A világunk a férfiaknak épült, és ez halálos is lehet a nőknek

2019. november 21. |

Caroline Criado Perez nagysikerű könyve, a Láthatatlan nők a nemek közötti adatszakadékról szól, vagyis arról, hogyan alakítunk ki városokat, köztereket, intézményeket és adórendszereket, illetve hogyan tervezünk hétköznapi vagy akár egészségügyi eszközöket kizárólag a férfiak igényeire. És hogy milyen hatással van mindez a népesség másik felére, a nőkre. A könyvet online szerkesztőnk, Kránicz Dorottya fordította.

Mikor végigálljuk a kígyózó sort a női mosdó előtt, mikor idegeskedünk a markunkból kicsúszó óriástelefonok miatt vagy amikor döbbenten vesszük észre, hogy férfi kollégánk valahogy jobban jön ki az adózásból, valószínűleg eszünkbe sem jut, hogy mindez a nemek közötti adatszakadék miatt van. Egy olyan nézőpont miatt, ami egyszerűen elfelejti figyelembe venni a nőket, a női igényeket – a nőktől gyűjtött adatok hiányában pedig már nem is érdemes csodálkozni rajta, hogy nap mint nap egy férfiaknak épített világban vagyunk kénytelenek boldogulni.

Az ember 175 centi magas, 70 kilós, 30-40 év közötti és férfi – így fest az emberi prototípus, amit a törésteszt bábuk tesztelésénél vagy a könyvespolcok megtervezésénél hivatalosan is alkalmaznak. És ezért van, hogy a nők nagyobb eséllyel veszítik életüket egy autóbalesetben vagy éppen nem érik el a legfelső polcokat.

Az újságíró Caroline Criado Perez a törvényhozástól a várostervezésig, az orvostudományi kutatásoktól a technológiai fejlesztésekig megdöbbentő történeteket és adatokat mutat be a világ minden tájáról. A Láthatatlan nők szikár – már mennyiségében is döbbentes – információhalmazzal mutatja meg, hogy hiába jó ideje téma az esélyegyenlőség, intézményeink, társadalmunk, gondolkodásunk szövetében még mindig csak a férfiakkal számolunk. Kíméletlenül veszi sorra a következményeket, melyek akár a nők életébe is kerülhetnek, ugyanakkor azt is megmutatja, mennyire egyszerű lenne változtatni ezen.

A Láthatatlan nők már kedvezményes áron előrendelhető ITT.

Fotó: Rachel Louise Brown

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra

Lajkó Félix: „Az ujjamban van a fülem” interjú

Lajkó Félix: „Az ujjamban van a fülem”