Kevés olyan film készül manapság Hollywoodban, amely egyértelműen vállalja fel, hogy színtisztán olyan emberi érzésekre fókuszál, mint az elfogadás, a tolerancia, empátia és az emberi kedvesség. Az igazi csoda ilyen film. Egy Treacher Collins-szindrómával (arctorzulással) született kisfiú beilleszkedési problémáin keresztül mutatja be, hogy jósággal, odafigyeléssel és kedvességgel hegyeket lehet elmozdítani, emberi sorsokon lehet változtatni. A film producerei nem kisebb neveket nyertek meg a főszerepekre, mint Julia Roberts, Owen Wilson és Mandy Patinkin. Az igazi csoda premierjén a színészekkel és a film többi készítőjével beszélgetett szerzőnk.
J. Palacio
forgatókönyvíró
Volt olyan élethelyzet, amikor nagyon másnak érezted magad, mint a többiek?
Sokszor! Már egészen korán megtapasztaltam, milyen, amikor az ember kilóg a sorból. Emlékszem, kislány koromban a környékünkön én voltam az egyetlen latin-amerikai gyerek, mindenki szőke volt és kék szemű és a szüleim komoly spanyol akcentussal beszéltek. Ezért aztán nagyon másmilyennek éreztem magam. De azt hiszem, minden embernek eljön az idő, amikor ráeszmél, hogy valamiben más, mint a többiek. A másik felismerésem pedig az volt, hogy túl sokszor ítélünk a külső (eltérések) alapján.
Hogyan használtad fel forgatókönyvíróként ezeket a saját élményeket, amikor Az igazi csodát írtad?
Nagyon sok mindent használtam fel a személyes élményeimből. Én íróként a saját érzéseimet használom, hogy más emberek érzéseit le tudjam írni. És persze a fantáziám is közbeszól néha… Ez a forgatókönyv most kifejezetten az emberi érzésekről szól. A tolerancia az empátia és a mások iránti együttérzés a központi mozgatórugói a történetnek.
Mit akartál mondani a kedvességről?
Minden eddiginél nagyobb szükségünk van rá. A kedvesség tesz minket emberré – a kedvesség emberséget ad nekünk. Ezért ezt tartom az egyik legfontosabb emberi tulajdonságnak. És arra kell törekednünk, hogy a számunkra idegen emberekkel is kedvesek legyünk – gondoljunk csak a menekültekre, akik egy idegen kultúrából érkezve elveszettek, és a közös emberi nyelv, a kedvesség segít nekik a beilleszkedésben.
Marcelo Zarvos
zeneszerző
Hogyan lehet felkészülni zeneszerzőként arra, hogy a kedvességet és a másságot hangjegyekbe öntsd?
Az az érdekes, hogy amikor felkértek erre a munkára, Los Angeles-be kellett költöznöm a családommal és ez azt jelentette, hogy a tanév közepén a két gyerekemnek iskolát kellett váltania és ők lettek „az új gyerekek” az osztályukban, meg kellett küzdeniük a beilleszkedéssel, ahogy a filmbéli Auggie-nak is. Tehát igazából én a film légkörében éltem otthon, átérezve azoknak szülőtársaknak a helyzetét, akik az átlagtól valamiben eltérő gyereket nevelnek. Ezek a szülők nap mint nap kénytelenek szembesülni olyan élethelyzetekkel, amelyekkel én most csak érintőlegesen találkoztam. Nagyon inspirálóak voltak ezek az új élmények és érdekes kihívás volt zenében megfogalmazni őket.
Van a kedvességnek ritmusa?
Igen. Van. Gyorsan ver, mint a szíved, amikor izgatott vagy.
Todd Liberman
producer
Merész vállalkozás manapság produceri oldalról egy akcióktól és CGI-effektektől mentes film finanszírozását, ami „csupán” az emberi érzésekről szól. Miért hittél a film sikerében?
Első ránézésre ez egy olyan film, mintha egy arc-deformítással született kisfiúról szólna, de valójában mindenkiről szól. Rólam is és rólad is. Beszélgetéseket indíthat el az empátiáról és a kedvességről, ami a film elsődleges üzenete. Mindenkihez beszél, mindannyiunkra tartozik. Ezért hittem abban, hogy ezzel a filmmel nem tévedhetünk.
Mandy Patinkin
színész
A Homeland: Belső ellenség sorozat nézői egészen más arcodat látják Saul karakterében, mint most Az igazi csodában. Az iskolaigazgató, Mr. Thusman szerepében drámai pedagógust alakítasz, aki egyik pillanatban megnevettet, másikban könnyeket csal az emberek szemébe. Miért volt fontos számodra, hogy jól foglalkoztatott, népszerű sorozatszínészként elfogadd ezt a szerepet?
A lélek és a szív maga a világ – most jobban, mint bármikor korábban. Nézd az ember szívét és lelkét, ne a külsejét, ne a borítást. Ez egy olyan felemelő film, ami az emberi rasszt egészében ünnepli, azokat az embereket is, akik nem tanulták meg, hogy hogyan kell jó embernek lenni, mert azt mutatja meg, hogy mindenkinek adott a lehetőség, hogy fejlődjenek és változzanak. Ebben hiszek én is, ezért volt fontos számomra, hogy részt vegyek a filmben.
Owen Wilson
színész
Vannak olyan gyerekkori élményeid, amelyeket felhasználtál a filmben?
Olyan családban nőttem fel, ahol a nehézségeket is megpróbálták a szüleim humorral áthidalni. Ez nagyon hasonlít arra a légkörre, amit most Stephen (Stephen Chobsky rendező) teremtett meg és hozott ki belőlünk a szülők szerepében. Ezt szerettem talán legjobban az egész munkafolyamatban – amit Stephen tett a (szöveg)könyvvel és ahogy kibontotta a kapcsolatunkat Juliával. Voltak pillanatok, amikor tényleg azt éreztem, hogy házasok vagyunk! (nevet) Nagyon inspiráló volt – már akkor, amikor a könyvet elolvastam – ennek a kisfiúnak a bátorsága és méltósága. Ugyan én magam nem igazán voltam a támadások középpontjában az iskolában, de könnyű volt elképzelnem, hogy egyszer csak kiszemelnek majd valamiért és már a gondolat is ideges feszültséggel töltött el. Ma azt gondolom, hogy ez a felnőtté válás része.
Mit jelent számodra a kedvesség?
Az egyik legfontosabb dolog a világon. A saját gyerekeimnek is azt tanítom, hogy úgy viselkedjenek másokkal, ahogy elvárják, hogy mások viselkedjenek velük. És ennek az alapja a kedvesség.
A filmet december 14-én mutatják be a hazai mozik. (Freeman Film)
Szerző: Vida Virág
Fotók: Profimédia – Red Dot
