A Style.hu fiatal főszerkesztője tavaly nyáron többször is váratlan, löketszerű erős vérzést tapasztalt, amellyel minden alkalommal elment orvoshoz, és amelyet a különböző nőgyógyászok különféleképpen értékeltek. Volt, aki fogamzásgátló tabletta váltását javasolta, más méhszájsebbel kezelte. Mindhiába. A panaszok nem múltak el. November végén ismét ott járt, ahol első alkalommal kenetet vettek tőle. Ekkor tudta meg, hogy súlyos méhnyakrákban szenved, amely időközben áttétet is okozott. „Két héttel korábban még egy fórumon kritizáltam Angelina Jolie-t a melleltávolító műtétje miatt… Egy pillanatig nem fordult meg a fejemben, hogy 28 évesen én is rákos lehetek.”
Felelősök, perek, kötelességek
Évi története nem egyedülálló. A méhnyakrákban szenvedő betegeket összefogó és a 8. Európai Méhnyakrák Hetet rendező Mályvavirág Alapítvány alapítója, Tóth Icó is hasonló esetekről számolt be: a leletek nem mindig jutnak el időben a betegekhez, és sajnos a félrekezelés sem ritka. „Ők persze szabadkoztak, hogy hívtak, és hogy miért nem mentem vissza, de én akkor, ott nem akartam arra gondolni, hogy mi történt az elmúlt néhány hónap alatt, hogy ki mekkorát hibázott, hanem csupán annyi lebegett a szemeim előtt, mi lehet a következő lépés, és minél hamarabb, sőt azonnal cselekedjünk” – emlékszik vissza Évi a saját kálváriájára. Perelni nem akar, helyette minden energiáját a gyógyulásra és mások felvilágosítására szeretné fordítani. De vajon hogy történhet egyáltalán ilyen, és kinek a felelőssége a lelettel foglalkozni?
Arra a kérdésre, hogy ki felel a leletért, Dr. Siklós Pál, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Szülészeti-Nőgyógyászati Osztályának vezető főorvosa elmondta: nincs egységes előírás az orvosok számára arra nézve, hogy miként tájékoztassák a szűrővizsgálat eredményéről a betegeiket. Leggyakoribb, hogy személyesen rendelik őket vissza, ám sokszor azt tapasztalják, hogy az érintettek nem mennek el a leletekért. Kérésre előfordul, hogy postai úton küldik ki az eredményt, de a súlyos esetekre ilyenkor is külön figyelmet fordítanak. Ennek ellenére véleménye szerint egyértelműen a beteg felelőssége és kötelessége, hogy utánajárjon a leletének.
Háromévenkénti ellenőrzés
Európában minden 18. percben egy újabb nő veszti életét méhnyakrákban, amely a mellrák utáni második leggyakoribb daganatos halálok. Pedig a kór időben történő felismerés esetén gyógyítható. „Hazánkban háromévente kötelező a citológiai szűrés (más néven sejtvizsgálat), 21 éves kortól 65 éves korig, amelyet az egészségbiztosítás is finanszíroz. Ennél gyakrabban lehet, de nem érdemes menni, mert az évente elvégzett vizsgálatok szűrési eredményei nem mutatnak jelentős eltérést a háromévenként végzettekhez képest” – mondta Dr. Siklós Pál. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hagyományos nőgyógyászati szűrés eredménye önmagában nem ad megfelelő tájékoztatást. Így fordulhat elő, hogy valaki akár negatív sejtvizsgálati lelet mellett is rákos lesz.
Ezért mindig érdemes egyrészt rákérdezni a részletes leletre, másrészt a vizsgálatot 30 év felett HPV-szűréssel lenne célszerű kiegészíteni, melyet sajnos az OEP jelenleg nem támogat. (Ezt megelőzően nincs értelme a vizsgálatot elvégezni, ugyanis 21–30 éves kor között igen magas arányban mutatható ki a különféle HPV vírusok jelenléte, ami azonban egy egészséges szervezetben egy-másfél év alatt eltűnik.) Dr. Siklós Pál külön kiemelte a megelőzés fontosságát, valamint azt, hogy a HPV elleni védőoltás – amelyhez idén januártól már minden hetedikes lány ingyenesen hozzájuthat – sem nyújt valamennyi HPV vírus elleni védettséget. És bár kevesen tudják, a HPV vírusok előfordulhatnak a szájüregben is, ezért orális szex preferálása esetén időnként a fogorvossal is érdemes szájnyálkahártya-szűrést végeztetni a szájrák megelőzése érdekében.
Csak optimistán!
Évi azóta új orvost talált, jelenleg a harmadik kemoterápiáján vesz részt. A haja kihullott, de ehhez is igyekszik pozitívan hozzáállni. „Több parókám is van. Végre kipróbálhatok mindenféle hajszínt és fazont.” A gyógyulásáról naplót is vezet, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a szűrés fontosságára. Különösen büszke rá, hogy volt olyan lány, aki azért menekült meg a kórtól, mert olvasta az írását, és még időben jutott el betegségével az orvoshoz. Emellett étrendet változtatott (speciális rákdiétába kezdett), és párhuzamosan elkezdte a betegség lelki okait is felkutatni egy parapszichológus segítségével. Ennek köszönhetően rendeződött az édesanyjával való viszonya is, és rossz párkapcsolatainak okára is fény derült.
Habár a családjában többen is méhnyakrákban betegedtek meg, Évi optimistán tekint a jövőbe: bár még nem biztos, hogy a méhe megmenthető, ő maga boldog párkapcsolatot és családot tervez. Ma este pedig szőkén fog vacsorázni menni – teszi hozzá.
Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét (január 22-24.)Idén a Mályvavirág Alapítvány szervezi a méhnyakrák megelőzési hetet a Corvin Plázában, ahol felvilágosító beszélgetések várják az érdeklődőket. Emellett Veszprémben, Debrecenben, Miskolcon, Szegeden és Békéscsabán is lesznek kísérőrendezvényei a programnak. További információk az alapítvány honlapján: www.malyvavirag.hu
