fel először nyilvánvalóan, hogy mire vágyik. És innentől nincs megállás, elindul a hosszú folyamat, amelynek a végállomása, hogy teljesen nővé váljon, Einarból Lilivé változzon.

Vitathatatlan a két főszereplő erős játéka (Redmayne talán már kicsit túlzásba is viszi a női gesztusokat), Eddie Redmayne tulajdonképpen már az első perctől “nő” a filmben, amikor még férfiruhákat visel, akkor is a finom vonásait, kecsességét vesszük észre, férfi mivolta szinte teljesen eltűnik.

De legalább ennyire jó a Gerdát alakító Alicia Vikander, a férjét elveszítő feleség szomorúsága még nagyobb, mint a nővé váló férfi zavarodottsága. Gerda mindent megtesz, hogy a férje kívánsága valóra váljon, még azon az áron is, ha tudja, hogy ezzel elveszíti azt az embert, akivel korábban mindent megosztott.

A film erőssége és gyengesége is egyben a túlzásba vitt esztétika: jelenetek sorát dominálja a szépség, a gyönyörű kosztümök (Gerda például a kék fantasztikus árnyalatait viseli), különféle kelmék, szecessziós ablakok és belső terek. A film kétharmadánál már soknak is érezzük, a rendező „túlhasználja” a szépséget, és ezzel árt a film témájának, egy férfi nővé alakulásának drámáját túlzottan is elemeli a valóság szintjéről.

Már a mozikban! (UIP-Duna)

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra