Bruce Anthony Marshall: egy amerikai music sommelier Magyarországon

Ahogy a megfelelő étel mellé a hozzá illő bor, úgy kívánkozik hozzá a megfelelő zene is. Bruce Anthony Marshall music sommelier – aki nyolc éve él Magyarországon – éppen erről gondoskodik.

Music sommelier… még sosem hallottam ezt a kifejezést.

Én találtam ki.

Mi a különbség egy DJ és egy music sommelier között?

A DJ egy adott szettet játszik egész este, főleg népszerű számokból. Én stílus szerint válogatok: próbálom megérezni a jelenlevő emberek hangulatát, kitalálni az élettörténetüket, és annak megfelelő – sokszor alig ismert – zenefolyamot játszani. Fontos, hogy elvigyem őket valahová. Ha odakint havazik, akkor a nyárba, egy tengerpartra. Az is előfordult már, hogy a zuhogó eső inspirált. Olykor meg egy-egy kultúra: van olasz és francia szettem is, de játszom húszas éveket is, például reggelikhez.

Téged is úgy kell elképzelni, mint a hagyományos DJ-ket, rengeteg eszközzel?

Én mindössze egyetlen laptoppal dolgozom (előkapja a táskájából, mutatja). Ezen van rajta minden. Meg a barátaim kedvéért feltettem a korábbi szettjeimet a netre is, mert állandóan panaszkodtak, hogy nem tudnak hol folyamatosan egy adott hangulatú zenét hallgatni.

Van olyan zene, amit nem szívesen játszol?

Lana del Rey-től mindössze öt számom van. Egyébként szinte minden jöhet – éjfél után legalábbis, addig ugyanis az én elképzelésem érvényesül (újra nevet). Szeretem felfedezni más kultúrák ritka zenéit, például a japán bossanovát. Ilyenkor mindig rácsodálkozom, hogy a zene mennyire egyetemes: ugyanazt a műfajt a világ túlsó felén is ismerik, még ha más formában is.

Te is a világ túlsó feléről érkeztél…

Amerikában születtem, Lanhamban. Később Chicagóban tanultam jelmeztervezőnek, egyik munkám még Emmy-díj esélyes is volt. Aztán a filmiparban helyezkedtem el. Magyarországon is dolgoztam Herendi Gábor filmproducerrel. Meglepődve láttam, hogy itt is minden ugyanúgy megy, mint kint Amerikában. A filmgyártás mindenhol egyforma.

Aztán mi vitt mégis a zene irányába?

A Karma étterem egykori tulajdonosa, Színi Béla tartott éppen házibulit, ahol pusztán kedvtelésből én kevertem a zenét. Bélának megtetszett, és megkérdezte, miért nem ezzel foglalkozom? Így kezdődött. Valójában gyerekkorom óta zene vesz körül, rengeteg számot ismerek, a klasszikustól a modernig mindent hallgatok. Vivaldira például kiválóan lehet takarítani.

Hogyan lettél music sommelier?

Egy ideig különféle alternatív budapesti szórakozóhelyeken dolgoztam DJ-ként, de valami elegánsabbra vágytam. Egyik nap a Bazilika környékén sétáltam, a megfelelő helyet keresve, mikor megláttam az Innio borbárt. Egyből megtetszett. Gondoltam egyet, bementem, és kértem a lányt, aki ott volt, hogy szóljon az üzletvezetőnek. Ő volt az: Rozina Wossala. Még szinte elő sem adhattam, mit szeretnék, mikor mondta, hogy mielőtt beléptem, éppen arra gondolt, kellene neki egy fekete DJ…

Így kezdődött a karriered…

Rövid időn belül több helyen is elkezdtem dolgozni: Innio, Atlantis, Kempinski. Utóbbiban én gondoskodom a vasárnapi reggelik zenei aláfestéséről, mellette pedig nemrég nyitott meg a Blue Fox bár, éjszakánként ott keverem a zenét.

Itthon az éjszakai klubélet nem annyira bejáratott még.

A szórakozóhelyeken kívül gyakorlatilag nincs semmi. A szállodák bárjait az emberek messziről elkerülik, pedig árban nem drágábbak, mint a szomszédos vendéglátóhelyek, viszont minőségibb kikapcsolódást biztosítanak. Lehet ülve, nyugodtan beszélgetni, nem nyom el a zene. Ebben tehát még van hová fejlődni.

Milyennek látod a zenei kultúrán túli Budapestet?

Más nagyvárosokhoz képest, ahol eddig jártam (Barcelona, Bangkok) olyan, mint egy falu: kellemesek a távolságok, közvetlenek az emberek, biztonságos, és mindenki ismer mindenkit. Nagyon szeretek itt lenni. Rengeteg barátom van, és most már az unokatestvéremet is átcsábítottam ide Prágából (újra nevet).

Ő szintén zenész?

Eredetileg modell, de egy ideje ő is DJ-ként dolgozik. Jobban mondva, music selectress-ként. Ezt a szót is én találtam ki. Olyan, mint a music sommelier, csak még nem az a szint. De a DJ-nél azért több.

Láthatóan nagy a nyelvi kreativitásod… de hogy állsz a magyarral?

Alapvetően értek mindent, bár a magyar nem egy könnyű nyelv. Vannak szavak, amiket még kimondani is nehéz. Nekem ilyen a csillagszóró.

Ha egyszer elunod Budapestet, melyik város lesz a következő állomás az életedben?

Annyira jól érzem magam itt, hogy nem tervezek továbbállni.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter