Knoll Gabi: A zene az, ami életben tart

2013. október 31. |

Knoll Gabi ereiben valószínűleg zene folyik. Átírta már ByeAlex kedvesét angolra, hangját adta a Társasjáték új évadának főcímdalához, közben pedig az Egy Másik Zenekar frontembere. Teát iszogatva avatott be személyiségének mélységeibe, saját világába és jövőbeli terveibe.

Énekelsz, tanulsz, folyton be vagy táblázva, mégis ezerrel pörögsz. Honnan ez a rengeteg energia?

Ilyen a személyiségem, így lettem összehozva, energikus vagyok. Az emberekből táplálkozom, pillanatokból, és az élet örömeiből. Talán ezért vagyok pozitív és vidám, ahogy a barátaim szoktak hívni, „Szélvész Gabi”, mert valamit állandóan csinálok.

A játszanék veled című dalban a hasonlóan pörgős Pásztor Annával énekelsz. Milyen volt a közös munka?

Nagyon nagy szerencsém van, mert egy közös egyetemi órának köszönhetően már alapból ismertem Annát pár éve. Kiderült, hogy ismeri a zenénket, és hogy vannak közös pontok az életünkben. Mindig éreztem, hogy lesz vele valamilyen közös munka, mert már a kezdetektől jól kijöttünk egymással. Aztán úgy hozta az élet, hogy együtt elénekelhettünk egy Anna and the Barbies dalt, és nagyon jó volt.

Hamarosan végzel az egyetemen. Nehéz az iskolát összeegyeztetni az énekléssel?

Mostanában igen, mert a szakdolgozatomon ügyködtem. Amióta beindult a zenekar élete, több elfoglaltságom van, kevesebbek az óráim is. Inkább az első két év volt nehéz, de szerintem arra szán az ember időt, amire csak akar. Mindig úgy próbálom beosztani a napomat, hogy száz százalékosan tudjak mindenre koncentrálni.

Az Egy Másik Zenekarban énekelsz, ahol valljuk be, férfiuralom van. Hogy bírsz a fiúkkal?

Ez nagyon érdekes, de mindig is jobban kijöttem a fiúkkal, mint a lányokkal, velük negyed annyi idő alatt találom meg általában a közös hangot. Egy hullámhosszon vagyunk már a kezdetek óta, abszolút nem nyomnak el, mindig ügyelnek és hallgatnak rám.

Hogyan lehet elképzelni egy új dal születését nálatok?

Általában a zenekar vezetője, Bartalos Jenő fejében születik meg egy ötlet, egy pár soros dallam, amit elhoz a próbaterembe, és ha mindnyájunknak tetszik, akkor hozzátesszük a magunk részét. Így megszületik egy dal abból, amit abban a pillanatban érzünk.

Szenvedély a zene az életedben?

Abszolút igen. Nem tudok elképzelni úgy egy pillanatot, hogy ne hallgatnék zenét. Nekem ez alap: utcán sétálva, buszmegállóban ácsorogva, bevásárlás közben… A zene az, ami életben tart, és ez is visz előre. Ebből táplálkozom: tanuláshoz, emberi kapcsolatokhoz is szükségem van zenére. Végeztem zeneiskolát, tíz évig csellóztam, öt évig zongoráztam, amikor pedig egy nehezebb fázis jött el az életembe, vettem egy gitárt, és otthon játszottam. Valamilyen zene mindig szól, vagy a fülemben, vagy a fejemben.

A zenén kívül mivel kapcsolódsz még ki?

Nagyon szeretek táncolni, zumbázni, filmeket nézni, koncertekre járni. Igen, ez megint csak zene, de a fesztiválozás nálam egy külön hobbi. Olvasni is imádok, leginkább verseket és novellákat.

Kitől olvasol legszívesebben?

A magyarok közül Tóth Árpádtól, Pilinszky-től, a kortársak közül szeretem Tóth Krisztinát, Varró Danit, de az örök kedvencem Kafka.

Mi a jobb: színpadon vagy színpad előtt állni?

Mind a kettőt másmiért szeretem. A kezdetekben nehéz volt a frontember szerep, hogy rajtam múlik minden, hogy a zenekarban én vagyok előtérben, és mindenki engem figyel a közönség soraiból. Mindig azt figyeltem, jól csinálom-e a dolgom.


Azóta elengedted magad?

Igen, szerintem sikerült ezt leküzdenem, és ebben nagy segítségemre volt a zenekar, nekik köszönhetően szereztem önbizalmat előadóként. Azóta már akusztikus szólófellépéseim is vannak, ami még nehezebb, hiszen minden egyes hang hallatszik, nem úgy, mint amikor egy hattagú zenekar játszik mögöttem. De igen, szeretek színpadon állni, és másokat is csodálni a színpad előtt, álmodozni, hogy egyszer én is olyan leszek…

Akkor megvan a motiváció. Beszéljünk kicsit a jövőről. Szoktál tervezgetni, vagy inkább spontán típus vagy?

Eléggé spontán embernek tartom magam, de vannak hosszú távú terveim. Egyszer szeretnék szólóban megmutatkozni, bár nehéz addig eljutni, hogy megmutasd, ki is vagy valójában. A zenekarban más, mindenkinek megvan a szerepe, nem csak csupaszon én… de mindenképpen szeretném megmutatni magam és a saját világom Knoll Gabiként. Mindig az a tervem, hogy jobb ember legyek, fejlődjek, boldoggá tehessek másokat és ezzel magamat is.

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter