Marie Claire Olvasói Klub – Bíró-Balogh Tamás: Ha nem volnátok Ti

2019. november 15. |

Kéthetente pénteken Juhász Anna mesél nektek épp aktuális olvasmányáról, legyen az könyv, novellás- vagy verskötetet.

Hozzátok kötözött engem a végzet,  / örökkévalóan, köldökzsinórral,  / azután a vágyak eleven kötelével, / hogy mélyetekben keressem az utat / az élet felé s öletekbe / ejtsem le terhes koponyámat.” – írja Kosztolányi Dezső Nők című versében, és ez a vers a bevezetője a róla szóló friss kötetnek is. Megjelenik előttem a 185 cm magas, mindig jól öltözött, csokornyakkendős Dezső, öltönyben, merengő tekintettel, és keresem benne a vágyakozó, életében igen tevékeny alkotót, aki megalkotta Esti Kornélt, az Arany sárkányt, aki színes tintákkal akart játszani, és aki 1935-ben, halála előtt egy évvel lángoló szerelembe esett. Erről (is) szól a Ha nem volnátok Ti.

Huszonhat évvel első könyvnek bemutatója után Bíró-Balogh Tamás, kedvenc irodalomtörténészünk ünnepel, nem is akárhogy. Immár tizedik kötetében számára fontos szerzőt mutat be eddig nem ismert oldaláról, Kosztolányi Dezsőt. Kosztolányit, az érző lelkű, már törékeny, beteg embert, a szerelmest, a levelezőt, a költőt, az írót – a férjet, a szeretőt. Mit tudtunk eddig? Kosztolányi Dezső neve hazánkban fogalom – a 20. század, az úgynevezett Nyugat első generációjának egyik legfontosabb költője, lírája olyan érzékeny, szeretetre méltó, bizalmas, ami ma is elkápráztatja olvasóját. Tanuljuk az iskolában, és senkihez nem hasonlítható költői képeiben gyönyörködünk. Nekem gyerekkoromtól egyik legkedvesebb versem az Akarsz-e játszani? Ebben minden benne van, ami két embert összetarthat, a szeretet, a figyelem, az apró dolgok tisztelete. “Akarsz-e játszani, mindent, mi élet” – kérdezi, és ezek a sorok lüktetnek bennem, amikor kézbe veszem Bíró-Balogh könyvét és elkezdek belemerülni az idősödő költő élete utolsó szerelmének történetébe.

Ez a könyv megrázó. Beljebb lépünk, és amennyire faljuk a lapokat és izgalmas  megismerni ezt a bensőbb réteget – nem ismert oldalát embereknek, házasságnak, vágynak és következménynek -, az eddig nem látott kéziratos, eredeti anyagok segítségével, a leveleket s emlékeket olvasva zavarban vagyunk: van-e jogunk a saját házasságunk, kapcsolatunk, életünk mellett mindezt tudni? Máshogy olvassuk mostantól a Szeptemberi áhitatot? A válaszom mindkettőre igen, leginkább azért, mert az élet az alkotás része. A szerelem vagy csalódás az ihlet forrása. A vágy és a beteljesülni vágyás pedig Kosztolányi életében, még ha átmenetileg is, de gyógyulást hoz.

A szabadkai születésű költő Budapesten ismerkedik meg Harmos Ilonával, aki nemcsak színésznő, de Görög Ilona néven publikálja novelláit, többek között a Nyugatban. Ő lesz felesége, születik egy fiuk, Ádám, és  Kosztolányi élete végéig együtt maradnak. A szerelem azonban nem kerüli el a költőt, már súlyos beteg, amikor ötvenéves korában, 1935-ben a visegrádi újságíró üdülőben megismerkedik Radákovich Máriával. Ezt a tényt ismertük korábban is, de Bíró-Balogh hatalmas munkájának köszönhetően feléled ez az asszony, és családja, élete, munkája is bemutatásra kerül a könyvben. Most először olvashatjuk Radákovich Mária leveleit, most először értjük meg a kapcsolat mélységét minden oldalról. A beavatott: Füst Milán, Harmos Ilona, Mária és Dezső főszereplői ennek a történetnek, az éltető szerelem és a bosszús várakozás. Harmos Ilona szavai, levelei éppúgy előttünk vannak mint Kosztolányi gondolatai “A tökéletes boldogságot érzem, melyet eddig még sohasem éreztem életemben. Ha megsemmisülne az, ami kezdődött, s én is megsemmisülnék a következő pillanatban, akkor is érdemes volt az egész…Fölöttem lebegő fényességem. Nem fogadkozom én, de azt hiszem, hogy ameddig élek, csak magát szeretem.

Kosztolányi mindent bevall Ilonának, válni akar, végül feleségével maradt, de a legenda szerint még halálos ágyáról is küld egy vörös rózsacsokrot Máriának, szerelme jeléül.

Kosztolányi 1936 novemberében meghal, a kötetből megismerjük Radákovich Mária ezt követő életét és még egy, eddig sosem feltárt szálat. Itt van ugyanis két különleges nő, akik meghatározták Kosztolányi életét, de vajon ki volt mellettük a költő életében jelentős szereplő? Ki az, aki egyik fő művét, az 1926-ban írt regényt, az Édes Annát,  a Vizy családhoz érkező vidéki cselédlány történetét ihlette? Mindent nem szeretnék elárulni itt az ajánlóban, olvassátok el ezt a csodás könyvet. De nem csak a szerelmi szálak miatt. Hanem a művek miatt, a versek s regények miatt, az utóélet miatt – Parti Nagy Lajos, Szív Ernő, Réczei Tamás munkái miatt. Így születik meg kapcsolódás korok, emberek, szerelmek, történetek által. Mindannyiunkkal.

#marieclaireolvas #Mcolvasóklub #közösségvagyunk

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra