Számos szakember állítja, hogy a normalitásnak lényegesen tágabb jelentése van, mint valaha hittük. Dr. Máté Gábor kanadai orvos, pszichológus szerint a normalitás csak egy mítosz, amellyel ideje végre leszámolnunk. „Azt hisszük, hogy vannak körülöttünk normális emberek, és vannak a betegek, akik depressziótól, függőségektől, figyelemzavartól vagy épp hiperaktivitástól szenvednek. Pedig ezek a vonások ilyen vagy olyan mértékben mindannyiunkban jelen vannak” – hangzott el nemrég megjelent Normális vagy című könyvéről tartott előadásában. Azt mondja, hogy teljesen normális, ha indulatosak vagyunk, vagy ha viselkedésünkkel kilógunk a sorból. A kérdés, hogy mi az a trauma a múltunkban, amely az érzelmi gátat okozza, amely miatt megrekedtünk, és hogyan lehet felülírni a múlt sérelmeit. Mert felül lehet, ha az érintett igazán akarja. Pontosan ebben a szellemben működik egy magyar terápiás program, amelynek mára több mint 15 éves múltja van.
A Chance Program élményterápiás utazásának koncepciója Vaskuti Pál klinikai gyermek-szakpszichológus, a Chance vezetőjének saját ötletén alapul. Előzménye a 2004-es pusztító cunami Srí Lankán, a szakember ezt követően csatlakozott egy nemzetközi önkéntes csapathoz. „Felépítettünk a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Alapítvánnyal egy falut, ahol szüleiket gyászoló gyerekek és gyermekeiket elvesztett felnőttek találhattak új családra – idézi fel Vaskuti Pál. – Az építési munkákhoz magammal vittem egy fiatal heroinfüggő srácot. Amikor néhány hét után láttam, milyen hatalmas változást indít el benne az új környezet, az önkéntes munka, illetve a spontán terápiás beszélgetéseink, eldöntöttem, hogy létrehozok egy saját terápiás központot.” A Marie Claire korábban arról a kezdeményezésről is beszámolt.
Terápia Görögországban
Az Iszlám Állam terrorista szervezet 2019-es Srí Lanka-i merényletsorozata miatt a program ma már Görögország déli csücskében működik. Egyszerre legfeljebb négy gyereket fogadnak, akikhez ugyanennyi mentor tartozik. A napi rutinnak a kirándulás, a sport és a játék éppúgy része, mint a délelőtti tanulás, az önkéntes munka és persze az intenzív pszichoterápia. Vaskuti Pál és csapata a kezdetek óta több mint száz gyereknek segített talpra állni és bebizonyítani, hogy a normalitás részben (vagy egészében) hozzáállás, bizalom és pozitív élmények kérdése.
Emelet földszint és lift nélkül
A programvezető szerint a Chance-ben megforduló gyerekek és fiatalok már mindannyian túl vannak egy sor sikertelen hagyományos terápián. Nehézségeik az indulatkezelési problémáktól az önértékelési zavarokig, az ADHD-tól a függőségekig igen széles skálán mozognak. Többségük a társadalom szerint nehezen kezelhető és sosem fért bele a normális hagyományos definíciójába. Vaskuti Pál azonban mást gondol erről a címkéről. „Minden gyerek normális, amíg nem érik negatív élmények, függetlenül attól, hogy mit mond, mit csinál, hogyan viselkedik – szögezi le. – Ha megértjük, hogy a gyakran szélsőségesnek tűnő viselkedés épp ugyanolyan tünet, mint például a rendszeres éjszakai bepisilés, máris tettünk egy hatalmas lépést a változás felé.”
Szerző: Bakóczy Szilvia
