Fogjunk egy létező dolgot, értelmezzük-szabjuk újra, kit érdekel, ha másként, mint eddig – az eredmény úgyis egyedi lesz. Vagyis varrjuk fel tetováló géppel és festékkel az egyébként vászonra, papírra szánt grafikákat nyersbőrre, amelyekből ékszer készül. A tetoválás éppen olyan kiegészítője a megjelenésnek, mint az ékszer. Egy könyöktől csuklóig varrott alkar plusz plusz ujjatlan selyemblúz ma már teljesen elfogadott vállalati dress code, csak nem lehet váltogatni. Végh Sarolta ékszerei, Kárpáthegyi István grafikái – az ékszereken és a karján lévők is – markánsak, erőt sugároznak, mint az alkotóik.
