2014 őszétől számítva egy évig lehet angyal, aki megnyeri a Vodafone pályázatát. Az alapítvány elsősorban olyan pályázatokat vár, melyek a mobiltechnológia segítségével kívánnak megoldani valamilyen társadalmi problémát. A győztesek a megtisztelő „Főállású Angyal” cím mellett egy évig versenyképes fizetést is kapnak, és persze a lehetőséget, hogy egy civil szervezettel karöltve küzdhessenek egy szívüknek kedves jó ügyért. A pályázatokat május 26-ig várja a Vodafone.
Az idei angyalok egyikével, Lipcseiné Takács Nórával a Falusi Porta Tanoda megálmodójával beszélgettünk, hogy első kézből ismerhessük meg a Főállású Angyal Programot! Nóra létrehozott egy mintagazdaságot, és kidolgozott egy oktatási módszertant, jelenleg pedig azon dolgozik, hogy az ország különböző pontjain már meglévő gazdaságokat átalakítsanak Falusi Porta Tanodává, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a hagyományos, fenntartható gazdálkodási módokkal és az egészséges életmóddal.
Mi ihlette ezt a projektet?
Közel tíz éve falura költöztünk családommal, mert szerettük volna, ha a gyerekeinknek természetes lesz a természetes életmód. Legalább részben mi akartuk előállítani, megteremteni, megtermelni az élelmiszert. Amint elkezdtünk állatokat tartani – mint afféle csodabogarakhoz – elkezdtek zarándokolni a „népek”, és ez nagyon jó érzéssel töltött el minket. Szívesen mutattuk meg a tényleg kis birtokot, erőt kaptunk a folytatáshoz, bizonyosságot arról, hogy helyes úton járunk… Viszonzásképpen mind többet szerettem volna adni, és éppen akkortájt „véletlenül” rábukkantam egy osztrák programra, a „Schule am Bauernhof” (Iskola a parasztportán)-ra. Ebből kiindulva szép lassan kidolgoztam, illetve a hazai iskolai tananyagra adaptáltam néhány tematikus programot, melyet angyali partner-szervezetem, a mezőörsi Magyar Műhely Alapítvány által fenntartott iskola tanulóin teszteltem, majd más idelátogatónak is kínáltam: ilyen témák a „Tojás útja”, vagy a „Gabonától a kenyérig”.
Van valamilyen kötődésed a vidékhez?
A szüleim a háború alatt falun gyerekeskedtek, majd viszonylag hamar, 14 évesen városba kerültek tanulni. Édesanyámat azután iskolai előmenetele alapján továbbvitték Budapestre, ahol diplomata lett, a családja azonban továbbra is falun, Győr környékén maradt, akiknél én gyakran időztem. Így aztán annak ellenére, hogy 25 éves koromig csak nagyvárosokban éltem, nem volt idegen számomra a falusi élet sem. Szedtem naponta órák hosszat málnát, majd amikor az leérett, jött az uborka és emellett szívesen lábatlankodtam az állatok körül is. Már egészen kis koromban, négy-öt évesen kevertem kézzel a moslékot (meleg vízben a darát) a malacoknak, hajtottam ki mezítláb libákat legelni és sorolhatnám még a szép élményeket.
Hány Falusi Porta Tanoda működik jelenleg és mennyi a cél?
A Vodafone támogatásával továbbfejlesztem a módszertant, és igyekszem minél több Falusi Porta Tanodát létesíteni. Elsősorban olyan kisgazdaságokat keresek, akik rendelkeznek valamilyen termékkel, tehát termelő tevékenységet folytatnak, ugyanakkor alkalmasak gyermekcsoportok biztonságos fogadására is. Jelenleg ötTanoda működik, illetve kezdi meg a napokban a működését. Ezek az Őrségtől a Mátrán át egészen Berettyóújfaluig megtalálhatóak. Célom, hogy legalább minden megyében egy Falusi Porta Tanoda működjön, tehát szeretném megközelíteni a húszas számot.
Milyen fogadtatásban részesült az oktatási módszer? Szeretik a gyerekek, érdekli őket a gazdálkodás?
Eddig nagyon jók a tapasztalataim, hiszen mindenhol nagy örömmel fogadták a lehetőséget. Péren például olyan nyitott volt az Öveges József Általános Iskola igazgatója és a szülők, hogy módszertani oktatófilmet is forgathattunk a gyerekekkel. A gyerekek természetesen nagy érdeklődéssel vesznek részt a foglalkozásokon. Bebizonyosodott, hogy az állatokat megfigyelve, a gyümölcsöket ízlelve saját élmény alapon pillanatok alatt szívják magukba azt a tudás és ismerethalmazt, amit a tankönyvekből magolva csak nehezen sajátítanak el. Szerintem a Falusi Porta Tanoda képes átadni a tudást és értékeket, ahhoz, hogy ezek a gyerekek felnőttkorban tudatos fogyasztókká válhassanak, tehát alkalmas a fenntartható fejlődésre nevelés megvalósítására is. Ugyanakkor a gyerekeken keresztül a szülők fogyasztási szokásai is befolyásolhatók, tehát rövidtávon is megnő az igény a jó minőségű helyi termékek iránt, melyek mögött mintegy minőségi tanúsítványként ott van a gazda arca. Ritka dolog a mai világban valamiért személyes felelősséget vállalni, éppen ezért hiteles és nagy becsben is tartják! Hiszem ugyanakkor, hogy ez a jövő, hiszen a jövő kereskedelme a bizalmon alapul majd.
Mit értél el az „angyalságod” ideje alatt és mik a további célok?
Az elmúlt alig nyolc hónap alatt több száz gyermek látogatott el a Falusi Porta Tanodák valamelyikébe. A gazdaképzések folyamatosan folynak, így nyár végére akár húsz Tanoda is működhet országszerte. A Vodafone csapatának köszönhetően nagy sajtónyilvánosságot is kapott a téma, foglakozott vele az írott sajtón túl a rádió és a tévé is. Kisfilmek és módszertani oktatófilmek is készültek a programról, amelyek bárki számára elérhetőek az interneten keresztül. Folyamatban van egy módszertani kiadvány szerkesztése is, melyet ingyenesen tervezek eljuttatni minden érdeklődő számára. Hogy mik a további céljaim? Én most már szerintem így maradok – nem tudok és nem is akarok elszakadni a témától. A dolog odáig fajult, hogy jelenleg a Nyugat Magyarországi Egyetem elsőéves doktoranduszaként a Falusi Porta Tanoda program a kistermelői gazdaságokra gyakorolt hatását kutatom témavezetőimnek, Dr. Németh Máriának és Dr. Tenk Antalnak köszönhetően. Bízom benne, hogy az eredmények hatására mind több gazdaság nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt és a Falusi Porta Tanoda program egyre több iskola tantervében kap helyet!
