- A régenskor korántsem egyenlő Jane Austen idilli világával, bármennyire is ez a kép él a fejünkben a korszakról.
- Politikailag és társadalmilag is rendkívül viharos volt ez a történelmi időszak, ami a Bridgertonból sem derül ki.
- A divat, a hatalom és az önreprezentáció sokkal tudatosabb szerepet játszott, mint gondolnánk.
A Bridgerton sorozat negyedik évadának érkezésével újra reflektorfénybe kerül a régenskor, ami rövid, mégis rendkívül nagy hatású időszak a brit történelemben. A képernyőről ránk kacsintó báltermek, selyemruhák és kimért udvarlás látványvilága azonban hajlamos elfedni azt, mennyire összetett és ellentmondásos korszakról beszélünk.
Ráadásul a kultúrtörténeti emlékezet gyakran összemossa a régenskort a viktoriánus korral, vagy épp egyenlőségjelet tesz Jane Austen regényével. Tisztázzuk a leggyakoribb tévhiteket, és egészen más szemmel nézheted a Bridgerton új részeit is!
Ezek a legnagyobb tévhitek a Bridgerton korszakáról
1. tévhit: A régenskor csak az 1811 és 1820 közötti időszakot jelenti
Formálisan a régensség valóban 1811 és 1820 közé esik, amikor a későbbi IV. György király még régensként irányította az országot apja, III. György betegsége miatt. A történészek többsége azonban tágabban értelmezi a régenskort.
Sokak szerint már a 18. század végén, III. György uralkodásának utolsó évtizedeiben megkezdődött az a kulturális és társadalmi átalakulás, amelyet ma régenskorként ismerünk.
Ez az időszak egybeesett a francia forradalommal, az ipari forradalommal, a napóleoni háborúkkal és a modern tömegkultúra születésével.
Mi a valóság?
A régenskor tehát nem egy pontosan körülhatárolható dátum, hanem egy átmeneti korszak, amely jóval túlmutat az adminisztratív régensség időszakán.
2. tévhit: A régenskor olyan volt, mint egy Jane Austen-regény
Jane Austen regényeinek világa elég távol állt a régenskor valóságától
Jane Austen világa kifinomult, ironikus és látszólag békés, mással se kell foglalkozni, csak azzal, kihez menjünk feleségül.
De ez csak a társadalom felső, jómódú rétegének mindennapjait tükrözi. A valóság ennél jóval nyugtalanítóbb volt.
- Nagy-Britannia hosszú éveken át háborúzott Napóleonnal, a háború utáni gazdasági visszaesés pedig élelmiszerhiányhoz és zavargásokhoz vezetett.
- Az 1815-ös gabonatörvények miatt elszabadult kenyérárak, a manchesteri Peterloo-mészárlás és a választójog szűkössége mind azt mutatják, hogy a társadalmi feszültségek állandóan jelen voltak.
- Ehhez társult az 1816-os nyár nélküli év klímakatasztrófája és a rabszolgaság eltörléséért folytatott hosszú küzdelem.
Austen regényei tudatosan nem ezekre fókuszálnak, sőt gyakran finom iróniával reflektálnak a kor képmutatására.
3. tévhit: IV. György hadvezérként harcolt Napóleon ellen
A korabeli portrékon IV. György gyakran jelenik meg katonai egyenruhában, ami azt a benyomást keltheti, hogy hősként vett részt a háborúkban. A valóságban azonban soha nem harcolt a fronton.
Trónörökösként nem engedhették meg, hogy veszélybe kerüljön az uralkodói dinasztia jövője.
Mi az igazság?
A katonás ábrázolás tudatos imázsépítés volt. A korszak sztárjai hadvezérek és admirálisok voltak, IV. György pedig szerette volna magát hozzájuk mérni. A festmények egyszerre szolgálták személyes hiúságát és a monarchia tekintélyének megerősítését egy forradalmaktól tartó Európában.
4. tévhit: A régenskor női nem hordtak fűzőt
A régenskorban a férfiak és nők egyaránt hordtak fűzőt
Gyakori félreértés, amit a Bridgertonban látható lenge kosztümök is erősítenek, hogy a fűző kizárólag a viktoriánus kor szigorú nőideáljához kötődik.
Valójában a régenskorban nők és férfiak egyaránt viseltek fűzőt, csak egészen más céllal.
- A nők fűzői puhábbak voltak, inkább melltartószerű tartást adtak az empire szabású ruhák alatt, nem pedig darázsderekat formáltak. Ebben tehát nem ferdít a Bridgerton sem.
- A férfiak esetében a fűző a katonás, karcsú sziluett kialakítását segítette. Egyesek praktikus okokból, például lovagláshoz viselték, mások pusztán esztétikai megfontolásból. A divat ebben az időszakban a társadalmi státusz és az önkifejezés egyik legfontosabb eszköze volt.
Összegzés
A régenskor tehát egyáltalán nem egy romantikus buborék volt, hanem egy átmeneti, feszültségekkel teli korszak, amelynek hatásai ma is érezhetők.
A Bridgerton látványos fantáziavilága izgalmas kapu lehet a történelemhez, de érdemes mögé néznünk a selyemfüggönynek. A valódi régenskor sokkal komplexebb, és talán éppen ezért még izgalmasabb, mint a róla szóló mítoszok.
Forrás: British Library, Mental Floss, fotó: Unsplash/British Library, Aromateec, Netflix
