Kivételes nők a fotográfia történetében

2025. március 13.
Véget nem érő, de izgalmas vállalkozásba fog az, aki a fotótörténet nőalakjait kutatja, a lista ugyanis hosszú, a nevek mögötti történetek pedig lebilincselőek. Szarka Klára fotótörténész segítségével mutatunk be alig néhányat közülük.

Habsburg Izabella főhercegnő (1856–1931) Habsburg–Tescheni Frigyes főherceg felesége, kilenc gyerek édesanyja nemcsak a teniszért rajong, de kiváló fotográfus is. Képei rendszeresen megjelennek a sajtóban, fényképészeti szaklapokban, később magyar és nemzetközi fotókiállításokon. Fotói egyedülálló betekintést engednek az arisztokraták magánéletébe, fényképez teniszpályán, síelés és vadászat közben, karácsonykor és farsangi ünnepségeken. Képein a szegények, a társadalom peremére szorulók is megjelennek, jellemzően a kor arisztokrata köreiben divatos romantizáló felhanggal. Gazdag fotográfiai hagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. 

Az angol Julia Margaret Cameron (1815 –1879) negyvennyolc évesen, tízgyerekes családanyaként tanulja ki a fotográfiát, miután lányától egy fényképezőgépet kap ajándékba. Ekkor még nem tudja, történelmet ír, ő lesz az első nő, akinek nevét megjegyezi a szakma. Kritikusai és irigyei ugyan rendre azzal vádolják, hogy amatőr, képei technikailag pontatlanok, mégis merész és elismert úttörő hírében áll. Előszeretettel kísérletezik a fényekkel, az élességgel, a jelmezekkel és a megkoreografált jelenetekkel. Képeiben megelevenedik a középkori mondakör, a preraffaelita festészet, a piktorializmus. Olyan hírességeket örökít meg, mint Henry Taylor költő, Charles Darwin természettudós vagy John Herschel csillagász. 

A magyar fotótörténet egyik legizgalmasabb alakja Máté Olga (1879 –1961) fényképész, fotóművész, feminista mozgalmár, aki külföldön, korának legjobbjaitól tanulja a szakmát. Berlinben Rudolf Dührkoop modellje, majd asszisztense. A legkülönbözőbb műfajokban (akt, táj, reklám) alkot, igazán híressé azonban portréi teszik: festői jellegű képi világa, világítástechnikája a védjegye. Legismertebb képeit Babits Mihályról és Kaffka Margitról készíti. Azon túl, hogy profizmusa magasra emeli a mércét a szakmában, sokat tesz azért, hogy a nők is helyet kapjanak a fotózásban.

A magyar származású Koffler Kamilla (1911–1955) Ylla néven válik híressé, a világ legjobb állatfotósai között tartják számon. Manhattani stúdiójában eleinte kutyákat, macskákat, mókusokat és oroszlánbébiket fotóz, később azonban a vadon élő állatokra fókuszál, egzotikus helyekre, szafarikra jár. Indiában, munka közben veszti életét. A fővárosi Mai Manó Házban április 6-ig látogatható kiállítása, az Ylla: A modern állafotózás születése.

A teljes válogatást megtalálod a Marie Claire 2025/1-es lapszámában!


Kapcsolódó