Bovaryné meg van hatva. Idén 200 éves a szülőatyja, Gustave Flaubert. Az ifjút orvos édesapja jogásznak szánta. A sors azonban úgy akarta, hogy Gustave Flaubert író legyen, és mindent meg is tett neki azért, hogy ebben a kegyben részesülhessen. Flaubert első könyvét, a Bovarynét, avagy franciául a Madame Bovaryt öt évig írta. A regény folytatásokban jelent meg egy újságban 1856-ban, majd egészében 1857-ben, azaz 165 éve. És még mindig olvassuk, szeretjük vagy éppen utáljuk. A Bovaryné egyszerre kortárs és klasszikus. Holott megjelenése után Flaubert-t vallás- és erkölcsgyalázás címén beperelték, igaz, el nem ítélték.
Az utókor aztán egy izmust is elnevezett Madame Bovaryról. Tudjátok, mi az a bovaryzmus?„Bovaryzmusnak nevezik azt a pusztító hajlamot, hogy másnak képzeljük magunkat, mint amik vagyunk” vagy másképpen: „A bovaryzmus egyfajta menekülés a képzelet világába, melynek óriási erejével más, romantikus világban élhetünk, nem pedig a realitásban, amely körbevesz minket.”
Karafiáth Judit irodalomtörténésszel, az ELTE oktatójával és Halász Rita friss Margó-díjas íróval az alábbi kérdésekre keressük a választ: Mit kell tudnunk Madame Bovaryról? És férjéről, Charlesról? És a kislányukról, Berthe-ről? És Bovaryné szeretőiről: Rodolphe-ról és Léonról? Nevezhetjük-e egykönyves szerzőnek Flaubert-t? Van-e szimpatikus figura a Bovarynében? Miért időtálló ez a könyv?
Karafiáth Judittal elemezzük azt is, hogy kinek a köpönyegéből bújt elő Flaubert és kik bújtak elő az ő köpönyegéből? Halász Ritával pedig azt is boncolgatjuk, hogy Mély levegő című regényének főhőse, Vera, miben hasonlít Emma Bovaryra és miben nem?
Madame Bovaryt Flaubert egy mondattal úgy jellemezi, hogy: „egyszerre óhajtott meghalni és Párizsban élni”. Vagy Ambrus Zoltán fordításában: „Nem tudta mit óhajt inkább: meghalni? vagy Párisban élni?” Hát nem zseniális?
Ha mindez nem lenne elég kedvcsináló a podcasthoz, akkor idézzük még a 200 éves Gustave Flaubert egy örökbecsű sorát: „Ha látjuk, hogy a szép álmok csalfák, be kell érnünk a középszerűséggel.”
A Bovaryné másik élete ezen epizódja először nyilvánosan készült, a Francia Intézetben, Budapest Párizsában. Ezt néha hallhatjátok is, amikor a közönség nevet vagy szörnyülködik!
Hallgassátok meg Szederkényi Olga kulturális hangjátékát!
Decemberben jövünk egy újabb résszel!
ELÉRHETŐ MÉG iTuneson, Spotifyon és RSS-en is!
IRATKOZZ FEL!
A sorozat korábbi részeit ITT hallgathatod meg!
Ezt már meghallgattad?
