A koncert a Deutsche Grammophon által a tavalyi évben megjelentetett ‘Elnémítva’ című lemez anyagának bemutatója. Kuti Sándor (1908-1945), egy a Holokausztban fiatalon elnémított, csodálatos tehetségű zeneszerző, akinek műveit a magyar hegedűművésznő kitartóan kutatta. A lemez anyagát megjelenése óta először hallhatja majd a közönség élőben Korcsolán Orsolya és kamarapartnerei közreműködésével. Kuti sokszor megrendítően gyönyörű, máshol korszak- és formabontó kompozíciói mellet felcsendülnek Kodály Zoltán és Weiner Leó örökérvényű kamarazenei kompozíciói.
A Bécsben élő, nemzetközi hírű hegedűművész, Korcsolán Orsolya a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendéke volt, majd Solti György tanácsára New Yorkban képezte tovább magát. A Juilliard Schoolon Dorothy DeLay és Itzhak Perlman irányításával tanult, itt szerezte meg mesterdiplomáját.
Elhivatott tolmácsolója és kutatója a Holokausztban elnémított zeneszerzők munkásságának. A Scene magazin szerint Korcsolán Orsolya hegedűjátéka „szívszorítóan gyönyörű”, őt hallgatni „hihetetlen élmény” (Pizzicato), a Crescendo Magazine érzelemmel teli előadásmódját méltatta. „Boszorkányos technika, csodálatosan egyéni hegedűhang és magával ragadó színpadi kisugárzás” (Time Magazine) ötvöződik előadásaiban, melyeket New York-i bemutatkozása óta széles körű nemzetközi figyelem kísér. Magyarországon ritkán lép fel. Érdemes élni a lehetőséggel
A hangverseny káprázatos felfedezésre hív. Sir Solti György szerint Kuti Sándor a háború előtti Budapest méltán legkimagaslóbb tehetségű zeneszerzője. Kuti Sándor mindeddig rejtőzködő, ezerarcú világát pedig most egy világhírű magyar hegedűművésznőn keresztül ismerhetjük meg.
A művésznővel a koncert előkészületei kapcsán beszélgettünk.
Viszonylag ritkán láthat téged a hazai közönség. Mi ennek az oka?
Azt hiszem, hogy ez mindig picit attól függ, hogy éppen milyen felkérések érnek el engem az adott szezonban. A Kuti projekt mellett nemrég a Londoni Filharmonikus Zenekarral vettem fel Miguel Kertsman nekem dedikált határtalanul virtuóz és varázslatosan naprakész hegedűversenyét, nemsokára egy másik, mindeddig ugyancsak ismeretlen és elnémított szerző műveit mutatom majd be és veszem lemezre Hollandiában, novemberben Kondor Ádám hegedűverseny ősbemutató a Bécsi Rádióban. Mind-mind olyan feladatok, amik nagyon sok időt kívánnak.
Más egy koncert hangulata itthon?
Minden város közönsége más. Egészen más. Másként hallgat New York, London, Bécs vagy Budapest közönsége, mert máshol vannak az érzelmi és a kulturális súlypontok, más hőfokú az érzékenység, sokszor másra és máshogy (vagyunk) érzékenyek. Ha egy briliáns, virtuóz programmal lépsz fel, az mindenhol nyerő, de mondjuk Kodály, Bartók, Weiner Leó, vagy Kuti Sándor zenéjét itthon másként hallja, hallgatja a közönség. Ők anyanyelvi szerzők. Ahogy Schuberttől, Mozarttól sokszor elakad a lélegzetünk, úgy lélegzünk együtt Bartókkal és Kutival. Ez a dolog már csak ilyen…
Te másként lépsz színpadra ezzel a lemezzel, mint máskor?
Ezzel a programmal mindenképpen másként, sok izgalommal, nagy kíváncsisággal, hiszen ezek a darabok szinte most kelnek csak igazán életre. Eddig csak papíron léteztek, azután felvettük őket lemezre. A stúdióban kezdett kibontakozni a hangzó lényük, de a terem és a közönség atmoszférája, varázsa csak most fogja megérinteni a műveket.
Ez nyilván hókuszpókusznak hangzik, de őrületesen átváltozik a zene a színpad és a közönség adta közegben, a hallgatóság, a közönség sokszor sokkal aktívabban formálja jelenlétével, hangulatával, figyelmével darabot, mint hinné. Ez nagyon izgalmas folyamat, ami mondjuk egy Beethoven vonósnégyes esetében majdnem kétszáz éve minden este megtörténik valahol a világban, és ami a darab része lesz. Itt most kel életre valami, most ébred hetven év Csipkerózsika álmából a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. És ez hidegrázóan izgalmas.
Hogyan állítottátok össze a programot? Miért került bele még Kodály Zoltán és Weiner Leó?
Perspektívába szerettem volna helyezni Kuti zenéjét, de nem csak időben és nem csak térben. Kodály és Weiner egy generációval voltak idősebbek, rajtuk nőtt fel, tőlük tanult Kuti, ő onnan folytathatta volna. Szeretném, ha kihallaná a közönség azt a zsenialitást, ami Kutinak ugyanúgy sajátja, mint Bartóknak, Kodálynak vagy Weinernek. Solti György szavai jutnak mindig az eszembe, aki szerint a század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője válhatott volna Kutiból. A koncert után hazafelé az duruzsoljon a közönség fejében, hogy hogy lehet, hogy egy ilyen csodálatos szerző így el lett feledve, feledtetve.
Mennyit készülsz egy ilyen koncert előtt? Mennyire kell összeszoknod a többi zenésszel?
Én szeretek sokat készülni, sokat gyakorolni, nagyon elmélyülni az adott programban, és azt hiszem tudatosan is az ilyen elmerülős feladatokat keresem. Hamar megtaláljuk a közös hangot a partnereimmel, de mindig van a próbafolyamatnak egy pontja, amikor érzed, hogy na most mindjárt kész vagyunk, mindjárt összeáll a kép. Na akkor kell mindent elölről kezdeni. Olyan ez picit, mint egy házasság, folyton figyelni kell a másikra. Mondom, ez a dolog már csak ilyen…
Korcsolán Orsolya ’Elnémítva’ koncertjére a jegyek kaphatók. Április 11-én 19.30-kor az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében csendülnek fel Kuti Sándor, Kodály Zoltán és Weiner Leó művei.
