Az első fecske Elio Fiorucci olasz divattervező lehetett, aki a hetvenes években a milánói butikjában gyorséttermet is üzemeltetett. De világszenzáció csak a 2014-ben a New York-i Polo Ralph Lauren üzletben elindult a Ralph’s Coffeeból, a 2018-ban Firenzében nyílt Gucci Osteriából, majd 2020-ban a Tiffany & Co. New York-i főhadiszállásának negyedik emeletén kialakított Blue Box Caféból lett. Ma meg már úgy tűnhet, hogy minden magára valamit is adó luxusmárka kínál (ki)finom(ult) gasztronómiai élményeket. Logikus lépésnek tűnik, elvégre egy vendéglátóhely lehetővé teszi a vásárlók számára, hogy belekóstoljanak egy-egy divatház ízlésvilágába: a dizájnerdarabokat nemcsak viselhetik, hanem fogyaszthatják is. Az étlaptól a szervizkészleten és a bútorokon át a desszertekig mindent átitat a márka vizuális nyelve, így a látvány Instagram-fotóért kiált!
Elio Fiorucci olasz divattervező gyorsétterme
És ez az, ami miatt a luxusbrandek sorra szállnak be a vendéglátóiparba: minden csésze logózott kávé ingyenreklám. Ugyanakkor a marketingstratégia része az elérhetőség is, hiszen míg csak a legkiváltságosabbak engedhetik meg maguknak, hogy milliós összegeket költsenek cipőre, táskára és más divatcikkekre, az ugyanazokkal a logókkal ellátott sütemények és kávékülönlegességek csak pár ezer forintba kerülnek. Ezek a helyek alkalmat teremtenek arra, hogy a hétköznapi emberek is kapcsolatba kerüljenek a luxusmárkákkal, hogy megízleljék a prémiumminőséget – akár csak egy kávészünet erejéig is. A legtöbb ilyen kávézót és éttermet persze direkt a márkaboltban alakítják ki, így a kávézásból nézelődés, a nézelődésből akár vásárlás is lehet.
De a terjeszkedést örömmel fogadja a már meglévő klientúra is, amely élményszámba menő vásárlásra éhezik – derült ki a The NPD Group piackutató cég friss kutatásából, amelyben azt is olvasható, hogy a vevők huszonöt százalékkal nagyobb eséllyel keresnek fel újra egy márkaüzletet, ha tartozik hozzá kávézó is. A Deloitte luxuscikkek erejét vizsgáló globális tanulmányából pedig az látszik, hogy a brandek vendéglátóegységei nemcsak eladásokat, hanem érzelmi kötődést is generálnak. Nagyon úgy tűnik hát, hogy a divatrajongók szívéhez is a gyomrukon át vezet az út – mutatjuk is a legfrissebb, legínycsiklandóbb desztinációkat!
Le Café LV
A Louis Vuitton tavaly novemberben nyílt New York-i kávézója nem csupán egy újabb hely, ahol kakaószórással logózott kapucsínót szolgálnak fel: az Ötödik sugárúti márkaüzlet felső emeletén bőröndtorony és hatszázötven könyv fogad, a fésűkagylószufflét ékszerdobozban tálalják és a Malle Fleurs-monogramot még a klubszendvicsbe is belesütik. Ide nemcsak a kiváló bőrárukért érkeznek a vevők, hanem hogy szó szerint megízleljék a francia divatház esszenciáját.
Maison Margiela Café with Bonanza Coffee
A francia Maison Margiela és a német Bonanza kávépörkölő története Dél-Koreában ért össze – bár azt, hogy a divatház imádja a finom kávét, a 2019-ben piacra dobott Coffee Break uniszex parfüm óta sejtettük… A 2024 novemberében nyílt szöuli márkaüzlet hófehér és dekonstruktivista, a padlóján a brand kultikus Tabi cipőjének lábnyomait fedezhetjük fel – és persze a csupán kilenc férőhelyes, gyönyörűen gondozott kertre néző kávézójában is kérhetünk a specialty latténk mellé pisztáciapiskótás Tabi mousse-t vagy mogyorós croissant-tortát a márkára jellemző öltésekkel díszítve.
Café Dior by Dominique Crenn
„A Café Dior by Dominique Crenn a Christian Dior művészetét, eleganciáját és a kézművességet ünnepli” – olvashatjuk a február óta látogatható dallasi étterem honlapján. Dominique Crenn az első női séf az Egyesült Államokban, akit három Michelin-csillaggal jutalmaztak, a Café Dior menüjének kialakításakor pedig Monsieur Dior legfőbb ihletadóihoz nyúlt: a kertek pompáját a kulináris művészettel ötvözte. Kedvencünk az étlapról a Miss Dior Consommé (csirkehúsleves virágokkal).
Fotó: Marie Claire-archivum
