Az anyaság és a divat kapcsolatát hosszú évszázadokon keresztül tabu, titkolózás és visszafogottság jellemezte. Egészen a 19. század végéig a várandós női test gyakorlatilag láthatatlan maradt, a társadalmi normák szigorúan előírták annak elfedését. A divatlapok még a várandósság megnevezését is kerülték, finomkodva csak „érdekes állapotként” emlegetve azt.
Ez a szemlélet a 20. század elején kezdett változni, a várandósság pedig fokozatosan vált a rejtőzködés tárgyából a divattervezők múzsájává, sőt, a nőiesség éltetésének fontos elemévé. A nemrég a Lannoo Kiadó gondozásában megjelent M&Others: Fashion & Motherhood című könyv az első nemzetközi kiadvány, amely részletesen bemutatja, milyen módokon inspirálta az anyaság a divatot, és indított be jelentős társadalmi változásokat.

Thebe Magugu kollekciói az őt körülvevő nőkről és a dél-afrikai hagyományokról mesélnek
Személyes tapasztalat és érzelmi kötődés
Az anyaság személyes élménye mindig is alkotásra serkentette a divattervezőket. Jeanne Lanvin munkásságát például egyetlen lánya, Marguerite iránt érzett szeretete formálta. 1908-ban kezdett el gyerekruhák tervezésével foglalkozni, melyek finomságukkal és érzelmi gazdagságukkal olyan nagy sikert arattak, hogy később a női kollekciók alapjává váltak. A Lanvin divatház logója máig az anya és lánya bensőséges kapcsolatát örökíti meg.

Christian Dior örökségéhez a későbbi kreatív igazgató, John Galliano is hű maradt

Kavakubo Rei a Comme des Garçons 2019-es tavaszi–nyári show-ján nemhogy elrejteni, inkább kihangsúlyozni kívánta a változó női testet
Christian Diornak édesanyja, Madeleine eleganciája és kifinomultsága adott ihletet az 1947-es, forradalmi New Look kollekcióhoz. A francia divattervező radikálisan szakított a második világháború utáni praktikus és visszafogott öltözködéssel, helyette romantikusabb, nőiesebb sziluetteket alkotott, hangsúlyozva a vékony derekat és a lágy, elegáns formákat. Bár kreációit egyesek pazarlónak tartották, mások éppen a nőiesség újjászületéseként aposztrofálták, és hosszú távon meghatározóvá vált a női divat fejlődésében.
Yves Saint Laurent stílusát alapjaiban meghatározta édesanyja, Lucienne elegáns és nagyvilági életmódja, amely már gyerekként nagy hatással volt rá. Első ruhadarabját is az anyjának készítette, aki büszkén viselte fia alkotásait. A francia divattervező 1971-es, provokatív Scandal kollekciója, amely a negyvenes évek divatját idézte meg, részben szintén anyja emlékeiből és gardróbjából merített. Bár a bemutató eleinte heves kritikákat váltott ki, végül divattrendet indított el.
A test felszabadítása és az anyaság ünneplése
Madeleine Vionnet a 20. század elején innovatív, keresztirányú szabástechnikájával (bias cut) kényelmes és rugalmas ruhákat alkotott, lehetővé téve a nők szabadabb mozgását – különösen a kismamákét. Progresszív hozzáállását tovább erősítette, hogy elsőként biztosított alkalmazottainak fizetett szülési szabadságot, amivel úttörő módon javította a várandós nők társadalmi helyzetét.
A M&Others: Fashion & Motherhood a Lannoo Kiadó gondozásában jelent meg.