A Ceredi Nemzetközi Kortárs Művésztelep immár huszonhárom éve működik, ahol évente más-más tematika szerint zajlik a közös alkotómunka, az alapgondolat mégis mindig ugyanaz: Cered, vagyis maga a település, annak hagyományai, használati tárgyai, és a falut körülvevő táj, amely gazdag lehetőséget és ösztönzést kínál az alkotómunkára. A művészeti projektek által feldolgozott és megörökített élő település egy kortörténeti dokumentum, amely arra a művészeti alkotói folyamatra is épül, mely a helyben lakó falusi emberek és különféle európai nagyvárosból érkező képzőművészek közötti találkozásra, beszélgetésekre és egymás megismerésére irányul.
„A Ceredre látogató művészek ihletet mernek abból a kútból, melynek forrása az itteni csodálatos környék és az itt élő emberek. Az alkotók tehetségükkel a szívükben elhoznak ide valami megfoghatatlan miliőt, amely felpezsdíti a település mindennapi, monoton életét, új lelkületet teremtve ezáltal a ránk váró feladatok megoldásában. De nemcsak hoznak, hanem el is visznek innen: jó hírünket is tova viszik Magyarország, Európa és a világ különböző tájaira” – mondta a több mint 20 éve tartó művésztelep Ceredre gyakorolt hatásáról Dániel László, Cered polgármestere.
A projektben résztvevő művészek Magyarországon kívül Ausztriából, Németországból, Olaszországból, Litvániából, Finnországból, Szlovákiából és Mongóliából érkeznek. A meghívott képzőművészek artist in residence formában vesznek részt a művésztelepen. A szimpózium történetében először egy tematikus textil művészteleppel indul, ezt követően kerül sor a hagyományos alkotási folyamatra.. A meghívás főbb szempontjai, a művésztelep koncepciójához, tematikájához illeszkedő alkotói munka, a szakmai elismertség, a művésztelep vezetése által felfedezett és bemutatni kívánt művész és a művésztelep gyűjteményének bővítése. Az elmúlt huszonkét év alatt több száz, különféle művészeti műfajt képviselő művész és művészeti szakember kapcsolódott be a munkába, sokan évről évre visszatérnek.
„A ceredi szimpóziumra meghívott művészek főleg nagyvárosokból érkeznek. Ott van nekik az életterük és jószerivel minden: galériák, múzeumok, közönség, gyűjtők, és műtermek. Ehhez képest Cered teljesen más, a kontraszt miatt fantasztikus élmény, valódi időutazás nekik itt lenni és dolgozni. Markánsan tapintható a városi művészek és a falusi helyszín találkozásának eklektikája. Megnyugodnak, belassulnak, szelídülnek, mosolyognak – miközben abszolút érvényes és kortárs alkotói válaszokat adnak az általunk felvetett témára. Azonosulnak a helyszínnel úgy, hogy közben maradéktalanul képviselik egyéniségüket és szemléletüket. Jól áll nekik az egész ügy.” – mondta Fürjesi Csaba, a Ceredi Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője és alapítója.
A helyszínről: Cered
Cered egy 1105 lakost számláló falu Magyarországon, Nógrád megye északkeleti részén, közvetlen a szlovák határ mellett, a Tarna folyó völgyében. Az itt lakók főleg mezőgazdasággal és erdészettel foglalkoznak, a falu komoly problémája – sok más hazai településsel együtt – az elöregedés. A legközelebbi város Salgótarján (megyeszékhely) 23km. Cered már a 15. század elején jelentékeny helység volt. Nevét az oklevelek 1405-ben említették először.
A 2018-as projekt: Nyári konyha
A 19. században a vidéki településeken, a családi házaknál elterjedt a nyári konyha használata. Az állattartó családoknál az asszonyok itt dolgozták fel a frissen fejt tejet, vagy a disznóvágások során a húst. Nyáron itt tették el a zöldségeket, gyümölcsöket télire, és itt fürdettek, mostak. A nyári konyhának a ház tisztántartásában volt szerepe. Nyaranta mindent a nyári konyhába vittek, hogy a házat megóvják a szagoktól és a bogaraktól. Később megfigyelhető volt, hogy a téli időszakra is teljes életvitelre rendezkedtek be a nyári konyhában. A könnyebben kezelhető, kifűthető helyiségben, mint a ház kicsinyített verziójában éltek, miközben az eredeti ház lakótere egyetlen nagy tisztaszobává változott.
A 20. század második felére a nyári konyha addigi funkcióját elveszítette, a házakat átalakították, sok esetben a nyári konyhából kiadható szoba vagy fürdőszoba lett. Napjainkban már csak a legkisebb falvakban, főleg idős lakosok körében találhatunk működő nyári konyhát.
A 2018-as ceredi művésztelep meghívott művészei a ceredi családoknál található nyári konyhákat mint művészeti alapanyagot kapják meg, ezzel a helyiséggel, mint egy „tradicionális néprajzi intézményként“ dolgozhatnak. A lakókkal való találkozáson és mindennapi érintkezésen túl, az alkotók megismerik a helyi nyári konyhák tárgyi és szellemi kultúráját, hagyományát, működését.
A berendezések mellett (pl. a sparhelt, használati edények, stb.) a helyiségek vizuális összképe (falszínek, tapétázott vagy hengerelt falak), néprajzi jellege (falvédőkultúra) és természetesen gasztronómiája mind-mind kiindulási alapként szolgál a kortárs alkotói válaszok megfogalmazására.
A nyári konyhákból inspirálódott műalkotások megtekintésére idén is egy nyílt nap keretében kerül sor. A szervezők és a művészek augusztus 5-én várnak minden érdeklődőt Ceredre, a Kossuth utca 28. sz. alá.
A CEREDI NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZTELEPRŐL
A Cereden működő Nemzetközi Kortárs Művésztelep egy nemzetközi orientációjú, jelenléten alapuló művészeti színtér és műhely, ami az európai művésztelepek között azok közé tartozik, amelyeknél évenként más-más tematika szerint zajlik az alkotómunka. 1996-ban indították el művészek, művészbarátok. Legfőbb célja a klasszikus művésztelepi hagyomány megőrzése, alkotók népszerűsítése, a kortárs hazai és külföldi képzőművészet összevetése és a magyar képzőművészet minél szélesebb körben történő megismertetése. Az alapítás óta 21 ország több száz művésze és művészeti szakembere vett részt a közös munkában.
További információ: www.artcolonycered.com
TÁMOGATÓK: Salgótarján Megyei Jogú Város I Bakonyi Ügyvédi iroda, Budapest I Dombrádi Olivér műgyűjtő I Tkacsik Márta, Budajenő I Komplementer Kft I Ars Longa Nonprofit Művészeti Egyesület I Böröcz és Társa Kft Zalaegeszeg
EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK: Ceredi Önkormányzat I Négy-Tó Panzió, Cered I Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján I Berente Ügyvédi Iroda, Salgótarján I Timmer Építész Iroda, Salgótarján I Tárlat Kft, Pomáz I Nógrád Megyei Hirlap I Palócföld folyóirat I Tiszatáj folyóirat I Lengyel Intézet, Budapest
