Az Írjál és szeressél! olvasása közben az járt a fejemben, milyen érdekes téma ez egy olyan világban, ahol manapság már nem divat szerelmes levelet írni, nemhogy feladni azt a postán. Aztán voltak olyan levelek is, ahol azon merengtem, pedig biztosan minden nő szeretne ilyen szép szerelmes sorokat kapni.
Szerintem, amíg van emberi civilizáció, fogunk szöveges üzeneteket, szerelmes leveleket írni. A levél műfaja azonban megváltozott, mert az utóbbi évtizedekben átkerült a digitális térbe. A virtuális platform az azonnaliságot is lehetővé tette. Máshogyan írsz akkor, ha tudod, hogy a címzett rögtön megkapja az üzenetedet. Régen, amikor postán adták fel a levelet, napokig tartott, amíg a másik fél megkapta azt. Tehát legalább arra az időre érvényesnek kellett lennie a tartalomnak. Nagyon meg kellett gondolni a mondatokat, nem volt lehetőség javításra, ahogyan ma például a chat esetében már nem így van. Ráadásul, ma már jóval rövidebben írunk, mert a kommunikáció tud folyamatos is lenni. Régen egy hosszú levélben kellett mindent megfogalmazni a kézbesítés időtartama miatt. De a változásoktól függetlenül szerelmes levelek ma is vannak, csak rövidebbek és inkább beszélgetéseknek nevezzük őket sms-ben, emailben, chaten. Ennek az is a hátránya, hogy nem fognak úgy fent maradni, mint az írott levelek. Részben azért sem, mert nagyon vigyázunk rá, hogy más ne férjen hozzá a privát üzeneteinkhez, másrészről az eszközök is folyamatosan elavulnak. Egy tíz évvel ezelőtti fájlt ma már csak nagy nehézségek árán tudunk megnyitni, nem beszélve arról, mi lesz majd ötven év múlva.
125 levelet gyűjtöttél össze a könyvedben, azonban a témájukat nézve nem pusztán a szerelemről szólnak.
A könyvben tizenhárom fejezet van, amelyből tíz műfaji fejezet, három pedig egy-egy hosszabb levelezésnek a bemutatása. De biztosan ezen felül is lehetett volna további műfajokra bontani a szerelem témakörét. Ami megegyezik bennük, hogy az írók, a művészek és a történelmi alakok mindannyian a szerelmükhöz írták ezeket a sorokat. De volt persze egyoldalú levelezés is, ahol viszonzatlanok maradtak az érzelmek, továbbá ide tartozik a szakítólevél műfaja is, hiszen az szintén valahol egy szerelmi történethez kapcsolódik.
Konkrét terv alapján dolgoztál vagy az anyaggyűjtés közben alakult ki a könyv szerkezete?
Az első könyvem megírása óta ezekkel a dokumentumokkal dolgozom, levelekkel, emlékiratokkal, naplókkal. Ezek voltak a fő forrásaim, amelyek csak gyűltek és gyűltek az évek folyamán. A legtöbb levelet már azelőtt is olvastam, hogy felmerült volna a mostani könyv ötlete. Az Így szerettek ők kötetekben idéztem is belőlük egy-egy sort, de éreztem, hogy ennél több van bennük. Már évekkel ezelőtt kigondoltam, hogy egyszer fogok írni egy levelezős kötetet, amelyben műfajuk szerint fogom bemutatni a szerelmes leveleket. Egyébként egy barátságból vagy egy szülő-gyerek kapcsolatból született levelezés is tud izgalmas lenni. A szerelem azonban az összes közül a legérdekesebb, mert mindenki volt már legalább egyszer szerelmes életében. Valamint szerintem a szerelmet könnyebb írásban bevallani, megfogalmazni, ezért is kedvelt levelezési téma. Ha meg is tehetnénk, hogy felhívjuk az illetőt, akkor is inkább levelet írunk, mert írásban át lehet gondolni a mondanivalónkat. Tudunk közben javítani, játszani a szavakkal, direkt félreérthetővé vagy éppen ellenkezőleg, érthetővé tenni a mondatokat.
Pont mert mindenki volt már szerelmes életében, felmerül a kérdés, vajon csak ismert személyek levelezései lehetnek érdekesek?
Nyilván sok levelet írtak mérlegképes könyvelők is, csak azok elvesztek. Az ismert emberek leveleit inkább megőrizte az emlékezet. Törekedtem rá, hogy a tartalom vegyes legyen, hogy művészek, közéleti személyiségek írásai is helyet kapjanak a könyvben, de muszáj volt egy bizonyos határon belül válogatni, mert a végtelenségig lehetett volna duzzasztani a fejezeteket. Azonban hiába voltak ismertek a levelek írói, még így is meggyűlt a bajom az anyaggyűjtés során. Sokszor ugyanis csak a levelezés egyik fele volt meg, a másik elveszett. De volt eset arra is, hogy valaki előrelátó volt és lemásolta az általa írt levelet, majd eltette az utókornak. Kassák Lajos például csak a saját leveleit őrizte meg, a válaszokat nem. Az is nagyon érdekes a híres emberek leveleiben, hogy miközben a szerelmes levél műfaja nagyon intim dolog, benne van a sorok között, hogy kicsit nekünk, a jövő olvasóinak is szólnak. Karinthy azt írta az egyikben, hogy ‘érettségi tétel leszünk’.
Érzelmi vagy logikai döntés, hogy ilyen sorrendben adod ki a könyveidet?
