A Botrányos nők címet viselő irodalmi esten múltunk ikonikus nőalakjainak életét es munkásságát elevenítik fel. Ez alkalommal az orosz irodalom egyik legnagyobb költőnőjének alkotásaiban merülhetünk el. Ahmatova már a 20. század első évtizedében országa legismertebb szerzői közé tartozott. Tanúja, és aktív szereplője volt az orosz költészet háború előtti rövid virágzásának, az „ezüstkornak”. Gumiljov, Modigliani, Mandelstam, Borisz Paszternak múzsája, szeretője, társa, barátja volt. Tragédiák, politikai indíttatású mellőzöttség, perzselő szerelmek fémjelzik életét.
Első verseskötete, az Este 1912-ben jelent meg, ezt hamarosan újabb verseskötetek követték. A Mandelstam vezette akmeista csoporthoz csatlakozott. Ennek az irányzatnak és Ahmatova lírájának is – a század elején divatos szimbolizmussal ellentétben – a reális, a mindennapi élethez kötődő motívumukból való építkezés az alapja.
Ahmatova költészetének már ekkor megkülönböztető sajátsága a mély kontraszt: a melankolikus, tragikus hangulatok és a világos, ujjongó hangulatok váltakozása. Az 1917-es forradalomban nem vett aktívan részt, de a 20-as években írt verseiben elítélte az emigrációt. A 30-as évektől költészete lényegesen megváltozott. Az 1935–40 között írt önéletrajzi ciklusát, a Rekviem-et csak jóval halála után, 1987-ben adták ki. Költészetével egyre inkább szembekerült a szovjet rendszerrel, így 1946-tól 1956-ig teljes megjelenési tilalom alá esett. 1962-ben irodalmi Nobel-díjra jelölték, de a díjat ebben az évben John Steinbeck kapta meg. 1965-ben az Oxfordi Egyetem díszdoktorává avatták. Ahmatova költészetét klasszikus egyszerűség, tiszta stílus és pontosság jellemzi. Verseinek melódiája és mély lírája fogja meg elsősorban olvasóit.
A verseket Takáts Andrea tolmácsolásában hallhatjuk. A színésznő rendkívül sokoldalú tehetség, korábban játszott az Egyetemi Színpad Universitas, Arvisura Színház, valamint a Szkéné Színház társulatában is, 1999. óta szabadúszóként dolgozik. Láthattuk rengeteg filmszerepben, színpadi darabban, és saját bevallása szerint kitalálóként, gondolkodóként is szívesen részt vesz az alkotómunkában. Maga is ír, tévéjátékokat, színdarabokat, valamint forgatókönyvet.
A zenei élményről Kardos Dániel gondoskodik. A zenész tagja a kortárs, improvizatív kamarazenét játszó Ektar együttesnek, valamint az etno-jazz-t játszó Tin-Tin Quintetnek. Saját quartetje a Kardos Négyes, mellyel saját szerzeményeit adják elő. Több film és színházi előadás zeneszerzője, és alapító tagja a népszerű Swing á la Django, és Pankastic! zenekaroknak, akikkel számos külföldi és hazai zenei fesztiválon, koncerten lépett fel. Ötletgazdája, és egyik alapítója volt a Jazzgödör-klubnak is.
Bővebb infó ITT!