A kettő együtt. Fontos, hogy a könyveim különbözőek legyenek, hogy ne unja meg a közönség, valamint ne unjam meg én se. Ugyanakkor érzelmi alapon is szoktam kiválasztani a következő témát. Amint megvan az ötlet, onnantól kezdve csak akörül forognak a gondolataim. Számos levelet lementettem már régebben is a gépemre, de sokáig fogalmam se volt arról, hogyan állnak majd össze a fejezetek. Elkezdtem elolvasni őket újra, jegyzeteket készítettem, majd külön válogattam őket a különböző témák szerint. Volt, ahol előbb olvastam el a levelezések köré fonódó történetet, és csak utána kerestem fel magukat a leveleket, valamint fordítva, először a levelek voltak meg, és csak utána kezdtem kutatni a történet után.
Füst Milán, Szabó Lőrinc és Krúdy Gyula külön fejezeteket kaptak a könyvben, miért?
Mert a levelezéseik a kötetben szereplő összes műfajhoz kapcsolódnak. Nem csak szenvedély, nem csak szakítás, minden bennük van. Mindegyik egy hosszú szerelmi történetet mesél el. Füst Milánnak hatvan évig tartó reménytelen szerelmi kálváriája volt Jaulusz Erzsébettel, mert hol az egyik akarta komolyabban a másikat, hol fordítva. Be akartam mutatni, hogy volt erre is példa.
Szabó Lőrinc szerelmi háromszöge huszonöt évig tartott Mikes Klárával és Korzáti Erzsébettel. Ebből összesen egy év levelezéseit mutatom meg, mert az az egy is nagyon cselekményesen alakult. Itt mindegyik szereplővel tud empatikus lenni az ember, bár legkevésbé Szabó Lőrinccel (nevet).
Krúdy Gyula kivétel még hármójuk között is. Ő egy középkorú, jóképű férfi volt, korának rocksztárja, ha úgy tetszik. Elképesztően sok szerelmes levelet kapott, imádták a nők! Közben azt is tudták, hogy Krúdy megbízhatatlan, mégis elárasztották bókokkal és fel is ajánlkoztak neki. A komolyság komolytalansággal társult. Volt, hogy Krúdy azt írta többüknek, hogy ‘Senkinek nem mondtam igazat, csak neked egyedül’. A levelek láttán persze kiderül, hogy össze-vissza hazudozott mindenkinek. (nevet)
Egyszer, évekkel ezelőtt még az Így szerettek ők 2 kapcsán beszélgettünk. Akkor azt mondtad, talán azért lett olyan sikeres az a két könyved, mert az írók és a költők is átlagos emberek voltak, mint mindannyiunk. Nem tudunk úgy verseket vagy novellákat írni, mint ők, de szeretni minden ember ugyanúgy szeret.
A szerelmes levelek szépen vannak megírva, ezért megérintik az embert. Jól esik rajtuk elszomorodni, elmosolyodni, különböző érzelmeket tudnak kiváltani. Amiért többek között érdekes ilyen levelezésekbe bepillantani az a párkapcsolati konstellációk, hogy velük hogy esett meg a szerelem. Ezek a szituációk végesek, összejön, nem jön össze, csalódik, ellaposodik, összeházasodik, elválik, gyászol. Ha nem is mind, de legalább egy minden olvasóval megesett már. Aki olvassa ezeket a leveleket azt gondolhatja, nem csak én követtem el ezeket a hibákat, hanem a nagy íróink, költőink is. Ezáltal pedig hús-vér emberekké válnak a szemünk előtt. Mikszáth Kálmán például elválik a feleségétől, Mauks Ilonától, majd újra megkéri a kezét és másodjára is elveszi feleségül. Ilyen is van. Ha velük megesett, mással miért ne történhetne meg?
Nem találtál olyan levelet, ahol a nő volt a kezdeményező és nem a férfi?
Nagyon ritkán fordult elő. Az irodalmi, művészeti, történelmi tablókon mind férfiak voltak. Nyilván ez igazságtalan, de így alakult. A nők akkoriban inkább reagáltak, nem kezdeményeztek. Az viszont nagyon érdekes, hogy például Szendrey Júlia levelei közül nem azok a legizgalmasabbak, amiket Petőfi Sándornak, hanem amiket a barátnőjének, Térey Marinak írt. Ezekben a levelekben azon elmélkedik, mi lesz, ha viszonozza Petőfi érzelmeit? Vajon Petőfi hűséges lesz hozzá, vagy két hónap múlva már valaki mást fog szeretni? Ebből sokkal több információ kiderült, mint a Petőfinek írt formális válasz levelekből. Ugyanis akkoriban levélminta gyűjteményeket is kiadtak arra vonatkozóan, hogyan illik megválaszolni egy levelet, hogyan kell valaki szüleit megszólítani, udvarolni, megkérni a kezét stb. Egy ilyen, körülbelül száz éves levélmintát én is őrzök, amely régen segített eligazodni a szerelmes levél megírásában.
Van kedvenc szerelmes leveled?
Mikszáth levelei annyira kedvesek, míg Gárdonyi Gézáé már szomorúbbak, mert a belső félelmei miatt sokáig nem meri elmondani a szerelmének, Szarvassy Margitnak, hogy vele szeretne megöregedni, és amikor rászánja magát, már késő lesz. A börtönből vagy frontról írt búcsúlevelek megrázóak, bőven van hely bennük a nagy érzelmeknek. Kosztolányi Dezsőné férje szeretőjének írt levelénél pedig gúnyosabb írást nem is lehetne elképzelni. Nem tudok egyet kiválasztani közülük. Mind egyedi és ettől olyan különleges.
